Körösvidék, 1927 (8. évfolyam) január-február • 1-47. szám

1927-02-26 / 46. szám

Békéscsaba, 1927 február 26 Köröavldélc Felhívjuk a vásárló közönség figyelmét KellnerMárton Békéscsaba, Andrássy-ut 6. alatti szakoptikus üzletére. Szemüvegek már 4 P- tői a legfinomabb kivitelig kaphatók. Olcsó és nagy raktár időmutatókban,szin­házi látcsövekben, must, bor, tej, pálinka, benzin és lugmérőkben, nagyitóüve­gekben, kötszerekben, be­tegápolási cikkekben, tan­szerjátékokban, laterna­magikákban, borotválkozó eszközökben és gumiárukban. Megjelent Mnsmszág 1927. évi Ujsúshatnlűsusn Kiadja a Rudolf Mosse rt. hirdetési iroda Budapest, IV. Váci-utca 18. Rudolf Mosse-Ház Hirdetőknek kívánatra ingyen és bérmentve Szerkesztői üzenetek „S—y® A cikk nem fedi mindenben álláspontunkat, arra meg különben sem vállakozhatunk, hogy az emiitett lappal, vagy akár csak magával a jelzett közle­mény szerzőjével is polémiába bocsájt­kozzunk. A Körösvidék négy vármegye legtartalmasabb, legfrissebb, legolcsóbb és legelterjedtebb mindennapi újságja! t«»ti>««<4i>««tit .i'Hi ii Mi>«««intMtuinnni>tmu>ti»>m<m>«in>tn>«n Vasárnapig BenMur Lewis Wallace regénye II részben 12 fejezetben. Főszereplő Ramon Novarro A film zenekari és kórus kísérettel lesz bemu­tatva. Híradó Kedden és szerdán Madame KéKszaRálI Líd Chaplin falrengető bohózata Emberek és állatok az ősva­donban Utazás Afrika renge­tegén keresz­tül 8 felv. MlllttMIItlIIHItlIIIMIMIlillllMMIMMOl Előadások: hétköznap fél 7 és 9 órakor vasárnap 5—7 és fél 10. Csütörtökön, pénteken és szombaton Conrad Veid! parádés szerepe A prágai diák Hans Heins Ewers regéye 10 felv. Szereplők : Werner Krauss, Eszterházy Ágnes Korosvidék KÖN9VUJD0NSJÍGAI Schmitt Jenő Henrik: Religió azoknak, akikben fiatal a kedély. Egyben Jézus egy élete és bevezetés a megismerésbe, (tiárki számára) Gabányi János: A meglincselt ember. Heltai Jenő: Family Hotel. Laczkó Géza : Sátán Trismegistos. Radó Sándor: Idegen szavak szótára. Thiering Oszkár : A Damaszk szövésről. Halasi Sándor: Textilipari tájékoztató. Connan Doyle: Brigadéros házassága. Mikszáth Kálmán: A gavallérok. Guy de Maupassant: Monsieur Parent. De Quincey: Egy angol ópiumevő val­lomásai. Jurassa: Tanítások, nemzeti nevelés szempontjából legfontosabb kérdések. Hidy László: A hegedükészités problé­mája. H. Rider Haggard : Az elefántcsont gyer­mek. H. G. Wells: A Halhatatlan Tur. Heltai Jenő: Jaguár. Nagy Jenő: Két filozófus 'Piaion és Kant) Keperling Hermann : Uj világ születése. Dr. E. Mach: Az érzetek elemzése. Heltai Jenő : Szines kövek. Dr. Pongrácz J.: Pengőilletékek. Dr. Dubovitz Hugó : Vegyészeti kisipari cikkek gyártása. Nagy Ferenc : Dunántuli szakácskönyv. Megszerezhetők a Körösvidék könyvkereskedé­sében, Szent István-tér 18. sz. 15 A főpap dermedten állt a helyén, Nem hitt a füleinek se, a szemeinek se. Lehetetlen, hogy jól hallott és jól látott volna. De bebizonyította ezt neki azonnal a titkára, aki a prior kíséretében éppen akkor ért oda, mondván, hogy az a nyolc vadtekintetü idegen bizony a bakonyi támadók közül való. — Kedvelt hívem — szólt az ámulatból magához térő apát az öröm hangján —, miért nem adott nekik az Isten ne­vében két mázsa szalonnát, meg kétannyi kenyeret és bort ? Hiszen jobb helyre nem adhatta volna ... Már hajnalodott odakint. A szürke ködfátyol megszakadt az ég alján. Nyomába