Körösvidék, 1927 (8. évfolyam) január-február • 1-47. szám
1927-01-15 / 11. szám
6 Körösvidék Békéscsaba, 1927 . január 9 . Tegnapról * * * A konjunktura szónak varázsereje van. Olyan valamit jelent ez a szó, aminek hallatára felragyog a kalmárok tekintete, arcuk mosolygósra derül és készítik a helyet a Wertheimkasszában az újonnan érkezendő milliók számára. Hiszen rendben is van, keressen mindenki ugy, ahogy tud, — de becsületes uton! Az államnak nem koldusokra, hanem megelégedett polgárokra, biztos exisztenciákra, jólfizető adóalanyokra van szüksége. Az állam legnagyobb ellensége volna tehát az, aki meg akarná akadályozni bárkinek is a tisztességes pénzkeresési lehetőségeit. Csak ne volna rendszerint valami huncutság amögött a konjunktura mögött! Pedig a hadigazdagok, a hadseregszállítók konjunktúrájára •em gondolhatunk a leázott talpú bakkancsok, a csutkából és vadgesztenyéből őrölt komiszkenyér, no meg a sok-sok könny- és vérontás emléke nélkül. A tőzsdei spekulánsok, a koronarontó üzérek konjunktúrája pedig a bankokba összerakott pénzecskék, egész életek keserves munkájával megspórolt vagyonkák semmivé válását, becsületes, szorgalmas emberek koldusbotra jutását idézi emlékezetünkbe. S hogy miből születik a konjunktura ? — Megszületik az a legjámborabb, a legbecsületesebb irányú törekvésből is. Kemal pasa például egész Európa kalap kereskedelmének teremtett nagyszerű konjunktúrát a fez viselését eltiltó rendeletével, mert az igazhitű muzulmánoknak az európai kalapraktárakban évtizedek óta bátralökdösött, divatjukmulta kalapokat is drága pénzért kellett megvásárolniok. Ez a kalapkonjunktura persze a konjunktúrák ártatlanabb fajtájába tartozott, éppen ugy, mint például nálunk mostanság a pengő és az aprópénz bevonulásával a bugyellárisok konjunktúrája. Mert el kell ismernünk, van ilyen >ártatlan< konjunktura is, sőt olyan is kerül néha, amelyik valamilyen közhangulat, tö megbisztéria, vagy egyszerű rémhir terjedésének köszönheti megszületését. És itt le kell vennünk a kalapot a különböző ilynemű konjunktúrák életrehivőinak nagysága, leleményessége előtt, amikor a legújabb konjunktura hirét közöljük : Amig egész Európát a spanyolnátha rohamos terjedésének rémhirei tartják halálos rettegésben és talán még Briand, Stresemann és Mussolini is lisoformos vízben mossa kezeit egy-egy diplomáciai ügy elintézése után, addig a tőzsdések mosolyogva simogatják szakállukat és megelégedetten teszik a rideg üzleti megállapítást : >jó konjunktura a vegyigyárak papírjaiban !< * Sokat beszéltem most a konjunktúráról, talán többet is, mint amenynyit kellett volna. De bizonyosan tudom, hogy vannak, akik nálam is többet tudnának beszélni erről a témáról. Példát is mondjak ? Hát itt van dr. Sasvári ur. Hogy ki ez a Sasvári ur ? Neve után ítélve legalább is hétszilvafás kurtanemesnek kellene tartanunk, de ne hamarkodjuk el a dolgot, hanem előbb olvassuk el, miként mutatja be egy tőzsdei körökben elterjedt újság ezt a szinte történelmi patinával ékes nevü gentlemant abból az alkalomból, hogy a bécsi rendőrség előállította : »Dr. Sasvári József, az Allgemeine Industrie Bank vezérigazgatója. Magyarországon született, azonban már évek óta Bécsben él. A háború idején gyakori vendég volt Budapesten, mert a legvakmerőbb hadiszállítók közé tartozott é3 értette azt a művészetet, a bécsi hadügyminisztériumban a legnagyobb megrendeléseket a legmagasabb árakon