Körösvidék, 1926 (7. évfolyam) október-december • 220-296. szám

1926-12-17 / 286. szám

Békéscsaba, 1926. december 25 Körösvldélc — A gyulai országos vásár. A legközelebbi országos vásár Gyula r. t. városban január 21, 22. és 23-án lesz, melyre vészmentes helyről mindenféle állat feihajthatő. * Harisnya és kötött-áru különlegességek a karácsonyi vásárra mélyen leszállított áron a Hauer Nagybazárban. Ingatlanforgalom Az elmúlt héten a békéscsabai telekkönyvi hivatalban a következő ingatlanátruházások történtek : Zsilinszki Pál és neje Botyánszki Dorottya eladták 25 négyszögölnyi beltelkes szántójukat Gyurkó Pál és neje Kovács Máriának 78 mm. búzáért. Kiszely Mátyás és neje Laczó Ilona eladták 150 négyszögölnyi beltelkes házhelyüket Gubicza István és neje Gaál Margitnak 35 millió koronáért. Ifj. Bócz Pál eladta 1459 négyszögölnyi nagyréti szántóját Oszlács Jánosnak 120 mm. búzáért. Fabulya Mihály és neje Medovarszki Ilona eladták 264 négyszögölnyi beltelkes szántójukat Fabulya Pál és Belicza Ilonának 46 mm. búzáért. Benyó János eladta 356 négyszögölnyi kisréti szántóját Benyó Pálnak 20 mm. búzáért. Andó Mátyás eladta 1100 négyszögölnyi kereki szántóját Andó Jánosnak 40 mm. buzáérl. Kitka János eladta 1462 négyszögölnyi nagyréti szántóját Lipták Mátyásné Zsiga Teréznek 41 millió koronáért és 1 hold 503 négyszögölnyi nagyréti szántóját Lipták Teréznek 61.500.000 koronáért, özv. Adamik Ádámné Opauszki Erzsébet eladta 150 négyszögölnyi beltelkes szántóját Nyisztor György és neje Kucsa Juditnak 25 mm. búzáért. Lehoczki András eladta 2 hold 972 négyszögölnyi fényesi szántóját Pálenkás György és neje Machlik Juditnak 160 mm. búzáért. Dorkovics •György eladta 1 hold 600 négyszögölnyi sopronyi szántóját Kvasz Mihálynak 90 mm. búzáért. Botyánszki András eladta 1395 négyszögölnyi nagyréti szántóját dr. Fran•cziszky Dánielnek 32 millió koronáért. Szombati Judit eladta VI. Árpádsor 98 sz. házát Povázsay Gusztáv és neje Papp Juliannának 70 millió koronáért. Bakucz Mihály el .adta felsővégi tehénlegelőjét 1/823 részjárandóságát Gálik János és neje Zahorán Zsófiának 18 mm. búzáért. Kovács János és Pataj Mihályné Kovács Judit eladták 288 négyszögölnyi kereki száatóját Zsilák Mihályné Pluhár Juditnak 20 métermázsa búzáért. Népmüvelés Öcsödön Meglehetős érdeklődés mellett tartott f. hő 11 én a község belterületén, 12 én a körösön tuli, 13 án a gődénylaposi tanyák között Nagy Elek ig. tanitó, Bartha Lajos, Máté Viktor, Tóth József, Jőczik Imre és Faragó Kálmán ref. tanítók segítségével »Népies* ismeretterjesztő előadást. Különösen a tanyai lakosság adta tanújelét érdeklődésének, Máthé Viktor és Faragó Kálmán tanyai tanítók a saját lakásukban s majdnem tanyai fizetésükből alakítottak Olvasó egyletet, napi lapokkal és ismeretterjesztő lapok járatásával igyekeznek a népet magukhoz édesgetni. Faragó tanitó, a veresegyháziak példáján fölbuzdulva, iskolájuk részére egy harangnak közköltségen leendő beszerzését vette tervbe. Faragó különben valóságos művész a festészetben s megtekinteni érdemes saját müveivel díszített lakását, ezenkívül zeneszerző, sőt jő pennaforgató is. SZÍNHÁZ Darázsfészek. Kedves, derűs darab. Olyan, amelyen jól el lehet mulatni anélkül, hogy az ember zavarba jönne amiatt, hogy lányok is vannak a színházban. Jól esik végignézni ilyen malacságmentes, vidám estét. Az előadás is jónak mondható, ámbár láttunk már jobb együttest is a csabai színpadon. Talán a szerep osztás nem volt egészen megfelelő. Málnaffy Otti nem érvényesült. Nem neki való a bakfis szerep. Ö akkor van otthon a színpadon, ha fiatal asszonyt játszik. Pedig határozottan igyekezett. Még sem a furfangos, huncut s