Körösvidék, 1927 (8. évfolyam) március-április • 48-84. szám

1927-03-01 / 48. szám

Békéscsaba, 1927 március 1 Ara 8 fillér Kedd VIII. évfolyam 48. szám SsMsrkes^tőség &h kiadóhivatal: tfcéscsaba, Szent István-tér 18. Telefon: 60 független Iteresxiény p o 11 í ifc a 1 n a p II a p lap fa Jt „Falu" Sxöveíaég Qlvaíaloa Felelösszeckesztfi MIGEND DEZSŐ Előfizetési árak: Negyedévre 6 pengő. Egy hóra 2 pengő. Egyes szám ára 8 fillér Az Igazságügy napi kérdései Irta Dr. PESTHY PÁL m. kir. igazságiigyminiszter A háború után bekövetkezett rette­netes viszonyok az országnak nem esupán pénzügyi erejét ingatták meg, hanem azt az erkölcsi tőkét is, amely lelkünkben még a béke idejé­ben raktározódott fel. Meggyengült az emberekben az igazságosság s ma nem lehet nagyobb feladat, mint helyreállítani az áldásos jogrendbe vetett régi bizalmat. Nem csekély fontossága van tehát az igazságszolgáltatás rendjének. — Tagadhatatlan azonban, hogy az igazságszolgáltatás terén vannak ba­jok. A bajok jórészben éppen a sza­nálási programmal kapcsolatosan keletkeztek. Amikor az 1924. évben az állam­háztartás egyensúlyának helyreállí­tása érdekében, a magyar kormány és a magyar állam külföldi kölcsön felvételére szánta el magát, mindenki tisztában lehetett azzal, hogy ennek megvalósítása érdekében áldozatokat kell hozni. Áldozatokat kellene hoznia minden állampolgárnak és minden magyar intézménynek. Az áldozat­hozás alól nem maradtak ki igaz­ságügyi intézményeink sem és így történt, hogy a szanálás a maga létszámcsökkentő törekvéseivel nem kímélte meg bíróságainkat sem. Az igazságügyi kormánynak mindazáltal sikerült akkor keresztülvinnie, hogy a bírói függetlenség nagy szempont­jaira tekintettel a „B"-listának alkal­mazása elmaradjon, ehelyett azon­ban magasabb kényszerűségből nem lehetett elzárkózni az elől, hogy a létszám, számos állás megszünteté­sével azok megüresedésekor, folyto­nosan csökkentés alá vétessék. Három év telt el azőui. Olyan három év, amely alatt valóságos perlavina indult meg. Különösen az úgynevezett polgári eljárásokban előre nem látott pertömegek zudultak bíróságainkra és pedig éppen akkor, amikor a létszámapasztási program keresztülvitele folytán éppen ellen­kezőre, t. i. a perek csökkentésére lett volna szükség. Ennek a hely­zetnek a következései itt állanak előttünk, bíróságaink alig győzik a munkát, túlterhelés állott be, amely­nek jelenségei soha nem kerülték el a figyelmemet. Nem csupán a birá kat érdekli az igazságszolgáltatás helyes menete, hanem elsősorban a nagyközönséget, mert hiszen igazán nem mindegy, hogy valaki heték, hónapok, vagy évek alatt jut-e az igazságához. Éppen azért mindent elkövetek, hogy segítsek ezeken az állapotokon. Segítő terveim első sorozatát a nagyközönség már ismeri. Az ország­gyűlés részéről legutóbb már alsó­házi tárgyalásban részesült két ja­vaslat az első fecske ezen a téren. Meg akarom tisztítani a cégbírósá­gokat a felesleges munkától, meg akarom kímélni a cégeket a feles­leges zaklatásoktól. Sokkal általáno­sabb azonban a másik javaslat, az örökösödési eljárás reformjáról szóló, amely ezekben az ügyekben a bíró­ságokat számos teendőtől tehermen­tesíti és a klr. közjegyzők bevoná­sával, inkább ezeknek a teendőit szaporítja, egyúttal azonban a köz ségi jegyzőket is jelentékeny mérték­ben tehermentesíti. Tisztában vagyok vele, amint ezt legutóbb a pénzügyi bizottságban is kifejtettem, hogy az igazságszolgál­tatási személyzet körében gátat kell vetni a csökkentési tendenciának, mert amikor pl. a népet legközelebb­ről érdeklő telekkönyvi ügyeknél az ügyek száma 80 százalékos emel­kedést mutat, akkor a mai személy­zet mellett sz egyensúlyt fenntartani lehetetlenség. Ez okból fordultam a pénzügyminiszter úrhoz, hogy a te­lekkönyvvezetők számát emeljük fel százötvennel. Teljes mértékben átérzem, hogy a merev takarékossági szempontokat elsősorban az igazságszolgáltatás nem türi. De az átmenet áldozatok nélkül nem múlhatott el. Hiszem és remélem, hogy az átmeneti idő már