megszerezni és azután Magyarországon a legolcsóbban lefedezni magát. Nem csoda, hogy nagyon gazdag lett és ez sem csodálatos, hogy politikusok hoz kapaszkodott, akiket céljaira hasznosítani igyekezett. Komoly embereknél azonban merev visszautasításban részesült. Sasvárinak voltak súlyos költségei, azonban megtalálta értük a kárpótlást. Hos3zu ideig Bécs léggazdagabb emberei közé számították, aki amellett gavallér is volt. Ajándékairól, amelyek között nem utolsó helyen áll egy pompásan berendezett villa, bámulattal beszéltek és csodákat regélnek egy Szilveszter-esti ünnepélyről, amelyen a legdrágább borok hamisítatlan görög módra valósággal patakokban folytak, úgyhogy a vendégek kedvük szerint fürödhettek benne, c Azt hiszem, ez a néhány életrajzi adat eléggé bizonyítja, hogy SasváriSchwarcz ur nem holmi hősvérreí szentelt kövü erdélyi sasváraák, hanem bizony C3ak a konjunktúrának ehukott lovagja. Bukása pedig legyen követendő példa mindazoknak, akik a háborús >konjunktura< hasznaiból villákat ajándékoztak és pezsgőben fürödtek a háborús nyomorúságok szanálásának keserves emlékű napjai idején. M. A békésvármegyei közigazgatási bizottság ölése Békésvármegye közigazgatási bizottsága folyó hó 10-én ülést tartott, amelyen az alábbi közérdekű jelentéseket tárgyalták le: A pénzügyigazgató jelentése beszámol az 1926. évi december havi tevékenységről. A jelentés szerint december hónapban a pénzügyminiszter az állami jövedékek mindenikére nézve 1927. évi január hó 1 tői kezdődőlega pengőértéket állapította meg. Ezen intézkedéseivel kapcsolatosan azt is kimondotta, hogy azok az aranyérmek, amelyek nem a rendes forgalom, hanem pl. átlyukasztás, megcsonkítás, vegyszerekkel való kezelés vagy törés folytán fogytak meg súlyban, fizetés kép el nem fogadandók, hanem elismervény ellenében bevonandók, belső értékük pedig megtérítendő. Ellenben azok az ezüst-, nikkel- és bronzérmek, amelyek külalakjáról felismerhető, hogy nem a rendes forgalom folytán, hanem szándékosan sérültek, előbb középen átlyukasztandók és igy adandók vissza a félnek. Kivételt képeznek a véletlen baleset (tűzvész) folytán megsérüli váltópénzérmek, amelyeknek becserélését a közpénztárak közvetíteni tartoznak. Adó jövedelem adóhátralék A törvényhatóság területén a jelentés szerint az adózók terhén együttesen kezelt közadókban aranykorona értékben mutatkozott az 1925. év végén hátrálék 2.240.859 K- Etőiratott az 1926. évre 5.606549 K 34 f, Szaporodásba vétetett az 1926. évben 2.243.953 K 41 fillér. Összesen 10.091.341 K 75 fill. Törlés az 1926. évben 1.999.629 K 84 fillér. Marad helyesbített tartozás 8.091.711 K 91 fillér. Lerovatott az 1926. évben 5.543.569 K 02 t. Marad hátralék 2.548.142 K 89 f. Vagyis papirkoronában 37.383.684.117 korona. Az elmúlt hónapban befizettetett együttesen kezelt közadókban 6 245.398.281 K. Forgalmiadók és illetékekben 3.662 797.760 K. A tanfelügyelői jelentés szerint a tanítás december hónapban, illetve annak egy részében ragályos betegség miatt szünetelt a füzesgyarmat- bucsatelepi és dobozi összes elemi iskolákban, mig a vármegye többi községeiben az elemi iskolákban a tanítás rendesen folyt. A vármegyében levő mindennapi elemi népiskolákban az 1926—27. tanévre 26.156 tanuló van beírva. A beiratkozott mindennapi tankötelesek közül állami iskolába jár 6186, községi iskolába 2336, róm. katb. iskolákba 6251, ref. iskolákba 5239, ág. ev. iskolákba 5499, gör. kel. iskolákba 