Körösvidék, 1927 (8. évfolyam) január-február • 1-47. szám

1927-01-01 / 1. szám

6 Körösvidék Békéscsaba, 1927 . január 9 . Borházak a külföldön — Arra a kérdésre, hogy remél­hető e a szőlőtermelő vidékeket meg­menteni és a külföldi piacokat vissza­hódítani, csak igennel felelhetek. Igennel felelhetek pedig azért, mert ha erre a kérdésre nemmel felelnék, nem érezném át kellően az e téren fennálló felelősségemet és hivatáso­mat. Azok az intézkedések, amelye­ket e téren foganatosítottunk, igen kedvező kilátással kecsegtetnek. A bécsi és koppenhágai elárusító és töltőtelepek nagy sikerrel működnek. Rövidesen megnyílik a zürichi és tervbe van véve Berlinben és más nyugat-európai centrumban is ilyen borházaknak a létesítése. Sajnos, a megváltozott vám és kereskedelmi viszonyok következtében aránylag nagy szőlőterületünkkel elszigetelőd­tünk, a békebeli piacokat úgyszólván elveszítettük, a nálunknál ólcsóbban termelő államok kiszorítottak ben­nünket, úgyannyira, hogy régi fo­gyasztó területeinken már csak ki­zárólag a tokaji borok iránt nyilvá­nult érdeklődés. A borértékesítés nehézsége vonta aztán maga után azt, hogy a szőlőmivelés vesztett ín­tenzivitásából, a holdankénti hozam a minimálisra csökkent, ami az elért produkciónak a drágítását vonta maga után. Erős a reményem, hogy meg­felelő szervezéssel és a privát tevé­kenység ösztönösebb felkeltésével sikerülni fog olyan árakat elérnünk, amelyek a szőlőterületek intenzív megmunkálását és az átlaghozam emelését és így a bortermelés kellő jövedelmezőségét fogja eredményezni. Mezőgazdaság és kereskedelem — Ami a mezőgazdasági termé­nyek értékesítésének tárcám körében való megszervezését illeti, kezdettől fogva az volt az álláspontom, hogy •ekem, mint földmivelésügyi minisz ternek, nem lehet feladatom az, hogy a termés értékesítéséről gondoskod­jam, mert ezt nézetem szerint a magántevékenységnek és a legális kereskedelemnek kell, hogy feladata legyen. A kormányzatnak e téren nem lehet más feladata, mint az, hogy körültekintő és tervszerű köz­gazdasági politikát teremtsen, a kül­államokkal megfelelő vám és keres­kedelmi szerződéseket kössön és ter­mékeinknek ugy belső, mint külső viszonylatban értékesítési lehetőségé­ről gondoskodjék. A kereskedelmi ügyletek lebonyolitása azonban egye dűl a magántevékenységnek, illetve a legális kereskedelemnek képezheti feladatát. Az az eset állott azonban elő, hogy a háború és az azt követő gazdasági nehézségek, a tőkehiány, annyira megbénították a kereskedelmi életet, hogy az értékesítés előmozdí­tását élénken követelő termelőérde­keltségek kívánságait meg kellett hallgatni és a termés értékesítése terén segiségükre kellett sietnünk. Az államnak minden olyan vállal­kozást, amelyet a magántevékenység is el tud látni, le kell építenie, mert ezekért céltalan volna messzemenő pénzügyi áldozatokat hozni, ott azon­ban, ahol az értékesítési lehetőség és tevékenység megbénult, a köz­érdek s a termelés megvédése szem­pontjából köteles az állam beavat­kozni és áldozatokat hozni. A cseh kereskedelmi szerződés tár­gyalásai döntő stádiumba jutottak és annak a reményemnek adhatok kife­jezést, hogy cseh részről meg lesz a megértés aziráat, hogy Magyar­ország elsősorban és mindenekfelett mezőgazdasági állam és ezen tár­gyalások során arra kíván lehetősé­geket biztosítani, hogy a magyar mezőgazdasági termények mint eddig, a jövőben is megtarthassák a cseh­szlovák államban azt a piacot, ame­lyet részükre mindig képeztek. Minthogy a nemzetközi pénzpiacon az utóbbi időben beállott örvendetes enyhülés módot nyújt arra, hogy mindinkább kedvező kölcsönök sze­rezhetők, minden igyekezetem oda irányul, hogy befolyásomat abban az irányban érvényesítsem, hogy a mezőgazdák eddigi súlyos feltételű kölcsöneiket kedvezőbb feltételű köl­csönökre átváltoztassák és ezentúl kedvezőbb feltételű kölcsönökhöz jus­sanak. Erre vonatkozólag az illetékes pénzügyi körökkel s a pénzügy­miniszter úrral tárgyalásaim vannak folyamatban. 