Körösvidék, 1927 (8. évfolyam) január-február • 1-47. szám

1927-02-15 / 36. szám

Békéscsaba, 1927 február 15 KörOavidéK 3 Ingatlanforgalom Az elmúlt héten a békéscsabai telekkönyvi hivatalban a következő iogatlanátruházások történtek : Zelenyánszki Andrásáé Baukő Ilona eladta 1 hold 565 négyszögölnyi szántóját kisk. Szolár Erzsébetnek 90 mm. búzáért. Baukó György eladta 1 hold 296 négyszögölnyi sop ronyi szántóját kisk. Szolár Erzsé betnek 45 mm. búzáért. Baukó János eladta 1 hold 565 négyszögöl nyi sopronyi szántóját kisk. Szolár Erzsébetnek 90 mm. búzáért. Kerepeczki Györgyné Petri Dorottya eladta VI. Bercsényi utca 6. sz. há zának egyötöd részét Krajcsó Petrina Mátyásné Knyihár Máriának 50 mm. búzáért. Zahorán Jánosné Kaczkó Judit eladta 1 hold 567 négyszögölnyi fürjesi szántóját Kopanyicza János és neje Hojcska Erzsébetnek 113 mm. búzáért. Baukó Tamás eladta II. Luther utca 6. sz. házának 2/750. részét Pelegyi Andrásnak 2 mm. búzáért. Bjukó Mihály eladta II. Luther utca 6. sz. házának W750. részét Medovarszki Mihálynak 1 mm. búzáért. Lehoczki Pál eladta II. Luther utca 6. sz. házának 2/750. részét ifj. Veres Andrásnak 48 pengőért. Pataj Mátyás eladta II. Luther-utca 6. sz. házának 2/750. részét ifj. Bohus M. Andrásnak 40 pengőért. Vicián János eladta II. Luther-utca 6. sz. házának 1/750. részét Belanka Jánosnak 1 mm. búzáért. Zsilák András eladta II, Luther utca 6 sz. házának 1/750. részét Kazár Mátyásnak 32 pengőért. Zsibrita Mátyás eladta 1031 négyszögölnyi telekgerendási szántóját Zsibrita Pálnak 45 mm. búzáért. Liker Mihály és Pál eladták VI. Berzsenyi utca 75. sz. házukat Tóth Judithnak 4800 pengőért. Valach Pálné Gécs Mária eladta 249 négyszögölnyi beltelkes kertjét Valach Pálnak 320 pengőért, özv. Gagán Jánosné Karpiák Julianna eladta 167 négyszögölnyi beltelkes házhelyét Mayerhoffer Istvánnak 3520 pengőért. Guba János és neje Csomós Mária eladták 74 négyszögölnyi beltelkes szántójukat Gábriel János és neje Paulik Ilonának 240 pengőért. Knyihár Károlyné Liffa Irén eladta III. Luther-utca 5. sz. házának 1/24 részét dr. Molnár Jánosné Liffa Margitnak 480 pengőért. MUL^ATSÁGOK Álarcosbál Ifj. Puresi Pepi és zenekara március 1-én este nyolc órai kezdettel a Vigadó összes termeiben zenekara felszerelése javára álarcosbálát rendez. A legszebb és a legrutabb álarcos jutalomba részesül. A zenét egy vonós és két fúvószenekar szogáltatja. Belépődíj személyenkint 2 pengő. Vége reggel 4 órakor. A kitűnőnek és érdekesnek ígérkező mulatság iránt nagy érdeklődés nyilvánul meg. Értesítés! Tisztelettel értesítem a t. hölgyközönséget, hogy Belíczey-utca 9. sz. alatt nőidivattermet nyitottam. Női és gyermekruhákat a legjutányosabb áron készítek. Tisztelettel Uhrinné Tomka Karolina »H»H»»IH»»t»tMHJM»«»»«»H»im4»l»MMM«tM"HÍMIM»H»lHtÍM4lll»H4«IIMll»HIII»H(\ Kedden és szerdán Fél 7 és fél 9 órakor fl hermelines sátán Egy kis párisi midinetta karrierja 8 felvonásban. Lotuel Shermann. A midinette és a demimonde Páris két asszonytipusa. De a típus meg van mindenütt a világon, csak az a különbség, hogy nem élnek olyan ehatárolt külön életet, nem annyira egyéniségek, mint Párisban

