Körösvidék, 1926 (7. évfolyam) október-december • 220-296. szám

1926-10-19 / 237. szám

Ára lOOO Korona Békéscsaba, 1926. október 19. Kedd VII. évfolyam 237. szám fUg Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsaba, Szent István-tér 18. Telefon: 60. Uj ember, régi feladatok A Bethlen-kormány rekonstrukciójának folyományaként a kereskedelmi tárca élére uj ember, Hermann Miksa került. A kereskedelmi tárcát ezideig a kabinetben Valkó miniszter képviselte, akinek a vállaira hárult azonban ezen a súlyos feladaton kivül a külügyek intézésének talán még súlyosabb feladata. Nyilvánvaló volt, hogy egy ember képtelen ellátni a két tárca keretébe tartozó ügyeket s előbb-utóbb meg kell találni a miniszterelnöknek azt az embert, aki Valkó miniszter vállairól leveszi az egyik tárca terheit. A miniszterelnök most döntött s mindaz, amit az uj kereskedelemügyi miniszter eddigi működéséről tudunk, bizalommal tölthet el a jövőre vonatkozólag. Mindenekelőtt hivatásánál fogva eddig legalább is elméletileg igen sokat foglalkozott olyan kérdésekkel, amelyek szorosan összefügnek kereskedelempolitikai problémákkal s az a komolyság is, amellyel mint a sajószentpéteri kerület nemzetgyűlési képviselője, honatyai kötelességeit teljesítette, mind arra mutatnak, hogy a kereskedelmi tárca méltó kezekbe került s Hermann Miksa folytatni fogja azoknak a problémáknak a megoldását, amelyeket Valkó Lajos szakavatott keze, mint a megoldásra leginkább várókat jelölt ki. Nem állítjuk, hogy a mai nehéz viszonyok között a kereskedelmi tárca ellátása könnyű feladat, de hiszen egy újonnan hivatalbalépő miniszternek nem lehet magasabb ambíciója, mint éppen az, hogy minden nehézség ellenére is ragyogó eredményeket tudjon felmutatni a köz javára. Munkában bizony nincs hiány s a megoldandó feladat nagy tömege vár elintézésre. Nem tagadhatjuk le. hogy a magyar ipar és kereskedelem válsággal küzd, még pedig olyan válsággal, amely egyenes következménye a szanálás során tett óriási erőfeszítéseknek. Viszont azt sem tagadhatjuk le, hogy ez a válság enyhülő félben van s az uj kereskedelemügyi miniszternek legszebb feladata éppen az lehet, hogy ezt a krizist most már a körülményekhez képest lehetőleg minimumra csökkentse. Magyarország a határozott ujjáfejlődés utján van. Az a munka, amelyet a Bethlen-kaáinet több, mint öt esztendő során végzett, eliminálta a legsúlyosabb nehézségeket s nagy körvonalakban megvetette azokat az getlen keresztény politikai napilap A „Falu"Szövetség hivatalos lapja Főszerkesztő VIDOVSZKY KÁLMÁN alapokat, amelyekre építeni lehet. Az uj kereskedelemügyi miniszter is ilyen továbbépítő. Nem áll szemben teljesen váratlan és újszerű feladatokkal, hanem szervesen illeszkedik be egy folyamatba, amelyet elődei munkája indított meg. Reméljük és hisszük, hogy az a bizalom, amellyel Bethlen István feléje fordul, lassanként, amint hivatalos működése közben öt az ország megismeri, az egész ország bizalmává fog átváltozni. Ha magyar férfiakra valaha Felelősszerkesztő MIGEND DEZSŐ Előfizetési árak: Negyedévre 75000 K Egy hóra 25000 K. Egyes szám ára 1000 K szép és nagy feladatok vártak, ha volt idő, amikor hasznos államférfiunak lenni nemcsak disz, hanem szent kötelessége volt, akkor éppen a mai napok azok. Ma minden szerencséskezü és tehetséges államférfi uj követ hord ahoz a nagy épülethez, amelyet az uj Magyarország megalapozásának tekintünk s amelyből — ugy reméljük — valamikor mindnyájunk közös álma, a régi Nagymarország hatalmas palotája fog kibontakozni. Nyolcvanmilliárd kölcsönt kap Békésmegye Békésvármegye a külföldi kölcsönből 94 milliárd koronára tart igényt, amelyből a minisztérium 80 milliárdot engedélyezett. A kölcsönből a vármegye úthálózatát akarják megjavítani és kibővíteni. •••••ma •••••••••••••••• •••••••• miiikihbbi •••••••••••••••• •••••••• •••••••• •••un* •••••••• ••naann A nemzetgyűlés megnyitó ülése Nem adott uj programmot a miniszterelnök Budapest, okt. 18. A nemzetgyűlés mai ülésének egyetlen pontja a további teendők letárgyalása. A sajtó egy része a mai üléssel kapcsolatban azt irta, hogy Bethlen htván gr. miniszterelnök nagy beszédet mond és kormánynyilatkozat formájában érinti az összes aktuális kérdéseket. Értesülésünk szerint a miniszterelnök a mai ülésen semmiféle kormánynyilatkozatot nem tesz s várható beszédében csak a kormány legutóbbi lemondását indokolja meg. Budapest, október 18. A nemzetgyűlés ülése fél 