Körösvidék, 1927 (8. évfolyam) március-április • 48-84. szám

1927-03-20 / 65. szám

Ara S fillér Békéscsaba, 1927 március 20 Vasárnap VIII. évfolyam 65. szám független keresztény p o 1 lt ÍIc a 1 napilap Dr. Rell Lajos beszéde a Kaszinó március 15-iki ünnepén Mélyen tisztelt Uraim 1 Ha van szivünknek húrja, amely rezegni kezd, mikor magasztos eszme lehellete érinti; némán maradhat e március 15 én e hur ? Hiszen ez ünnepDen, mint a kristálytükör gyújtópontjában, a nemzeti kegyelet fölhalmozta mindazt a lelki fényt, amelyben hősi korszakunk dicsősége tün dőköl. Benne van Petőfi vérforraló riadója, Kossuth lelket perzselő szava, hós honvédeink szuronyának villámlása; egy lángeszű hadvezér kardjának tüzes sujtása ... Benne van a 300 éves rabságból való fölszabadu lás diadalmámora, a vibaiban szét szórt hajjal, véres homlokkal egy magában álló magyarnak büszke önérzete, hősi lendülete ... És aki megfüröszti lelkét e tüneményes idők dicsőségében, akit körül •song a márciusi ifjak lelkes, bizó hangulata s akit magával regad a hősi lendület: az nemcsak büszkeségét leli a múltban tnaak tekintete megacélozódva fúródik a jövőbe, annak szemhatáráa kigyullad a re mény csillaga .. . Jöjj, Március Idusa, adj élességet a jövőbe kémlelödő tekintetünknek, hozd fel számunkra a reménynek még ködbe-könnybe boruló csillagát. .. Balsorsunk Trianonhoz vezetett, amikor a világháború véres üszkei közül kivergődni igyekeztünk. Területileg, anyagilag, számbelileg épen akkor csonkítottak meg. amikor Európa negy tragédiájának részese ként a gyógyulás forráséit kerestük, amikor a világot természetes fejlődésében durván visszavetni készülő erő szak tornyosult fejünk felett s áruikor a nagy tragédia utóhullámai Európa népeinek lelkében, politikai és hatólmi egyensúlyában nagyfokú ren gést okoztak. Éí a veszedelem most sincs elmulóban. Nem fenyeget e újra — mint a közelmúltban tapa«z talhattuk — Moszkva vörös poklá nak minden irtózata ? Nem tartogat-e számunkra keserű meglepetést az egyensúlyában megzavart Európa ? Kívül esünk-e a lázban vergődő Kelet hatásterületén ? Nekünk, ma gyaroknak tehát nemcsak a Trianon adta súlyos kérdéssel kell megbirkóznunk, hanem az a sors is fenyeget bennünket, hogy világot renditő forgatagok útjába vetődünk s igy a sajátosan magyar kérdés mellett világproblémákkal is számolnunk kell... Van-e reményünk arra, hogy a területben és lélekszámban megfogyatkozott magyarság sikeresen megállhat a neüéz problémák őrlő körei között ? E kérdés tolul ajkamra most, amikor március 15 én e diszes körben felszólalni óhajtok. A hires német filozófus, Key seriing, mondotta, hogy a világot a realita sok viszik előre, vagyis más szóval az eredeti egyéniségek és nem a tömegemberek cselekedetei. Ei a gondolat bámulatosan egyezik már ems 15.-e íánglelkü hősének, Petőfinek gondolatával, aki filozófiai tartalmú költeményei tanulsága szerint a nagy egyéniségekben látja az emberiség haladásának „örök lámpáit". Magunkra vonatkoztatva e gondolatok annyit jelentenek, hogy sorsunk attól függ, milyen egyéniségeket állítunk a körülöttünk lezajló, ráak váró küzdelmekbe. Ha ezek uj csapá-okat birnók tömi, uj gondolatokat illeszteni a történelem mene-ébe, ha felismerik a ránk váró világtörténelmi feladatot, ha van bennük erő és szentakarat: „a magyar név ismét szép lesz ; méltó régi, nagy híréhez"... Hol keressük már most ezeket az egyéniségeket ? Mely eszmekörből sarjadzanak ? Talán a világháborút megelőző ideologiák talejabói ? A feleletet megadja kétségbeesett helyzetünk sa közelmúlt eseményei. Trianont a világháborúban felülkerekedett hatalmaknak az ártatlant sújtó, az árulót jutalmazó bosszuszomja diktálta; a bolsevizmus szörnyű kelevényét a világháború véreskezű démona fakasztotta föl ; az ázsiai kérdés fellángolásához a gyújtó anyagot a gyűlöletet lihegő franciák halmozták föl a világháborúban, amikor fehérjembertársaik megfojtására, rnegbecstelenitésére a színesek légióit dobták Európába s ellesették velük a fehér ember gyöngéit. A világháború azonban amaz ideológiáknak a véres kalásza volt, amelyek közvetlenül előtte uralkodtak vagy átgyúrni próbálták az emberi lelkeket s annyi rést ütöttek világrészünk lelki integritásán, Ez ideologiák képviselői közül a szabad verseny, a gazdasági liberalizmus hőse nem lehet a Vérívó farkasok lapulnak minden európai zugocska bokrai között aszerint az előkelő francia újság szerint, amely szenzációs leleplezéseket közöl mostanában az uj francia katonai törvényről. A francia újság cikkei szerint ezzel a törvénnyel elárulták az európai békéért folyton szószátyárkodó Franciaország háborús készülődéseit. Kár, — mondja