1*1 billió korona hasznos beruházásra Hogy melyek azok a teendők, amelyek még különösen és királt­ságképen foglalkoztatnak tárcám kö­rében, arra nézve az a nagy beru házási programm, amelyet már több­ször voltam bátor nyilvánosan pub likálni, vet élénk világot. A tejszö vetkezeti központ megalakítása kap csán eddig 60 vidéki tejszövetkezet kezdte meg újra működését. A vi­déki tejszövetkezeti hálózat a háború folyamán teljesen megszüntette mű­ködését, ami érzékenyen éreztette hatását gazdasági téren. Ezeknek a szövetkezeteknek restaurálása köz­élelmezési, állattenyésztési és több­termelési szempontból bír jelentő­séggel és épen ezért ezekre külünös súlyt kívánok helyezni. A vízszabályozási munkák, a le­csapolások és folyószabályozási mun kálatok biztosítása elsőrangú fel­adat. A mezőgazdasági szakoktatás fejlesztése, a mezőgazdasági kultura és többtermelés szempontjából nyer leientőséget. Az állattenyésztés fej­lesztése további elsőrendű feladat. Az apaállatok beszerzésének állami támogatása, régi bevált módja az állattenyésztés feljavításának. A szi­kestalajok megjavítása, fásítása, a köílegelők javítása, a kísérletügyi intézmények fejlesztése, öntözőmü­vek létesítése, a tagosítás előmozdí­tása, háziipari szakoktatás fejlesztése, mind olyan kérdések, amelyeket tár­cám keretében elsőrangú fontossá guaknak tartok és amely célok meg­valósítására, hasznos beruházások cimén 1 1 billió korona áll rendel­kezésemre. Izenet a gazdaközöségnek Arra a kérdésre, hogy milyenek a jövő kilátásai, csak azt felelhe tem, hogy ha az a józanság, amely­ről az utóbbi választásoknál az or­szág lakossága bizonyságot tett, ál­landósul és az ország lakossága a kormáuynak, az ország újjáépítése terén felállított programja végrehaj­tásában továbbra is teljes erejével segédkezik, ez a jövő kilátásai tekin­tetében olyan utat nyit meg a szá munkra, amelyet, annyi nehézségei után nem is remélhettünk. Célunk mindenesetre az, hogy dol­gozzunk becsülettel hazánkért és jövőnkért és azt izenem az ország gazdaközönségének, hogy ha ebben a munkánkban támogatni hajlandó, az eredmény el nem maradhat. A békéscsabai ipartestület elöljáróság! ülése Leleplezik a volt elnökök arcképét — Január 30-án lesz az ipartestület eyi közgyűlése — Pályázatot hirdetnek a titkári állás betöltésére A békéscsabai ipartestület dec. 30-án tartotta rendes havi gyűlését. Elnöklő Kovács Mihály meg­nyitva a gyűlést, üdvözölte a meg­jelent előljárósági tagokat, akiknek őszinte részvéte mellett parentálta el a tragikus halált halt Klein Vil­mos előljárósági tagot, akinek emlé­két jegyzőkönyvében a testület meg­örökíti. Jelentések A pénztárnok jelentette, hogy no­vemberben a 17.643.947 K bevé­tellel szemben 11,884.936 K kiadás volt s igy maradvány 5,798 417 le­jegyző jelentette, hogy a taglét­szám november 1-én 1156 volt. Ipa­rát törölte 16, iparigazolványt nyert 10. A taglétszám nov. végén 1150. Iparigazolványt nyert: Valentinyi Qyörgyné női szabó, Vitális György asztalos. Varga Mihály cipész, Pa­velka Rudolf asztalos, Cs. Tóth János és Pamtas Pál sütő, Kovács Pál asztalos, ifj. Kován Endre szabó, Kohlbauer Vilmos cipész, Stern lllésné női szabó, Dén József sütő. Iparát töröltette: Diószegi Mi­hály asztalos, Sailer László aszta­los, Szentgyörgyi Pál subás, Klein és