Körösvidék, 1926 (7. évfolyam) október-december • 220-296. szám

1926-11-09 / 254. szám

Békéscsaba, 1926 november 9 Körösvidé Ic 3 A munka és a dal A békéscsabai Munkás Dalárda és a makói dalárda vasárnapi színházi hangversenyén dr. Korniss Géza városi kulturtanácsnok az alábbi meg­nyitó beszédet mondta el: Mélyen tisztelt Közönség ! Nemes szórakozásra gyűltünk itt ma össze, hogy — a miénk mellett — gyönyörködjünk kedves vendégeink­nek, a makói munkásdalárda tagjai­nak hangversenyében. Én — mint a mi békéscsabai munkásaink daloskörének a védnöke — a mi dalárdánk és az itt megjelent közönség nevében örömmel és sze­retettel üdvözlöm makói vendégein­ket és őszinte köszönetünket tolmá­csolom számukra azért, hogy időt, költséget és fáradságot nem kímélve, eljöttek közénk, hogy dalkulturájukat előttünk bemutassák. A munka és a dal édes testvérek, mondhatnám: ikertestvérek. Szálljon csak vissza egy futó pil­lanatra velem együtt a közönség figyelme a békevilág boldog éveibe és akkor magunk előtt látjuk a mű­helyben, vagy épitési állványon dol­gozó munkást az ajakán nótaszóval és nekem olyan jó érzés volt a daloló munkást látni, mert az a nótaszó, az a dal akkor nemcsak annak a munkásnak a megelégedett­ségét jelentette, hanem jelentette a rendet az állami életben, a békét a társadalomban és a jólétet a csalá­dok tűzhelyei körül. De aztán jött a háború, jött az Apokalipsis négylovasa és elgázolt mindent, ami útjába került, eltemette a jókedvet és a szeretetet és elnémult a dal is az ajkakon. A háború után pedig a békeszerzők abban keresték a békét, hogy hazánkat, ezt a ter­mészettől alkotott ideális egységet, ezer év közös tírténetének szinterét, egy nemzeti élet minden feltételének harmonikus összességét megbontot­ták, kereteitől megfosztották és kul­turátlan népek prédájává dobták, folyóit, melyek mind az ország egy­séges medencéjét termékenyítve a Dunába folytak, derékon kettévágták, területeinek kétharmadát leszelték és lakosságának kétharmadát is termé­szettelen határokkal elkülönítették és én merem állítani, hogy ennek a nemzetnek, amely valamikor feltar­tóztatta a tatárt és 300 éves párbajt vívott a törökkel Európa védelmé­ben s az utolsó háborúban is vitéz­ségének számtalan nyert csatában époszba illő tanújelét adta — mon­dom ennek a nemzetnek — mai sorsa viseléséhez több elszánt hő­siességre van szüksége, mint amikor száz ütközetben kockáztatta az életét. De tanub zonyságot teszek arról is, hogy ezt a sorsot hősies elszánt­sággal türi a magyar társadalom minden rétege és mélyen meghajtom most az elismerés lobogóját a ma­gyar munkásság előtt is, amelynek szintén van éppen elég oka a pa­naszra és keserűségre, mégis egy szebb jövőbe vetett hittel újból fel­csendül ajakán a dal és ez a dal száll . . . száll a lég szárnyain tovább s ahova eljut, ott erőnek, erkölcs­nek és bizalomnak forrása lesz, hir­detve a költővel együtt, hogy az nem lehet, hogy: „Annyi sziv hiába onta vért S keservben annyi hü kebel Szakadt meg e honért." Én — már csak hivatásomnál fogva is — a művelődés fokozásá­nak minden nemes vonatkozásban pártfogója és támogatója vagyok. A dalnak és a dalkulturának azonban nemcsak hivatásomnál fogva vagyok barátja, de érzésvilágom révén is. Mert a dal szárnyain egy szebb világba szállhatunk és ugy képzelem, hogy akik a dalt szeretik, vagy pláne kedvelik, azok csak tisztalelkü és jószivü emberek lehetnek. A magyar nép ős időktől fogva dalos fajta nép volt. Rabindranath Tagore, a nagy hindu költő is buda­pesti előadásában éppen dalainkra hivatkozott, amelyek — nemzeti sa­játosságaink megőrzése mellett — kiállják a versenyt a nagy nyugati nemzetek legszebb alkotásaival is. Első igriceink primitiv énekei, tinódi Lantos Sebestyén népszerű dalai, Mátyás király regösei, Rákóczy korának édes-bus tnelodiáju kuruc­nótái és ezernyi népdalaink napjain­kig mind-mind a magyar néplélek­nek olyan speciális megnyilatkozásai, amelyek minden más nációnak ide­gen csengésüek ugyan, de nekünk pótolhatatlanok, a szivünkből