a cikkíró, hogy Versaillesben és Trianonban nem törték össze apróbbra a legyőzött államokat és nem darabolták széjjel Németországot is, mert igy az elmúlt nyolc év után nem is következhetik egyéb, mint az ujabb háború. Akik eddig békeáriákat zengtek az európai fülekbe és közben soha nem látott méretű hadikészülődésen fáradoztak, az uj katonai törvénynyel a nagy európai nyilvánosság előtt is feltárták „az összes franciák mozgositásának" alaposan kidolgozott tervezetét. Megállapíthatjuk, hogy ezek a leleplező cikkek nem magát a háborús készülődést Ítélik el, hanem csak azok ellen szólnak, akik lehetővé tették, hogy egész Európa tudomást szerezzen róla. A franciák (akár nacionalista, akár vörös baloldali pártállásuaknak nevezzék is magukat), egységesen ítélik meg most is a helyzetet s az ujabb, hamarosan bekövetkezendőnek jósolt háborúért is a németekre és ránk hárítják már most, jó előre a felelősséget. Az emiitett cikkek irója is kegyetlenül „rántja le a leplet" a berlini és a római külpolitika puskaporszagu rejtelmeiről s azt állítja, hogy Franciaországnak ezekkel szemben védekeznie kell. Kézzelfogható adatokat kapott Franciaország — mondja a cikkek szerzője — arravonatkozóan, hogy a németek és az olaszok a legrövidebb időn belül bemondják az ujabb háborút. Legújabban Rómából röppentek fel a piros rakéták és nem csoda, ha Franciaország helytáll a kihívásnak, — aminthogy mást nem is tehet. így váltak — állapítja meg végül fájdalmasan a cikkek politikus szerzője — vérivó farkasokká a locarnoi békeapostolok. Mi, szegény magyarok, akik inkább csak szétmarcangolt, vérző báránykának illünk be, nem tudjuk, hogy honnan-meddig terjedhet a vérivó farkasok veszedelmes zónája és elképedve állunk meg a francia leleplezések előtt. Mi voltunk, akik Trianon óta szünet nélkül hangoztattuk, hogy a „humánus" francia szellem jegyében megkötött békeszerződések csak ujabb háborúra vezethetnek és láttuk is, amint egyre veszedelmesebben bonyolódott az európai A magyar követség ellen tüntettek a prágai kommunisták Prága, március 19. MTI. A kommunista sajtó napok óta folyó fékte len ugatása következtében tegnap esta nyolc óra után mintegy 100 főből álló kommunista csoport jelent meg a magyar követség előtt, hogy a Szán tóók megmentése érdekében tüntessen. A nyomban magjelent rendőrség távozásra szólította fel a kommunistákat, akik .Halál a gyilkosokra" — .Szégyen a rendőrségre* kiáltásokkal meglehetős simán eleget tettek a fel szóíitásnak. A rend rövidesen helyreállott. Háborúra készül Jugoszlávia Olaszország nem nézi tétlenül a szerbek albániai terveit — Belgrádban koholmánynak mondják a háborús készülődés hirét London, márc. 19. A „Times" szerint az olasz kor mány közölte a britt kormánnyal és más kormányokkal, bogy értesülése szerint Jugoszlávia területén nagyszabású előkészületek történtek, melyeknek célja, hogy Albániába betörve megbuktassák a tiranoi kor mányt. Olaszország Áchmed Zogu oej soziarsasag! *ormanyavai Kötötte meg a tiranoi szerződést, igy az olaszok valószinülag nem fognak közömbösek maradni 8 kormány sorsával szemben. Belgrád, márc. 19. A „Qioraale d'halia" cikke, mely Jugoszlávia állítólagos katonai előkészületeiről ad hirt, az első betűtől az utolsóig koholmány. helyzet mind a mai napig, de azt mégsem tudhattuk, nem is sejtettük, hogy ilyen közel mormol a felszín alatt, kitörésre készen az ujabb katasztrófa. És persze, mi vagyunk ismét a bűnösök, a kezdeményezők, mi legyőzöttek, akik, hogy többet ne mondjunk, most is Isten tudja hányadik bizottsági tárgyaláson könyörgünk a franciák jóvoltából azért, hogy az „utódállamok", amelyek elrabolták a magyar területeket, vegyék le roskadozó vállainkról az odatartozó nyugdíjas tisztviselők ellátásának terhét. Ez kétségtelenül békebontó, igazságtalan és felháborítóan vakmerő kívánság részünkről, sőt alkalmas arra is, hogy okául szolgáljon az ujabb világháborúnak — a franciák szerint. Másként nem értelmezhetjük a párisi lap leleplező cikkeinek ránk is vonatkozó részét. Vagy talán azért vagyunk bűnösök, mert most kacsintgatunk Róma felé, amikor onnan dobták a keztyüt a Briand-kormány orra elé? Ez is lehet, de higyjék el a franciák, hogy mi nem tudtunk a római farkasok vérivó szándékáról mostanáig, — csak a francia hadikészülődésről, amely a „béke" első pillanatától fogva tart. M. Elfogató parancs egy izgató ellen Hencz Karoly, aki ellen a nemrég lezajlott időközi választások alkalmával elmondott több beszéde miatt bűnvádi eljárás indult meg, C3eh területre költözött, ahol földbirtokot vásárolt és azon gazdálkodik. Hancz Karoly ellen az ügyészség elfogató parancsot adott ki.