Körösvidék, 1927 (8. évfolyam) március-április • 48-84. szám
1927-03-05 / 52. szám
Békéscsaba, 1927 március 5 Köröavidék üj divatlapok érkeztek a Körösuidék könyvkereskedésébe Eladó ház! Horthy Miklós-utca 24 sz. nagy sarokház szabadkézből eladó. Érdeklődni ugyanott lehet. CsjernyíkPál géperőre berendezett asztalos ipartelepe Békéscsaba, Kínizsí-u. 12. Vállal épület-és btttormunkát, famegmunkálástolcsón és pontosan * SINGER-varrógépek kizárólag nálunk kaphatók 1 SINQER Varrógép Részvénytársaság Békéscsaba, Andrássy-ut 11. * Jókai Mór „Névtelen vár" cimü könyvének egy példányát megvételre keres a Körösvidék könyvkereskedése. Szombaton Fél 7 és fél 9 órakor A PRAQA1 D1AH Hanz Heinz Eruers regénye után 10 feluonásban, Főszereplők: Vasárnap Balduin, a prágai diák Conrad Veidt S Capinelli dr. Werner Krauss Schwartzenberg grófleány Eszterházy Ágnes Fotballkirály 2 felvonásos bohózat. Híradók Tom MÍX főszereplésével AZ ördöszoiifltos Kolarodói történet 6 fejezetben ^Í^iltMI>«««l(>ll««>MIM>»t<llt(<llt«Mt><l«t<llf*>tl4IIH<<<>tl<ltllllllMI(l*««l«ftlll>>t<t<<l< Kedden és szerdán Az acélember 10 felv. Milton Sills Doris Kenyon Osffyán mérnök soffőrisRoláfa a legjobb ! Tanit autó, motorkerékpár és traktorkezelést ! Tanitás modern öninditós autón. Dinamó, accumulátorjavitás és töltés ! Mindennemű öntvények, hengerfejek heggesztése garancia mellett. B- Csaba, Andrássy-ut 21. INGR varrógép RÉG BEVÁLT JÓ MINŐSÉGBEN Ke ctve* o fiz e/esz/c//e'/e/eÁ SINGER VARRÓGÉP R ÉS Z V É NVTÁRSA6 Á Ok BÉKÉSCSABA ANDRÁSSY-UT 11. 23 24 Mire a négy katona-gulyás kievickélte magát a megsebzett lovak alól: a Bakony uj betyár fejedelme ott repült már embereivel együtt a nem messze sötétlő Bakony alatt . . . Közben lebukott a nap, az alkonyi homály kezdte megfekűdni a tájat, az elmaradt pusztát és az elől integető erdőkoszoruzta Bakony ormait.. . Mire feljött az esthajnali csillag, Rózsa embereivel együtt ott pihent már egy gyönyörű, fákkal beárnyalt virágillatos völgy ölében. A tiz meghunyászkodott paripa pedig a szűrök ujjából előkerült kötőfék száránál fogva oda volt kötve egy-egy sudár fához, s békésen ropogtatták a lábok alatt burjánzó puha erdei füvet. A tiz betyár meg ott ült, térdeikhez támasztott karabélyokkal a mohás szikla tövében. Pipájukat tömögették. Mikor rágyújtottak, megszólalt a vezér. — Lovaink csak volnának már legények. De a betyár lovának nem elég a puszta füve, a kövér mező, ha erdő adja is, ha rét termi is . . . Abrak is kell annak. Mert a vére csak attól szilaj, a lába csak attól gyors. Hol szerzünk hát megfelelő abrakot? — Ahol ménes legel, van arra abrak is — felelt az egyik legény. — Van'a káptalannak — szólt a másik. — Találunk azt akár hol, vezér, csak akarnunk kell találni. — Jó beszélsz János. Mindenkinek van, csak nekünk nincs ... De mihelyt akarjuk, nekünk is lesz . . . Hát akarjuk, legények! Itt van a hátunk megett Veszprém. Háromóra járásnyira sincs tőlünk ... A püspöki rezidencia ott csillog fényes ablakaival fönt az erdős magaslaton. Magtárai, csűrei tömve vannak. Bőven ontotta szemét a kalász. Van ott fölösleg is . .. De a szem