egy halovány rózsaszínű sáv húzódott föl a bakonyi rengetegek mögül és kezdett szétterülni az égen s mint valami piros rózsaszínű áradat szétömlött a kéklő táj fölött. Fölszakadt a hajnal. Ugyanekkor valaki megverte odakint a kolostor kemény, tölgyfakapuját. A kapus kinézett a figyelőn. Egy marcona képű, szálfatermetű legény állt a kapu előtt. Amint meglátta a barát piros arcát, odaköszönt hozzá: — Dicsértessék, szent atyám! Visszahoztam a kocsit, amit az este vittünk el az alamizsnával. Azt üzeni a vezérünk, ne haragudjék kendtek. Egy kicsikét messze vittük az ado­mányt, hát soká értünk vissza. De a lovaknak nincs semmi bajuk. Jó a kocsi is. Tessék beereszteni űket, szent atyám. A kapus-barát bevágta a figyelőlyuk ajtaját, odabent keresztet vetett magára, aztán szaladt föl jelenteni, hogy a betyárok visszahozták a kocsit. Mire újra lejött kaput nyitni, csak a lovak álltak ott a kocsival. Amaz eltűnt... Mikor beeresztette a kapus a szelíd kézhez szokott jámbor állatokat, a kapun belül elnyeritették magukat, aztán mentek a kocsival együtt hátra a leégett istálló felé. A kapus-barát meg ráfordította a kapukulcsot. Megrázta a kaput kétszer-háromszor, nem-e mellé zárta ? Aztán behú­zódott cellájába s öt perc múlva — horkolt. m. Ahol a három vármegye testét megfekvő Bakony erdőkkel borított két hegylánca szük hegyszorossá szorítja össze a buja, virágillatos völgyet, amelynek mélyében mintegy megriadt ezüstkigyó fut tova bodros vízével a „betyár"-patak (igy ne­vezte el a környék népej és egy időre elnyeli egy mohos szikla szük hasadéka, hogy egy félórai bujkálás után zúgva, bugyogva bukkanjon elő ismét és hüs, kristályvizével meg­öntözze a termékeny, tágas völgyet, amely odasimult egy me­redek, szakadékos hegy lábához: van ma is, de már jórészt beomolva, betömülve az a remete-, később betyárbarlang, amit az alföldi pusztákról egy időre elűzött banditacsapat foglalt le lakóhelyéül történetünk idejében. Három kisebb-nagyobb üregből állt az akkor. Az első egy alig embermagasságú, mintegy két rőfnyi szélességű nyílással biró elég tágas, de alacsony üreg volt. Ebből nyílt egy másik nagyobb, már jóval magasabb terem­szerű üreg. Ezen keresztül lehetett bejutni a harmadikba, amely jóval kisebb volt a középsőnél. Alacsony, hosszan el­nyúló sikátorszerű üteg. A végénél e barlangszerü üreg elhaj­lott jobbra is, balra is. Azaz keresztülmetszette azt egy ne­gyedik. Ezen keresztül bujt ki a jobbfelől jövő betyárpatak vize, a hegy baloldalán. Ez a keresztszerü barlang igen hűvös, olykor kissé párás is volt. Az előbbi kettő ellenben meleg és száraz helyiség volt. Fenekét apró, csillogó fehér homok takarta. Falai sárgás, meg szürkés mészkő és homokkő összetételekből állottak. A középső nagy tágas terem volt a bujdosó betyárok fogadóterme. Ebből egy jobbra nyíló zugszerü tágas mélyedés volt az élelmiraktáruk. Az első, közvetlenül a kies, szeder­indás, vadregényes völgyre nyíló rész volt a hálószoba. Akkor már meg volt terítve vastagon hosszuszálu, jól ki­száradt szénaalommal. A betyárok bent ültek a tágas fogadó­teremben, lent a barlang fenekén kemény csomókba kötött szénakötegeken, a körül a hevenyészett asztal körül, amely nem volt más, mint korhadt farönkök rakása, leterítve egy cifrán kivarrott uj debreceni szűrrel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom