Körösvidék, 1927 (8. évfolyam) január-február • 1-47. szám

1927-02-13 / 35. szám

Békéscsaba, 1927február 13 Ara S fillér Vasárnap VIII. évfolyam 35. szám SzerKesztóiség es Kiadóhivatal: •Ucéscsaba, Scent István-tér 18. Telefon: 60 független A Sxövclaég Qlvaialoa lapja Pe1e1rtR<"erkcB7.t6 MIGEND DEZSŐ Előfizetési Arak: Negyedévre 6 pengő. Egy hóra 2 pengő. Egyes szám ára 8 fillér Cirkálók, rombolák és bnvárnaszádok tucatszámra hányják-vetik egymást azon a papirosdarabon, amelyet Cooiidge ur, az amerikai Egyesült Államok elnöke maga elé tett, amikor kiszámította, hogy a konkurens ten geri nagyhatalmak idestova túlontúl megerősödnek. Nosza kapta magát és jegyzéket, illetőleg szívélyes meghívót küldött valamennyinek, hogy meghatalmazottaik utján képviseltessék magukat azon a leszerelési konferencián, amelynek feladata a cirkálók, torpedórombolók és buvárnaszádok számának arányos csökkentése. Azt hinné az ember, hogy a mai világbékére hangolt időkben re pülve sietnek a nagyhatalmak képviselői Washingtonba és rohanvást ragadják meg a tengeri fegyverkezés terhétől való megszabadulásra nyiló alkalmat. És mit látunk ehelyett ? — A tisztelt tengeri nagyhatalmak rossz májú kritikával illetik Coolidge hu mánus, magasztos törekvéseit és visszájukra fordítva kommentálják éket. A franciák például egyenesen azzal vádolják a derék amerikai elnö köt, hogy ezzel a második leszerelési tárgyalással is az Egyesült Álla mok hadiflottájának túlsúlyát igyekszik biztosítani a többi tengeri hatalmakkal szemben. Ez a téma — sajno3 — íem érdekel minket s ebben a versengés ben nem vehetünk részt, hiszen se hajónk, se tengerünk nincs. Mondott azonban Coolidge elnök ur a leszerelési konferencia összehívása alkalmából olyan dolgokat is, amelyek Európa szárazföldi fegyverkezésére vonatkoznak s igy nekünk is érdekesek lehetnek. Mondta pedig Coolidge elnök «r szószerint a következőket: vTisztában vagyok azzal, hogy Európában a szárazföldi és légi fegyverkezés problémája igen s®k nehézséget rejt magában. Ha az amerikai kormány kész is arra mindig, hogy megfelelő módon támogassa az európai vagy más kormányok törekvését olyan regionális kedvezmények megkötése körül, amelyek a szárazföldi és légi haderők korlátozását célozzák, mégsem vállalkozna arra, hogy a jelen pillanatban javaslatokat tegyen e kérdések tárgyában az európai nemzeteknek.« Kedves, tapintatos szavak 1 Kiváltképpen, ha a világbéke nagyobb dicsőségére az az amerikai elnök hangoztatja őket, akinek elődje, a nagy Wilson ugyancsak Washingtonból hirdette azokat a >bizonyos béke pontokat.* Igazán szép az európai népekkel szemben mindig atyai indulatot ta nusitó Amerikától, hogy most nem óhajt belenyúlni abba az európai darázsfészekbe, amelyet néhány történelembeli pillanattal ezelőtt ő kavart fel hírhedt békepontjaival. Bizony, kedves elnök ur, a jó Európa elvetette a trianoni, a versaillesi és a többi békeszerződések paragrafusai közé az Amerikából importált értékes magot, a mag kicsirázott, a belőle kisarjadt csemetét lelkiismeretesen ápolták itt a wilsoni pontok szellemében és lám, mivé nőtteki magát az amerikai békemag!... Kemény fává, amelynek árnyékában »dühöng< a béke, csattog a fegyver, hegy számra gyül a minden eshető ségre elkészitett muníció és amelybe most már ön sem meri belevágni a fejszéjét, kedves Elnök Ur! Pedig nem gondolja, hogy ha a wilsoni békepontokat és azok áldásos* hatását tekintjük, Amerikának itt is volna egy be nem töltött becsületbeli missziója a lefegyverzés körül ? . . . M. Anglia támogatja az lefegyverzési Amerikából kiinduló kísérleteket London, febr. 12 Wolff. A „Temps" jelenti, hogy Londonban most gondos mérlegelés alá veszik azokat a javaslatokat, amelyeket Cooldige elnök a tengeri fegyverkezés további korlátozása tárgyában előterjesztett. Ezeknek a javaslatoknak általános célját itt rokonszenvvel fogadják és utalnak arra, hogy Nagybritannia ugy mint az Észak Amerikai Egyesült Államok, néhány év óta elsőrangú szerepet játszott a fegyverkezés csökkentésére irányuló mozgalmakban. T» JO«W*IS*BB1 Féltékenység Aki azt hinné e cikkkecske cime után Ítélve, hogy a gyengébb nem dolgairól esik szó alább, az csalódik. A história azt mutatja ugyanis, hogy