mégis naiv, bájos bakfisnak, hanem az okos, rafinált nőnek a benyomását keltette. Torma Guszti egészen jó volt, sok őszinte kacagást váltott ki. A kisebb női szerepek igazán nem olyan jelentékenyek, hogy róluk szó eshetne. A férfiak közt Sötét Balázs határozottan kitűnt. Ügyes, szépen beszélő, jó színész. Sok meleg estét várunk tőle. Perényi Kálmán is sokat ígér. Kis szerepé ben azonban nem érvényesülhetett eléggé. Zilahy János nem hozott semmi ujat. Becsületes, szorgalmas művész, de egy kissé unalmas volt. Lehet, hogy azért, mert már nagyon sokszor láttuk ilyen zsánerű szerepben. Polgár Ferencről és Burányi Albinról nem sok jót mondhatnánk. Ugy ők, mint a többi kisebb szerep lők olyan átlagos vidéki nívón voltak. Tagadhatatlan, hogy jól mulatott a közönség. Sokakat talán ki is elégített az est. Nekünk mégis az az érzésünk, hogy ha jő szezont akar a társulat, ha be akarja a színházba csalni mindazokat, akiknek ott kellene lenniök, akkor még jobb előadásokat kell rendezniök. Csabán zsúfolt ház előtt kellene játszani legtöbbször. Csakhogy ebez természetesen jobb előadások kellenek. Viszont a jó előadásnak itt lesz mindig közönsége. * A színházi iroda közleményei: Péntek, szombat, vasánap este szenzációs operettsláger Stolc Róbert újdonsága „Feleségem babája" kerül színre. Ez a nagyszerű helyzetekben mulattató darab uj lehetőséget ad a könnyed francia muzsikának, melynek bravúros ritmikája. derűs mosolya, friss illata az első pillanatban meg fogja az embert. Könnyed, elegáns, szellemes, Párizsi. A darab szövegi részében több a vígjátéki, sőt bohózati elem, amely kiküszöböli a látványosságokat, a nagy felvonulásokat és ennek következtében a legtökéletesebb francia operetté avatja e nagyszerű darabot. Főszereplők : Kornély Mária, Torma Guszti, Z. Egyed Margit, Földváry Sándor, Polgár Ferenc, Perényi Kálmán, Burányi Albin ragyogó jókedvvel, ötletességgel játszák a szerepüket és a legjobb művészi előadást produkálják. Vasárnap délután 4 órai kezdettel Farkas Imre legszenzációsabb sikert ért operett slágere „Nótás kapitány". Főszereplők : Véghelyi Iza, Kornély Mária, Földváry Sándor, Polgár Ferenc, Perényi Kálmán, Korda Sándor, Zilahy Sándor, Burányi Albin. Figyelem ! Tekintettel a nagy érdeklődésre, mely a >Muzsikus Ferkót operett előadásait kisérte, az igazgató hétfő estére ismét kitűzte ezt a nagyhatású gyönyörű előadást, ezúttal déiutáni helyárakkal egy szelvényre 10.000 korona ráfizetéssel két jegyet ad a színházi pénztár. Heti műsor: Pénteken: Feleségem babája. (Operettujdonság.) A) b. Szombaton: Feleségem babája. B) bérlet. Vasárnap délután : Nótás kapitány. Este: Feleségem babája. Az Alföldi Első Gazdasági Vasút az általa kiállított és vonalaira érvényes kedvezményes jegy váltására jogosító arcképes igazolványokat 1927. évre f. hó 15-től 31-ig érvényesiü. Az érvényesítésért egy pengő, uj igazolvány kiállításáért két pengő kezelési illeték szedetik be. A szolgálati viszony ugy az érvényesítés, mint uj igazolvány kérelmezésénél a felettes hivatal által igazolandó. Vidéken lakó igazolványtulajnonosokat kérjük, hogy a visszaküldéshez szükséges postaköltséget bélyegben mellékelni szíveskedjenek. iuaiiiKMainaiiiii iiKutiiH ••unna mum invma Pályázati hirdetmény A felügyeletem alatt álló békéscsabai kir. járásbíróságnál betöltendő szabályszerű illetményekkel egybe kötött két napibéres szolgai állásra pályázatot hirdetek. A pályázati határidő a folyó év december hó 25-ig bezárólag tart, amely ideig a pályázati kérvények a békéscsabai kir. járásbíróság elnökéhez nyújtandók be. Ezekre az állásokra csak olyan pályázó fog kineveztetni, aki a megfelelő iskolai képzettségen felül testi