12-kor kezdődött. A kormánnyal bevonuló Szcitovszky és Hermann uj minisztereket felállva lelkesen ünnepelték a kormányt támogató pártok tagjai, mig a baloldal szokatlan csendben fogadta ezt az ünneplést. Zsitvay elnök az ülést megnyitva kegyeletes szavakkal parentálta el a nemzetgyűlésnek a szünet alatt elhunyt tagjait Szabó Istvánt, Renczés Jánost, Hir Györgyöt és Baross Jánost. Nevüket jegyzőkönyvben örökítette meg a Ház. Bemutatta az elnök az időközben megválasztott képviselők megbízóleveleit, megemlékezett a mohácsi vész évfordulójáról és a Batthyány örökmécs leleplezési ünnepélyéről. A nemzetgyűlés tagjai felállva adóztak a vértanúhalált halt első magyar miniszterelnök emlékének. Ezután felolvasta az elnök a kormányzói kéziratokat és a miniszterelnök átiratát, melyben értesiti a nemzetgyűlést Rakovszky és Valkó miniszterek felmentéséről és Szcitovszky és Hermann miniszterek kinevezéséről. Ezek után tudomásul vette a Ház Szcitovszky Bélának a nemzetgyűlés elnökségéről való lemondását. Felolvasta az elnök az amerikai követ átiratát, amelyben köszönetet mond a nemzetgyűlésnek a ciklon által okozott pusztítás feletti résavétéért és bejelentette, hogy Rakovszky Iván volt belügyminiszter betegségére való tekintettel egy hónapi szabadságot kért. Elnök ezután javasolja, hogy a nemzetgyűlés legközelebbi ülését kedden délelőtt tartsák és annak egyetlen tárgya a Ház uj elnökének megválasztása legyen. Bethlen István gróf miniszterelnök szólalt fel ezután és csatlakozva az elnöknek az uj ülésszakot üdvözlő beszédéhez, bejelentette, hogy a napirendi javaslatot elfogadja és közölte, hogy a szerdai ülésre a felsőházról szóló törvényjavaslat napirendretüzését fogja kérni. Megindokolta, hogy a kormány miért nem terjeszt ezúttal programmot a nemzetgyűlés elé. Rámutatott arra, hogy a parlamenti vizsgálóbizottság heteken át folytatott munka utáni jelentésében megállapította, hogy a kormányt a frankügyben felelősség nem terheli. A kormány már akkor felvetette a bizalmi kérdést a nemzetgyűlés előtt és a kérdés az akkor hozott határozattal végleges elintézést nyert a nemzetgyűlésben. Most, amikor a független magyar bíróságnak mind a három fóruma meghozta Ítéletét, a kormány kötelességének tartotta, hogy a másik alkotmányos tényezővel szemben is felvesse a bizalmi kérdést és ezért beadta lemondását. Ezt nem azért tette, mintha az lett volna a felfogása, hogy a másik alkotmányos tényező a nemzetgyűlés többségének és a nemzet többségének felfogásával szemben foglalt volna állást, hanem azért, mert alkalmat kívánt adni a másik alkotmányos tényezőnek is személycserére, vagy változtatásra a kormány vezetésében, amennyiben ez akár bel-, akár külpolitikai szempontokból szükségesnek mutatkoznék. A kormányzó nem fogadta el a kormány lemondását és leiratában további bizalmáról biztosította. A kormány tehát nem az uj, hanem a régi kinevezés alapján kéri a nemzetgyűlés támogatását és nem adhat uj programmot, mert természetszerűleg azoknak a politikai elveknek az alapján áll, amelyeket annak idején programmnyilatkozatában ismertetett. Természetes azonban, hogy a szanálás befejeztével alkotmányos és közéletünk uj korszaka elé megyünk. Az uj feladatok egész tömege jelentkezik megoldásra, mélyebbre kell szántanunk a magyar ugarban és azokra az alapokra, amelyeket a szanálás és a közéleti konszolidáció következtében leraktunk, uj és lakályosabb házat kell építenünk, amely kell. hogy az egyik oldalon tűzés betörésmentes legyen, a másik oldalon pedig lakályos és alkalmas arra, hogy szellőztethető legyen és a napsugár is bejuthasson. A közigazgatási, pénzügyi, igazságügyi, szociális és kulturális feladatok egész tömege ^ előtt állunk, amelyek megoldását méltán akarja a nemzet. Ennek a munkának már meg van a programtnja és a legközelebbi időben keresni fogja az alkalmat, hogy a nemzetgyűlés és a nagy nyilvánosság előtt részletesen nyilatkozzék erről. Időpazarlásnak tekintené azonban, hogy a politikai nyilatkozatok során hetekre menő vitákra adjon alkalmat, amelyek konkrét feladatok megoldására még sohasem vezettek. Bethlen István gróf beszédét a kormánypárt nagy lelkesedéssel fogadta, utána Rassay Károly szólalt fel és kijelentette, hogy bizalmatlan a kormány iránt, mert ugyanazzal a kormánnyal áll szemben, mint eddig. Utána Peyer Károly azt hangoztatta, hogy a kormány a franküggyel kapcsolatosan nem tekintheti elintézettnek a felelősség kérdését.