nemcsak a gyöngéd és szerelmetes női lelkek mélyén lakozik féltékenység. Ilyen bizonyságul szolgáló históriai példa a legújabb időkből Benes ur, a nagy ( hangú) cseh külügyminiszter, aki még mindig nem tudott beletörődni Bethlen miniszterelnök római utazásába. Mostanában ismét „nyilatkozott* és ebben a nyilatkozatban kifejtette bölcsen, hogy azt nem csodálja, ha Magyarország az olaszokkal akar barátkozni és menekülni akar tarthatatlan elszigeteltségéből, Mussoli nit azonban figyelmezteti, hogy Olaszországnak nagyobb érdeke, hogy a kisántánttal barátkozzék, mint az, hogy Magyarországnak osz togassa a fiumei kedvezményeket. Ml ez, ha nem féltékenység ? Benes tudja, hogy Mussolini nem barátkozhatik egyszerre Magyarországgal is és a kisántánttal is, ha pedig most Magyarországgal óhajt barátkozni, az nem sok jót hozhat a kisántántra. Mi megértjük Benest és nem csodálkozunk aggódó féltékenységén, de ha már külpolitikáról van szó, inkább a magyar-cseh kereskedelmi szerződés mielőbbi megkötését ajánljuk figyelmébe, mert egy egy ilyen szerződés intenzivebben szolgálhatja a kisántántállamok által annyiszor „óhajtóit" (?) szomszédi jóviszonyt, mint a kétszinüség és az áskálódás. NMM IBMHB* IBDIHHW AAIUAKZA BANANAIRA HM Szűnik a spanyoljárvány Budapest, február 12. A tiszti főorvosi hivatal jelentése szerint a tegnapi napon az úgynevezett spanyolinfluenzának egy uj esetét jelentették be. A régebben ápolt betegek közül meghalt egy. Az ujabb enyhe influenzás megbetegedések száma 15. A vidéken is enyhül a náthajárvány. Az iskolákban egyre csökken a hiányzók száma. Megbetegedés csak elvétve fordul élő. Ujabb haláleset nem történt. Fantasztikus mese a Horttyy-uti rablómerénylet Budapest, február 12. Mint ismeretes, Batlekovics Béláné, nagykanizsai kereskedő felesége, feljelentést tett tegnap a rendőrségen, hogy a Horthy Miklós uton kirabolták. A nyomozás során kiderült, hogy a rablótámadás az asszony fantázijában született, amelyet azért eszelt ki, hogy hitelezőjétől, akinek 6G0 pengővel tartozik, megszabaduljon. Az asszony ellen, aki csalás miatt már többször volt büntetve, megindították az eljárást. A munka politikája Irta: Dr. DRÉHR IMRE államtitkár Kincses bányáktól megfosztva, bérces Kárpátok farengetegeitől elszakítva, kizsákmányoltan, az élet terhével vállán, halad a magyarság a sors kiszámithatatlan utjain. A természeti vagyon nagy megfogyatkozása uj célkitűzéseket, uj feladatokat parancsol nekünk. Megköveteli tőlünk, hogy azt az erőt, amelyet a Mindenható a magyar férfikarba nyújtott, azt a szellemet, mely az intellektuális munka kohójában lobogva örökkön hirdeti a magyar géniusz nagyszerű teremtő erejét, azt a szorgalmat, mely honleányainkat ékiti, megszervezzük, formába hozzuk, hogy a magyar televénynek minden adományához mentől előbb munkaegység fűződjék, hogy minden gyártmány a magyar föld kincsének eredetiségét, a magyar mérnök szellemének alkotóerejét, a magyar munkás munkaképességét és szeretetét hirdesse. Szerveznünk kell a munkát, hogy egy pillanat se menjen tétlenül veszendőbe, hogy egy magyar se nézzen a nélkülözések elé, mert a magyar föld nem juttat számára kenyeret. A munkának ez a nagy átfogó megszervezése, mely nélkül nincs magyar jövő, nincs magyar feltámadás, csak ugy valósitható meg, hogy ha egységes szervezetbe illesztjük a magyar munkaerő kibontakozását célzó szervek működését, ha megakadályozzuk azt, hogy a magyar munka nagy problémáival foglalkozó államszervezők különböző utakon,megosztott energiával haladjanak mindnyájunknak közös célja felé. Egységes munkaügyi igazgatásnak kell szolgálnia a munkával és verejtékkel kiküzdött magyar egység történelmi feladatait. De hasztalan lenne minden munkaügyi igazgatási reform, ha azt és annak irányitóit nem hatná át a társadalom bajait megértő, a nyomor végtelenségén töprengő, a nép bajaival együttérző és szenvedő szociális szeilem melegsége. Mert nem az üres formák, kietlen, terméketlen chimerák azok, amelyeknek merev szerepei között a magyarság, a magyar munka uj életre izmosodhatnék. A keret, az alap csak akkor jelent lényeget, ha az egy eszmének, egy szellemnek, egy ideálnak, egy célnak eleven megnyilatkozása. És az a szellem, melynek ez uj