nőttek és a szivünkhöz nőttek. És ha mest ezzel kapcsolatban arra gondolok, hogy e kis hazában is több mint 300 dalárda és ezek között is 70—80 munkásdalárda van, akkor én ezen dalárdák tagjainak organikus egységbe való céltudatos tömörülésében szimbólumot látok, ehez a néphagyományhoz, ehez a nemzeti örökséghez való ragaszko dásnak a szimbólumát. És ez nem lekicsinylendő dolog, mert egyén vagy nemzet, ha elnyomatva, ha rabságban is, de addig él, amig ideáljaihoz hü marad és emlékeinek oltártüzét táplálja, de pusztulásnak indul szabadságában és jólétében is, ha múltját megtagadja, ha történelmi hagyományainak fonalát elveszíti. A legbüszkébb épület is rombadől, ha fundamentomát alóla kiszedik. A mi dalosaink — tudatosan vagy önkéntelenül, akarva vagy nem akarva, de — gondozói és ápolói ezeknek a néphagyományoknak is és nemes kulturmissziót teljesítenek akkor, a mikor letéve a munka eszközeit, meg­szólaltatják előttünk a zene legszebb eszközét: az emberi hang húrjait, hogy gyönyörködtessenek, szórakoz­tassanak és felvidítsanak. Ezen cél szolgálatában jöttek el közénk a makói munkásdalárda tagjai is, hallgassa meg a közönség vendégeink hangversenyét szeretet­tel, figyelemmel, érdeklődéssel. Dr. Korniss Géza. Budapestre utazók! Jzent Margitszigeti Nagyszállóim. 5 percnyire a Lipót­körut 2. előtti autóál­lomástól. — Ingyen autóhasználata Elegáns, Kényelmes \ szobák 50,000 K-töl J Kénes gyógyfürdők a házban. — Naponta zene. — Szombaton­ként művészi előadá­sok. Tánc. Sürgönyeim: Bndapest, Margotel. INGYEN adjuk minden előfizetőnknek a „Körösvidék" nagy képes naptárát Ne adjon tehát pénzt naptárra Ön se, hanem lépjen be azonnal a „Körösvidék" napilap előfizetőinek hatalmas táborába. A „Körösvidék" napilap négy vármegye területén, 47 község és város mindennapi új­ságja, amelyet minden reggel szívesen vár és örömmel olvas minden gazda, iparos, munkás, kereskedő és tisztviselő egyaránt, mert a „Körösvidék" a Kőrösök egész vidékének tiszta tükre,-bátor szó­szólója, igazmondó tájékoz­tatója, önzetlen tanácsadója, ked­velt szórakoztatója és igy mindenki megtalálja ben­ne a legszükszégeseb­bet és a legér­dekesebbet. A „Körösvidék" a messzi külföldről és az egész országból összefutó rádióhir­szolgálatával és gazdasági tudósításaival mindenütt megelőzi a pesti lapokat, amelyeknél sokkal olvsóbb is ! Előfizetési ára: Egy &óra 25,000 K Negyedévre 75,000 K Minden előfizető havonként egy 10 szóig terjedő ingyenes apró­hirdetést tehet közzé a „Körösvi­dék" bármely köznapi számában. Négy vármegye közönsége a „Körösvidék'-ben hirdet és a „Körösvidék" hirdetései alapján szerzi be szükségleteit l Előfizetőinknek, mint minden évben, ugy az idén is nagy képes ajándék naptárt adunk, amely gazdag közérdekű és szórakoztató, gyönyörködtető és hasznos anyagával minden eddigit felülmúl. Még most szíveskedjék be­küldeni előfizetését, hogy hatezer példányban készülő naptárunkból Önnek is jut­tathassunk ! „Körösvidék" kiadóhivatala Békéscsaba, Szent István-tér 18. ^ V tll i I <| M ;I '« MHVUÍ I j i ni i 11 M SKBB Kedden Fél 7 és fél 9 órakor GRAUSTARK Egy győzedelmes szerelem regénye 7 fejezetben. Főszereplők: Norma Talmadge, Eugen O'Brien Egyike a legszebb filmeknek, mely Charlotte hercegnő szerelmi regényét hozza vászonra. Mint közönséges gyorsvonati utasba szeret bele a hercegnőbe Grenfell Lorry, s az udvari és családi Szerdán ílárfűhang verseny Szereplők: Payr Róbert hegedűművész Bárdos Alice hegedümüvésznő H. Tóth Erzsi operaénekesnő Bíaurer Károly gordonkaművész Jegyek 15-50 ezerig Kezdete fél 9 órakor törvények egész sorozata állja út­ját a két szerelmes boldogságá­nak. Ám a szerelem erős s az mindent legyőz, hiába minden intrika és akadály, szökés és az izgalmas jelenetek lepergése után a két boldog lélek csak egyesül. Vallomás lóhátról Sláger bohózat 2 felvonásban Gaumorit Hiradó SS Csütörtök és pénteken AZ üldözött leány Keleti törté­net 8 felv. Doris Kenyon First National attrakció wmwmH sara

Next

/
Oldalképek
Tartalom