alkalmas voltát is igazolja. A pályázók között a kinevezésnél előnyben részesitendők a létszámapasztás következtében végelbánás alá bocsájtott közszolgálati alkalmazottak. Gyula, 1926 évi december 14. Szakolczay Lajos s. k. kúriai biró, kir. törvényszéki elnök. VÉNUSZ BRBRKLIfilKR Jauit babákat, a legszebb babaparóháhat készíti a legolcsóbb ápah meilett. Andrássy-ut 7, Kocziszky-palota. Karácsonyi ajándékok! Manicür, fésii, illatszer; kazetták; szappanok, kölnivizek s egyéb toilette cikkek. Karácsonyfadíszek, gyertyák\ csillagszórók Wénich Lajos drogériájában Békéscsaba, Szent István-tér 16. 9 KÖZGAZDASÁG A szövetkezeti kamatpolitika Amint annakidején megírtuk, Békéscsabán nagyjelentőségű szövetkezeti esemény zajlott le a közelmúltban, amikor ellátogattak ide az Országos Központi Hitelszövetkezet kiváló vezetői, hogy résztvegyenek azon a nagyon fontos értekezleten, amelyet Békés- és Aradvármegye szövetkezeteinek kiküldöttei tartottak. Ezen az értekezleten Kovács András, a Békéscsabai Kisgazda Bank és Hitelszövetkezet igazgatója rendkívül értékes előadást tartott a »Szövetkezeti kamatpolitika* címen. Előadása az egész magyar szövetkezeti élet vezetői körében nagy feltűnést keltett s az abban foglaltakat elismeréssel tették már azóta megfontolás tárgyává a legilletékesebb vezetőkörökben. Minthogy az értekezés a hitelszövetkezetek legégetőbb problémáit öleli fel és alig van olvasóink között olyan, aki a szövetkezetek életében közvetve, vagy közvetlenül érdekelve ne volna, e rovatunkban folytatólagosan közöljük le Kovács igazgató értékes tanulmányát. I. Alig van ember, aki a kamatokkal valamely vonatkozásba ne kerülne. Az egyik betétje, mig a másik adóssága révén s a két ellentétes természetű kamatszolgáltatás bármelyikénél csaknem kivétel nélkül azt tapasztalhatja minden egyes szövetkezeti tag, vagy szövetkezetbarát, hogy a magyar hitelszövetkezeteknek mindenkor szigorú gondoskodás tárgyát képezte ugy betevői, mint adósai érdekeinek megvédése. Aki figyelemmel kiséri a hitelszövetkezetek működését, az meggyőződést szerezhetett arról, hogy a betevő mindenkor több kamatot kapott betétje után a hitelszövetkezetnél, mint bármely más pénzintézetnél, mig az adós mindig azt tapasztalhatta, hogy kölcsöne után enyhébb kamatterhet rótt reá a szövetkezet, mint más intézet. Ez természetes is, mert hiszen maga a szövetkezeti cél nem a nyerészkedés, hanem tagjai fölös tőkéinek minél jobb gyümölcsöztetése s tagjainak minél olcsóbb hitellel való ellátása Eből önként következik, hogy a szövetkezeti üzletrész osztalékhozadéka nem lehet magas, de hiszen ez szerintem nem is különösebb érdeke a szövetkezeti tagoknak sem, mert azok legtöbbje egyben adósa is a szövetkezeteknek s megkapja osztalékát már akkor, amikor kölcsöne után alacsonyabb kamatot fizet, vagy fordítva, a betevő akkor, amikor betétje után magasabb kamatot élvez. Ezt a kamatpolitikát különösen a múltban folytatták sikerrel a szövetkezetek. A régi időben, különösen az 1900-as évek körül egyenesen ellensúlyozó hatást gyakoroltak a hitelszövetkezetek a hiteléletre. 1898ban, a hitelszövetkezetek tulajdonképpeni szülőévében maga az akkori kormányhatalom is arra a meggyőződésre jutott, hogy szükség van olyan országos szervezetre, mely mindenkor képes legyen a hitelélet esetleges kilengéseit közbelépésével szabályozni és mérsékelni s az 1898. évi XXIII. törvénycikkel megalapította az Országos Központi Hitelszövetkezetet. Különösen fontos feladat hárult szövetkezeteinkre a közelmúltban, amikor pár évvel ezelőtt koronánk napról-napra ijesztő módon romlott s ennek következtében a kölcsönkamatok soha nem tapasztalt magasságba emelkedtek.