Körösvidék, 1926 (7. évfolyam) október-december • 220-296. szám

1926-10-02 / 221. szám

Körösvidék 2 Békéscsaba, 1926. október 12 Megsértette az olál} királynét Bukarest, okt. 1. Sebesi János erdélyi magyar képviselőt Mária ki­rályné székelyföldi látogatása alkal­mával meghívták a hivatalos fogad • tatásra. A meghívásra azt felelte, hogy „elmegyek, ha Udvarhelyen leszek és nem kell elutaznom, Ezért a kijelentésért felségsértési pert in­dítottak ellene. •••••••••••••••••••••••••••••••••••• Halálos szerencsétlenség a BoSm-gyárban A napokban súlyos szerencsétlen­ség történt az erzsébethelyi Bohn­téglagyárban. Andrejcsik György munkásra ráesett egy nehéz vas és attól gyomra tájékán oly súlyos, fő­képen belső sérüléseket szenvedett, hogy élet és halál között feküdt Bes­senyei utca 30. szám alatti lakásán. Sok szenvedésétől végre pénteken reggel megváltotta a halál. A halá­los szerencsétlenség ügyében a rend­őrség a vizsgálatot megindította a szerencsétlenség okának megállapí­tása végett. Ötévi fegyházra Ítéltek egy berettyóújfalui gyilkost Debrecen, október 1. Emlékezetes még az a véres esemény, amely az elmúlt télen játszódott le Berettyóúj­faluban, ahol Medgyesi József ottani földmives az ártézikut közelében le­szúrta Czirják András berettyóújfalui lakost, aki azonnal meghalt. A berettyóújfalui ártézikut közelé­ben február 25-án többen várakoz­tak, hogy a kútból vizet vehessenek. Medgyesi, aki nyugtalan természetű ember, belekötött a várakozókba és mikor Czirják csitítani akarta, hirte­len előrántotta a kését és leszúrta a szerencsétlen embert. A tett elköve­tése után Medgyesi szökni akart, azonban a csendőrök még idejekorán elfogták. A debreceni törvényszék Serly­tanácsa a nyáron tárgyalta Medgyesi ügyét, akit szándékos emberölés büntette miatt 5 évi fegyházra itélt. Fellebbezés folytán az ügy ma került a debreceni Tábla elé, amelynek Perjéssy tanácsa az elsőfokú Ítéletet teljes egészében jóváhagyta. Leégett egy belgrádi bőrgyár Belgrád, október 1. Az elmúlt éj­jel Zimonyban az egyik cserző gyár­ban heves tüz pusztított, amely az egész gyárat elhamvasztotta. A kárt 7 millió dinárra becsülik. Módosítani kell a ma­gyar-irancia szerződé­seket Budapest, okt. 1. A kereskedelmi minisztériumban tartott konferencián elhatározták, hogy magyar—francia kereskedelmi szerződések revízióját ogják kérni. Kinyomozták a sárosdí intéző gyilkosát Az áruló lábnyom a Budapeit, okt. 1. A sárosdí gyilkosság ügyében foly­tatott nyomozás során megállapították, hogy a helyszínen talált lábnyom Zieg­ler Miklós grófi uradalmi vadászmes­tertől származik, aki a gyilkosság nap­ján gummisarku cipőt viselt. Hozzájárul még ehez az a körülmény is, hogy a gyilkosság időpontjában távol volt lakásától és többen iátták a lövés után hazafelé menni. Ziegler, amikor ezeket a bizonyítékokat elébe tárták, csak annyit mondott, mogv nem ő ölte meg Szikszayt. Székesfehérvár, október 1. A Szikszay Ferenc intéző meg­gyilkolásásával vádolt Ziegler Mik­lósról megállapították, hogy nem volt tüzérszázados, mint ahogyan mondotta, hanem tüzérszakaszvezető és korábban napszámos volt az új­pesti teherpályaudvaron, ahonnan Temesvárra került, ahol