Brüller timár, Oberciau István cipész, Szilágyi Gábor szabó, Pe­nyaska János cipész, Székely Fe­renc asztalos, Prick Antal csizma­dia, Sztacinszki Pál ács, Szőcs Ár­pád vendéglős, Babinszki Mátyásné vend., Gyebrovszki Mária női szabó, Rotenbaun Jolán varrónő, Lichtner Lajos szabó, Laczó Mária nőiszabó. Segédlétszám 1307, tanonclétszám 1106. Kiadtak 3 munkakönyvet, 6 szak­vizsgát és 4 tanoncvizsgát tartottak. Kimondta az elöljáróság, hogy a tagdijhátratékokat végrehajtás utján behajtja. Az Ürszágos Iparegyesület abból az alkalomból, hogy a csabai ipar­testület már 40 éves tagja, az ipar­testületnek díszoklevelet küldött. Ezt az elöljáróság köszönettel veszi tu­domásul, egyúttal az újonnan meg­választott elnököt, Tolnay Kornélt átiratban üdvözli. Két felirat A népjóléti miniszterhez felírnak a betegsegélyző járulékok leszállítá­sáért. A székház építési kölcsöne ügyé­ben küldöttség utazik Budapestre az illetékes miniszterekhez kérni an­nak sürgős és kedvező elintézését. Az egységes párt vezetőségéhez felírnak, hogy a megüresedő kerü­letekbe az iparosság vezető embe­reit jelöljék, igy pl. Pálfi Dánielt és Nagy Antalt. Hazahozat az ipartestület egy szibériai hadifoglyot Dr. Tamássy Károly iparhatósági biztos felvilágosító szavai után Mu­rányi Ferenc 11 év óta szibériai hadifogoly, békéscsabai illetőségű szabósegéd hazahozatalának költsé­geihez rögtönzött gyűjtés utján ada­koztak : Kovács Mihály 250.000, Lipták János építész, Kován Endre, Molnár János építész, Eilmann Adolf, Lilinger István, Lipták János, Ko­vács és Pollák Arnold 50—50 ezer, Bujtás János, Timkó János 30—30 ezer, Török János, Vlcskó Lajos, Tomka Pál 25—25 ezer koronát, a hiányzó összeget a testület pótolja. Végh Endre elköltözés miatt elöljá­rói tagságáról lemond, amit saj­nálattal tudomásul vettek. Ugyancsak sajnálattal vették tudo­másul özv. Propper Gézánénak be­tegsége miatt a tanoncvizsgatartó­bizottság elnökségéről való lemon­dását is. Az ipartestület báljának idejét február 26-ára állapították meg. Elismerés a távozó jegyzőnek A jegyző, tekintettel arra, hogy közgyámi állását január 1 én elfog­lalja, hosszabb beszédben búcsúzott a testülettől. Kován Endre hozzá­szólása után az elöljáróság sajná­lattal veszi távozását. Érdemeit el­ismerve, jegyzőkönyvében megörö­kíti. Pályázat az uj titkári állásra Egyben elhatározta az elöljáróság, hogy a megüresedett és titkári ál­lássá átszervezendő első jegyzői állásra pályázatot hirdet. A pályáza­tokat január 15-ig lehet benyújtani. Pályázhatnak megfelelő képzettséggel bírók (jogvégzettek előnyben része­sülnek), fizetési igényeik megjelölése mellett. Diszgyiilés és évi közgyűlés Wagner és Timár volt elnökök arcképeit január 9 én délelőtt 11 órakor az Ipartestület helyiségében tartandó diszgyülésen leplezik le. A rendes évi közgyűlést pedig január 30-án tartják. Melegebb pártolást a helyi iparnak! Kován Endre kifogásolja a városi szállításoknál dívó eljárást, amely szerint majdnem minden városi mun­kát idegeneknek adnak. Az elöljáró­ság méltatlankodvahatározta el, hogy "1 * —„___ „ * arra, hogy gyomor- és bélbántalmai miatt állandóan szenved VrllZlGK HIXICS SZUKS6ST6 jen, amikor köztudomásu. hogy a világhírű és mindenki álta legelsőnek elismert IGMÁNDI keserűvíz azonnal megszünteti a rendszerint fenti bajokból eredő fejfájást, csökkenti a vérnyomást az agyban és meggátolja az érelmeszesedést. Emésztési zavarok­nál éhgyomorra már fél pohár langyos IGMÁNDI keserűvíz elegendő. Kapható kis és nagy üvegben. Szétküldés! hely: IGMÁNDI keserűvíz forrásvállalat Komárom. Árjegyzék ismételadóknak kívánatra bérmentve. A

Next

/
Oldalképek
Tartalom