116, unitárius iskolákba 42, kongresszusi izraelita iskolába 229, orth. izraelita iskolába 104, uradalmi magániskolába 150 és társulati iskolába 4. A tanerők száma 580, kik közül 406 a férfi és 174 a nőtanitó. Egy-egy tanerőre átlag 45 tanuló jut. Vallás szerint a beiratkozottak a következőképpen oszlanak meg: róm. kath. 8262, gör. kath. 60, református 8162, ág. ev. 8657, gör. keleti 454, izr. 392, unitárius 28, baptista 101. A törvényhatósági állatorvos jelentése szerint az állategészségügyi viszonyok a lefolyt december hónapban kedvezőek voltak, mert hivatalból jelentendő ragadós állatbetegségek közül csupán a lépfene és veszettség merült fel, az előbbi kettő, az utóbbi három községben állapíttatott meg szórványosan, tömegesebb elhullási veszteségek nélkül. Az elmúlt hónapban 25 szarvasmarhát, 108 lovat, 304 juhot és 587 hízott sertést szállítottak el a vár megye területéről külföldre. * Uj tánckurzusra még mindég lehet beiratkozni Gavendánál. Evangélikus magyar istentisztelet Erzsébetbelyen A presbitérium határozata alapján minden vasárnap délelőtt 11 órakor magyar nyelvű istentisztelet is lesz Erzsébethelyen, csak julius és augusztus hónapokban nem. A vasárnapokon kívül a három főünnepen, úgymint karácsony, húsvét és pünkösd első ünnepén ugyancsak délelőtt 11 őrskor, szintén lesz magyar nyelvű istentisztelet. Ezeket az istentiszteleteket Kolbenhayer Kálmán hitoktatólelkész fogja végezni. A csabai kártyaklub alapitói A kártyaklub alapítása ügyében lefolytatott további nyomozás során a rendőrség megállapította, hogy a kártyaklub létesítésének eszméje Stern Samu és Krammer Dezső agyában született meg. Mivel azonban ezeknek pénzük nem volt, érintkezésbe léptek Szirmay nevü kártyás tőzsdebizományossal, aki a pénzszerzésre Bálint Imre újpesti építészt ajánlotta, akiről tudta, hogy rendelkezik egy kis tőkével. Belevonták még az alapításba Nagy Elemér mérnököt, akit mint kipróbált kártyást ismertek. Ő lett volna a bankos. Ezek szerint Krammer lett volna a vendéglős, Stera Samu utazó, aki már ismerős Békéscsabán, mivel az 1922 iki választáson a szociáldemokratapárt főkortese volt, lett volna a pénzes emberek felhajtőja, Nagy Elemér mérnök a bankos, Szirmay a jövedelem ellenőrzője, mig Bálint a pénzt adta volna. Érdekes, hogy Bálint, Szirmay és Krammer szerződést kötöttek egymás kőzött, mely szerint a jövedelem 50 százalékát a befektetett tőke törlesztésére fordították volna, mig a másik felét egymás között osztották volna fel ugy, hogy Bálint 40, Szirmay 25 és Krammer 35 százalékot kapott volna. Mig a befektetés letörlesztése után az egészen osztozkodtak volna meg a fenti arányban. A szerződést öt évre kötötték, melynek megszegője 8000 pengőt fizetett volna. (Természetesen ha lett volna miből). Szirmai és Bálint egy külön szerződést is létesítettek, mely szerint Nagyváradon is kártyaklubot alakikitottak volna. A rendőrségnek a budapesti rendőrséghez a személyazonosságok megállapítása végett intézett megkeresésére az a válasz érkezett, hogy egyiküknek sincs Budapesten bejelentett lakása és foglalkozása. Seidler főpincér pedig több bűncselekmény elkövetése miatt jelenleg is körözés alatt áll. Jánossy főtanácsos most készíti javaslatát, mely szerint 3—5 évre ki lesznek tiltva Békéscsabáról és egyben javasolja rendőri felügyelet alá helyezésüket, mivel a közönségre annak szenvedélye és gyengesége kihasználása folytán veszélyesek.