rendőrdij­nok lett. Amikor a románok meg­szállották Temesvárt, a sigurancia bizalmas embere lett és egész sereg becsületes magyar embert juttatott börtönbe. Később Romániából is menekülnie kellett, Budapestre jött bérkocsis segédnek. Összeköttetésbe vadászmesterre vall jutott az ebtenyésztőkkel, kitanulta a vizslaidomitást és mint idomító került Eszterházy gróf uradalmába. Ziegler tagadta múltját, később azonban, amikor a csendőr észre­vette a kezén nevének bezdőbetüit rátetoválva és elébe tárta, hogy a tisztek nem szokták kezüket tetovál­tatni, beismerte a múltjára vonat­kozó megállapítások helyességét, azonban a gyilkosságot továbbra is tagadta. A csendőrség tovább nyo­mozott és megszerezte úgyszólván az egyetlen tárgyi bizonyítékot Zieg­ler bűnössége mellett. Sárosdon az egyik házban elrejtve duplacsövű vadászpuskát találtak, amely metlett üres Manlicher töltény is volt. A fegyver megvizsgálása után meg­állapították, hogy a Mannlicher­golyót ebből a vadászfegyverből lőt­ték olyanformán, hogy a golyót ki­vették eredeti hüvelyéből és beillesz­tették a vadászpuskába való papír­hüvelybe. Zieglert bevitték a szé­kesfehérvári ügyészség fogházába, ahová beszállítják a fegyvert is. Azt hiszik, hogy a fegyver láttára meg­törik és beismeri tettét. BBBVBfll •NMBBUBBB • ••ÍBBBBÍ7 MlaMÜB •• B••••••••••••••••• Dl•••••• Elengedik a békéscsabai g-azdák illetékbirságát Eredménnyel járt el küldöttségük a pénzügyminisztériumban — Dr. Berthóty István polgármester budapesti utja Békéscsaba, okt. 1. Amint az adóhivatal által kimu­tatott tények bizonyítják, kevesen tudták Békéscsabán az érdekelt kis­gazdák közül, hogy a földbérleteket nemcsak kereseti adóra, hanem ille­ték kiszabása céljából is be kell jelenteni. Ebből az állapotból az­után az következett, hogy e békés­csabai adóhivatal egy szép napon sorba szedte mindazokat a gazdá­kat, akiknek valamelyes földjük akár bérbe, akár feles, vagy más részes müvelésre volt kiadva, de ezt külön illetékkiszabásra be nem jelentették és megbírságolta őket. Érthető, hogy a bírságolás, amely ugyancsak tömegesen történt, méltó elkeseredést és megütközést keltett azokban, akiket anyagilag érintett. Voltak olyanok is, akikre 5 évre visszamenőleg húzták rá háromszorosan a bírságot, illetőleg az elmulasztott ille­téket, ami bizony egyes gaz­dáknál milliókra ment! Érthető, hogy senki sem hagyta szó nélkül az erről kapott értesítést, ami ugy hatott, mint a derült égből lecsapott menykő. Nyilvánvaló, hogy adóeltit­kolás nem történt, hiszen az érdekelt gazdák mind be­jelentették keresetiadóvallomásukban, hogy mennyi bérleti, vagy részes­müvelésü földjük van. Csak azt nem tudták, hogy ezen felül még külön is be kellett volna mutatniok bérleti szerződésüket, illetőleg be kellett volna jelenteniök szóbeli megállapo­dásukat az adóhivatalban illeték ki­rovása céljából. Maga ez az illeték meglehetősen kicsiny összeg is aboz, hogy amiatt bárki is, aki egyébként rendesen, lelkiismeretesen viseli súlyos adóját, büntetést és meghurcoltatást vegyen a nyakába. Csak az éveken át nem teljesített fizetés révén a visszamenő­leg számított bírságokkal nőttek meg ezek az összegek jelentékenyekké