. A midinette szerény, a kedves, a fiatal, akinek barátja van, aki szerelmes s akit kielégít egy-egy esti séta. A demimonde az a nő, aki az igazi Éva. Fény, pompa, gazdagság veszi körül, férfiakat szédítő testét selyem, ékszer és prém borítja, és ő az, akitől Párisban félnek, ő az, aki domináljaésdiktáljaa világ életét. A demimonde a Kaméliás hölgy óta sokszor feldolgozott alakja ugy az irodalomnak, mint a filmnek, de olyan tökéletes jellemzést talán még sohasem kapott, mint A hermelines sátán c. filmben. Csütörtökön és pénteken Mici hercegnő Gorg Feydeau Osztrigás Mici c. vígjátéka 8 felv. Mady Christians AndreRoame 16 éven felülieknek! Műkedvelő gárda népünnepély Indiában bohózatok. Qaumont Hiradó Szombaton és uasámap Hociste az oroszlánKetrecben 10 felv. Egy cirkusz izgalmas életéből. Főszereplő MACISTE a letört galyak, zörögtek a szárazlevelek és elnyelte őket a néma, a fekete, titokzatos csönd ... Mire meghasadt a hajnal, itt is, ott is riadtan rebbentek meg az erdő szárnyasai Búgva szökött a félénk mókus. A harkály félve lesett ki odúja belsejéből. Az avar közt, a falevelek alatt bújó kigyó sziszegve lapult meg a vén fa tövében.. . Valamitől megriadtak, Birodalmukat fölverték vad, idegen jövevények. Nyugalmukat megzavarták vétkes betolakodók. Szűz magányukat megfertőzte idegen zaj... Nem volt többé a Bakony rengetege a csöndesség szent magánya, hanem tíz bujdosó betyár tanyája, a puszták királyának birodalma... Ott ült már akkor mind a tiz, a két meredek hegy közé szorult, bozótokkal benőtt, összekuszált indákkal keresztül szőtt hegyszoros közepén, egy tátongó nagy barlang nyílásában. Előttük tüz lobogott. Hátuk mögött sötétség tátongott. Fejük fölött meg bekandikált a pirosan hasadó hajnal első sugara, amelynek fénye ott tört meg a barlang nyílása előtt gúlába rakott fegyverek csövein ... S ők körben fekve, fejjel a pattogó tűznek, eregették némán, csöndben pipájuk bodor füstjét... Bámulva a hajnali fény fenséges, piros hasadását.. , — Legények — szólalt meg a vezér — meddig ér a tarisznyátok tartalma ? Néhány napig pihenni szeretnék... Elférne rátok is a pihenés.,. Messziről jöttünk, nagy utat tettünk ... A lovaink elmaradtak alólunk. Az áruk azonban, amit a fehérvári zsidó adott értük, megvan nálatok is, nálam. is. Szükséget hát nem látunk néhány napig akkor sem, ha pihenünk, ha fogást nem is csinálunk. Maradjunk hát nyugton. Készítsük el szállásunkat ebben az odúban. Ez a sötét tágas barlang jó tanyánk lesz nekünk. Megvéd bennünket esőtől, széltől. Ha bujnunk kell, lesz hova elrejtőznünk. S ha fölös zsákmányunk lesz, lesz hova tennünk. Nem szorulunk az orgazdák éhes kamráira. — Mit szóltok hozzá cimborák? A legények fejüket bólintva feleltek: — Ahogy a vezér akarja. — Akkor hát oltsuk el a tüzet cimborák. Vegyétek cókmókjaitokat. Pakoljunk beljebb. Majd odabent gyujtunk világot. Idekint pedig takarítsátok el a hamut. A tüz helyét hintsétek be korhadt levelekkel. A madár se lássa, hogy itt ember járt. A betyárra veszedelmet hozhat a szél is, a falevél is, a madár füttye is, ha pandúr hallja... Bár nincsen körülöttünk más a tenger nyírfánál, a hallgató éjszakánál s a reánk lopva szökő hajnali fénynél, mégis jó ha vigyázunk ,.. Ha majd egyszer ugy megismerjük ezt az irdatlan rengeteg erdőt, a ránk meredő hegyek ormait és a hegyek mélységének titkait, mint amodébb ... a csöndes ... édes . .. végtelen pusztát, a nagy messzeségbe nyúló selymes rétek kövér zsombékjait és a náderdők bugó tengerét, akkor majd itt is biztonságosabban érezzük magunkat... Akkor majd itt is ... otthon leszünk. ., Menjünk cimborák pihenni! Mint a tilosba titkon bújó erdei vadak : kémlelve, osonva bújtak be a betyárok a tágas sziklanyiláson, amely mögött több egymásbanyiló kisebb-nagyobb üreg fogadta őket. A hajdani királyi remete barlangjának tartja mai naoig is a környék népe azt a barlangot, amelyet az alföldi rónákról, a délibábos magyar pusztákról elűzött bandatöredék : a hajdani forradalmi szabadcsapatok újra betyárrá vedlett maradéka: vezérükkel, Rózsa Sándorral foglalt le magának a Bakony beláthatatlan rengetegének közepén 1850-ben. Ezen évtől kezdve hosszabb ideig nem látta Rózsa Sándort sem a puszta, sem a Tisza—Dunaközi sás- és náderdők rengetege, sem az országutak kopott-, hámlottfalu csárdáinak ivója. Eltemette azt embereivel együtt hosszú időre a Bakony mélységes mélye, a bakonyi erdők beláthatatlan sötétsége ... Csak ott susogott róla a falevél... És kapta el hírét, nevét a szárnyára kelt bakonyi szél. S vitte hegyen tul, erdőn tul, még messze idegenbe is rossz hírét, betyár hirét a magyarnak ... Pedig veit betyár máshol is, több is, tengeren tul is, innen is. Mégse költötte a világ olyan rossz hirét-nevét a betyár nemzetségének, nemzetének, mint a magyarnak. Pedig az igazat megvallva, nem is a betyársága miatt lett olyan nagy a hire a magyar betyárnak, mint inkább a kurázsija, a virtusa, no meg a — betyárbecsülete miatt. A címre pedig méltán volt büszke és rátarti a magyar betyár... Mert hát szó ami szó, betyárnak is különb volt a magyar mindig, mint a másfajta nép : becsületes embernek ... Erről susognak bizonyságot még ma is az irdatlan bakonyi rengetegek évszázados fái és a nagy magyar tengernek, a szépséges Balaton kék vizének bodros hullámai. És a tihanyi oldalnak bűbájos visszhangja ... Amely nem egyszer verte vissza a vakmerő betyárok durrogó fegyvereinek pattogó hangjait... És az ajkaikról holdvilágos éjszakákon át elhangzott nótáiknak tovaszálló visszhangjait...