letelőben van és rövidesen elkövet­kezik az, amire állandóan törekszem, hogy a bírósági ügymenet teljesen zavartalan legyen. Ez az ország jól felfogott érdekében el nem marad­hat, hiszen hiába törekednék a kor mányzat a hitelviszonyok megjaví­tására, ha a bírósági eljárás hossza dalmassága továbbra is megmaradna a hitelélet terén kerékkötőül. Márciusban akarták Iiibiáltani a proletárdiktatúrát Magyarországon Kun Béla irányította Moszkvából a kommunista puccs előkészítését Fegyvereket, vörös zászlókat és moszkvai leveleket foglalt le a rendőrség — Elfogták a kommunista párt fővezéreit Budapest, február 28. A leleplezett kommunista puccs vezetőjét, Szántó Zoltánt és a letartóztatott 50 embert egész éjszaka kihallgatták a főkapitányságon és a kihallgatás még ma délelőtt is tart. Szántóék március közepére terveztek kommunista puccsot. A moszkvából küldött rendeletek is azokat az utasításokat tartalmazták, hogy a parlamentben és az utcán hetenként rendezzenek tüntetéseket és zavargásokat és igy készítsék elő a talajt a márciusi forradalomra. Vági és a kommunisták vezetői Budapesten és a főváros környé­kén eldugott helyeken nem egyszer pincelakásokon jöttek össze megbe­szélésre, Jóelőre elkészítették a tervet az összes állami és tőbb középület megszállására és feketelistát készítettek azokról a politikusokról és vezetőegyéni­ségekről, akiket azonnal el szándékozták tenni láb alól. A vezérek lakásán házkutatást tartottak és rengeteg lázító röpirat, fegyver, vörös zászló és Moszkvából írt levél került elő. A házkutatás folyamán kiderült az is, hogy Szántó közvetlenül Kun Bélától kapta az utasításokat. Ma délelőtt Szántó Zoltánt és Vági Istvánt szembesíteni fogják. Vidékre is elszivárgóit a moszkvai pénz és a moszkvai agitáció Budapest, február 28, elmondta, hogy moszkvai megbizás­A kommunista puccs letartóztatott ból január óta tartózkodik Budapes­vezetői közül a rendőrségen először ten és az volt a feladata, hogy a Szántó Zoltánt hallgatták ki. Szántó letartóztatott Rákosi Mátyásék he­lyett ő fejezze be a földalatti szer­vezkedést és a Vági-párton keresztül igyekezzék a földfeletti szervezkedést is megvalósítani. — Szántó állandó összeköttetésben volt részben a Vági­párttal, részben az u. n. tanonc­irodával. Ennek a „tanonc-irodának" titkos célja az volt, hogy 20 év körüli fiatal munkásokat igyekezzen beszervezni és a kommunista esz­mékre kioktatni. Szántóval még két férfi jött Moszk­vából, ezek közül az egyik, Knöpfler Henrik álnéven szerepelt és az volt a feladata, hogy Budapesten titkos nyomdát létesítsen. A másik névte­len férfi megbízatása az volt, hogy Szánthó segítségére legyen, továbbá az, hogy moszkvai szokás szerint Szántó minden lépését ellenőrizze. A debreceni rendőrség Nagy Béla szerelő munkást, Fodor István gyári munkást és Bleyer József munkást őrizetbe vette és felszállította őket Budapestre, mert komoly gyanuok merült fel ellenük, amely szerint ők voltak a szervezkedés debreceni meg­bízottai. Kaposvárott is volt helyi csoportja a Vági pártnak. A párt tagjai közül többet őrizetbe vettek, kettő állandó összeköttetésben volt a párt fővárosi központjával. Ezeket Budapestre szál­lították. Hetényi Imre főkapitányhelyettes ugy nyilatkozott, hogy gyökeresen sikerült kiirtani a kommunista szer­vezkedést, amelyet Moszkából oly nagy fáradsággal irányítottak és amelynek megszervezése a dollárok millióiba került. Romániában is? Bukarest, febr. 28. Bukarestben titkos nyomdát íedeztek fel, amely­ben a lefoglalt röpcédulák egy már­ciusi komunista forradalom kitöré­sét hirdették. Számos letartóztatás történt. Gyillcossúg, vagy öngyilkosság ? Budapest, febr. 28. Vasárnap délben Katzburg József füszerke­reskedő 15 éves Alfréd nevü gim­názista fiát felakasztva találták a rádió vezetéken. Mire levágták már halott volt. Szülei elmondták, hogy szerintük a fiu nem lett öngyilkos, mert erre semmi oka nem volt. Annak a feltevésnek adtak kifeje­zést, hogy a fiút valaki bosszúból meggyilkolta.

Next

/
Oldalképek
Tartalom