még azoknál is, akik csak egy-két holdat engedtek át családtagjaiknak, vagy rokonaiknak müvelésre, vagy használatra. A tömeges bírságolás ügyével az elmúlt hét szombatján foglalkozott a békéscsabai Kisgazdák Egylete és azt határozta, hogy küldöttséget.meneszt a pénz­ügyminiszterhez a méltány­talannak vélt bírságolás el­engedése érdekében. A küldöttség vezetésére Berthóty István dr. polgármestert kérték fel, aki éppen Budapestre készült más városi ügyek elintézése céliából és ismert szeretetteljes készségével vál­lalta el a küldöttség vezetését. A pénzügyminisztériumban részle­tesen ismertette az ügyet és hatha­tós érvekkel igyekezett megvédel­mezni a város polgárainak az . érde­két. Sikerült is méltányosságra birní az illetékeseket. A pénzügyminiszter meg­ígérte, hogy teljesíteni fog­ják a kisgazdáknak a polgár­mester által tolmácsolt, de leirva is átnyújtott kérését, vagyis elengedik a kirótt bírságokat. Méltányolta a pénzügyminiszter azt a helytálló érvet, hogy a meg­bírságolt gazdák nem rosszhiszeműen jártak el, mert ba el akarták volna titkolni bérleti és felesmüvelésü szer­ződéseiket, vagy szóbeli megállapo­dásaikat, akkor adóra sem vallották volna be. Útépítési kísérletek A pénzügyminisztériumból Berthóty polgármester Baukó András városi főmérnökkel kiment Pestszentlőrincre, ahol az üllői országutat l — 1 kilo­méteres szakaszonként különböző útépítési módozatok szerint burkolják más-más anyagokkal, kisérletképen. A kipróbálandó szakaszok burkolá­sánál a legújabb németországi és amerikai tapasztalatokat alkalmazzák. Fedanyagul bazaltkövet, hengerelt aszfaltot stb. más burkoló anyago­kat használnak — (természetesen minden kilométeres szakaszon mást.) Ezeket az utburkolási próbamunká­latokat nézte meg polgármesterünk és főmérnökünk, majd bementek a kereskedelmi minisztériumba, ahol az egyes építési módozatok költségei és tartóssága felől érdeklődtek. A kereskedelmi minisztériumban nagyon jónéven vették az érdeklő­dést és szívélyesen hívták meg a polgármestert és a főmérnököt, hogy később is nézzék meg a haszná­latba került próbautat, hogy a kü­lömböző szakaszok tartósságáról meggyőződhessenek. Ezenkívül még több városi ügyben járt el a polgármester a miniszté­riumokban. Ingatlanforgalom Az elmúlt héten a békéscsabai telekkönyvi hivatalban a következő ingatlaaátruházások történtek : Var­ga Mátyás és neje Klitnent Mária eladták I. Csányi-utca 31 sz. házu­kat Lyachó Pál és neje Botyánszki Mária, Benyó András és neje Ko­cziha Juditnak 41.800.000 koronáért. Hankó F. János eladta 252 • öl­nyi kereki szántóját Sajben János és neje Lukucz Ilonának 20 mm. búzáért. Özv. Pribojszki Andrásné Gyebrovszki Zsófia, Lipcsei Pálné Qyebrovszki Erzsébet eladták I. Uj­kigyósi-utca 46 sz. alatti házuknak hattizenhatod részüket Qyebrovszki Andrásnak 80 mm. búzáért. Özv. Balázs Jánosné Laczó Zsófia, La­czó András, Mihók Károlyné Laczó Mária és Cservenák Jánosné Laczó Judit eladták II. Vas-utca 10. sz. házuknak kétharmad részüket Ko­cziha Györgyné Laczó Erzsébetnek 286-64 mm. búzáért. Zsiíák Mihályné BANÁN !&£HOZATAL "^TT^oriTri^ A LEGJOBB TÁPLÁLÉK BP.TEIEf 0N;1fí2-85 jj

Next

/
Oldalképek
Tartalom