sem elég már nekünk legények! Erszényünk is fogyóban már. Abba is kellene már alamizsna. S most alamizsnát nem adnak betyárnak, csak koldusnak: hát magunknak kell azt elvenni, onnan, ahol jut is, marad is. S mert nem csak magból van fölöslege a veszprémi uraságnak, a püspöknek, van annak egyébből is, — hát ma éjjel meglátogatjuk a rezidenciát. Bajos lesz igaz, — de valahogy rést ütünk vagy a váron, vagy az urasági kasszán. Nem róhatja föl az Isten bünül a tettünket. A madárnak is kell szem, hogy megéljen ... A földi féregnek is eleség a tapláléka ... A nagyobb hal megeszi a kisebbet. Csak a betyárnak ... az Isten vadmadarának kopjon föl az álla a mások tele csűre mellett ? . . . Gyerünk cimborák! Ha megver az Isten, verjen meg. Állom a büntetést tettemért. Hisz' csak azt veszem el, ami fölösleg másnak. Mikor bevégezte szavait, kiverte pipáját, becsúsztatta a szűre ujjába. Fölállt. Puskáját fölhajitotta a vállára s odalépett lovához. A többi utána csinálta mindezt. Ismerték már a vezért. Nem sokat beszélt az, csak cselekedett. A többi meg utána. Néhány perc múlva lovon ült mind a tiz. Akkor már nem ficánkoltak alattuk a bábolnai ménes kiszakított csikói. Mielőtt a hátukon termettek volna, megveregették szép formás nyakukat. Megsimogatták omló sörényük fölött büszkén álló fejük homlokát. A szűreik ujjából előhúztak egy-egy darab fehér cukrot, s lágy becéző szavak kíséretében odakínálták nekik. A szájukhoz emelték. Megkóstoltatták velük. S mikor megropogtatták azt, szelíd, kérő nézéssel nyújtották fejüket előre, gazdáik kezét keresve egy másik darab cukorért. Mert a betyár szereti a lovát, akár csak az életét. Hiszen együtt és egymásért élnek vagy halnak. A pandurgolyó nem nézi, melyik a ló, melyik a gazdája. Neki mindegy akármelyikbe fúródik. Ha a ló esik el, a betyár a megyéé ... Ha a betyár bukik le a lóról, a ló marad a vármegyéé. Gazdátlan jószág mind a kettő, nem keresi azokat senki. Mikor megindult a banda a kanyargós, szük hegyi ösvényen, el délnyugat felé, ahol a Balaton északi csücskénél egy gyönyörű, szőlőkkel és feljebb lombos erdővel koszorúzott magaslaton emelkedik a régi hires veszprémi vár omladozó bástya falai mögött a hatalmas, méreteiben, belső és külső pompájában egyaránt ritka és szép püspöki rezidencia: jobbról valami nesz verte föl az erdő csöndjét. Majd mintha távoli hangokat, valami csöndes ének félének lágyan hullámzó hangjait hozta volna feléjük az éjszakai lég tovasurranó áramlata. S a hangok mintha közeledtek volna. A szótlanul bandukoló betyárok megállitották lovaikat és hallgatóztak. A hangok akkor már a hátuk mögött jöttek s mindinkább közelebb és közelebb hallatszottak. Az éjszaka csendes volt. A hold halovány ezüstös fénye be-beszürődött a néhol megritkuló erdő lombsátorának nyilásain s mint valami kísérteties fény, mint olykor-olykor tova kúszó szent János-bogár ezüstös fénye, rezgett, vibrált a megmeg rezdülő zöld leveleken. S mintha a fény is, meg a hang is mindjobban közeledett volna a betyárok felé. Lovaikat megindították és lassú lépésben mentek előbbre, A lágy, monoton énekhang meg a nyomukban.