Körösvidék, 1926 (7. évfolyam) október-december • 220-296. szám

1926-12-15 / 284. szám

Ára ÍOOO Korona Békéscsaba, 1926. december 15. Szerda VII. évfolyam 284. szám Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsaba, Szent István-tér 18. Telefon: 60. független "I a Főszerkesztő VIDOVSZKY KÁLMÁN Felelősszerkesztő MIQEND DEZSŐ Előfizetési árak: Negyedévre 75000 K Egy hóra 25000 K. Egyes szám ára 1000 K Eltemették Pasicsot A nagy szerb politika legkiemelkedőbb államférfia Pasic3, kit Balkán Bismarkjának nevével tisztel meg ez európai sajtó, meghalt és tetemét elföldelték nemzetének megkülönböztető gyászával. Nekünk ellenségeink egyik legnagyobbika, a magyar nemzeti államélet aláaknázója, integer hazánk megcsonkításának mozgató eleme, elfogult és igazságtalan nagy ellenfelünk volt. De mert saját népének ideáljait szolgálta s nemzete, országa mély szeretetében akkora volt, aminő csak valóban kiváló és történelmi tekintélyű politikusoknak jut osztályrészül az erények iránti közbecsülés által, halálával mi is foglalkozunk s nem vonjuk meg tőle az önfeláldozásnak kijáró tiszteletet, ha az épp a mi ártalmunkra volt is. Tartozunk ezzel az objektivitásnak és feloldjuk az embert, a szerb hazafit a mi magunk igazságának lesújtó kritikája alól, hogy benne a politikust, a magyar egység megrontóját, megcsonkittatásunk átkos szellemét, vegyis az ellenséges államférfiut marasztaljuk el. Sokat jelentett ő nemzetének, mikor általunk leveretve hazátlanul menekült és Korfuból álmodott egy nagy délszláv birodalom megteremtéséről. De csak igazán hazáját szerető, önfeláldozó nemzetnek lehet ily nagy, hazáját szerető önfeláldozó fia. Az ő sikerei véres kimenetellel jártak a magyar államra, a rajtunk elkövetett jogtalan cselekvések anynyira nyilvánvalók s azoknak igazságtalansága velünk szemben oly annyira bizonyos, hogy igazunk mindennél tisztább s ezért nem szorulunk igazságtalanságra másoknak megítélésében. Pasicsot eltemették és hisszük, hogy vele eltemették azt a szellemet is, amelyet politikájával ő érvényesített s amelynek feltámadnia többé Európában nem szabad. Az imperialista nagyszerb politika, a délszláv igényeknek kielégítése vissza kell hogy térjen azok közé a határok közé, amelyek biztosithatják számára az európai nemzetek geographiai elhelyezésében az őt megillető helyet. Ha azonban az indokoltságon tulmenőleg honorált s a nagyhatalmaktól más élő nemzetek rontásával járó területnövelés jelenti továbbra is mint Pasics ideálja, délszláv szomszédunk jövő koncepcióját, ugy tudjuk biztosan, hogy Pasics szellemi öröksége néhány év múlva a legteljesebb csalódást hozza meg annak a népnek, melyet ő naggyá óhajtott tenni. A világnak, a történelemnek vannak következetességei és törvényességei is s intermezzóvá válik minden olyan szervezés, területnagyobbodás vagy hatalmi túltengés, amely nem számol az örök igazság mérlegével. Reméljük, hogy Pasics Nikolával sírba feküdt a minden célt szentesítő balkáni sötét makacs és szívós aknapolitika s helyette beköltözik ott is a lelkekbe az emberi megértés és civilizált nemzetek közötti érintkezésnek szükségéből táplálkozó kölcsönös respektus. Ha volt ellenségünk előtt annak elmultával meg is lobogtatja erényei iránt az elismerés zászlaját a gyászismertető világsajtó, hogy a históriába költöztesse át a szerb nemzet kiváló fiát, ez nem foszthat meg bennünket vétkeinek és hibáinak megjegyzésétől, mert mi magyarok vagyunk, akiknek a nagyszerb állameszme a magyar nemzeti egység és országterületi épség elleni kíméletlen aspirációt jelenti. De ha az a tanulság, melyet Pasics halála órájában a kevéssé konszolidált Jugoszláviáról magának levont, túléli őt, bizonnyal hatékonyabb erőként fogja szolgálni nemzetét, mint ma még magasztalt erényei, amelyek végeredményben csak aláássák és felőrlik Nagyszerbiát I Legújabb választási hirek Budapesten lanyhán indul a szavazás Budapest, december 14. Kedden reggel megkezdődött Budapesten a szavazás. A pártok nagy megszervezettséggel vonulnak fel. A szavazati helyiségek előtt csak a rendfentartásra irányuló intézkedések látszanak, a szavazók egyelőre még gyéren jelentkeznek. Debrecenben a kormánypárt listája vezet Bethlen István gróf miniszterelnök az első debreceni kerület képviselője lesz Debrecen, december 14. Debrecenben fél 12 óráig az egységespárti lista 1982, a demokrata 560, a szocialista 369 szavazatot kapott. Szegeden is a kormánypárté a győzelem Szeged, december 14. Reggel 9 órakor a szavazások számaránya a következő volt: Egységespárt 8033, demokratapárt 4087 és szociáldemokrata párt 3663. Előreláthatóan a szavazatok összeszámolásával csak este 7 órakor végeznek. Szeder Hódmezővásárhelyen is kibukott Hódmezővásárhely, december 14. Ma délelőtt 10 órakor a szavazatok állása a következő volt: egységespárt 1361, Kossuth-párt 1370, szociáldemokratapárt 587. Délután 3 órakor még tart a leadott szavazatok összeolvasása, de a két vásárhelyi mandátum sorsa már eldőlt. Egyiket Mayer János földmivelésügyi miniszter, a másikat Kun Béla (48 as párti) kapja. Győrött egy kereszténypárti és egy szociáldemokrata képviselő jött be Győr, december 14. Győrött reggel fél 7 órakor hirdették ki a választás eredményét, mely szerint a kereszténygazdasági és szociális párt (Zichy János) 4871, a szo ciáldemokrata párt (Malasits Géza) 4298 és az egységes párt (Márkus) 3382 szavazatot kapott, ennélfogva Győr város országgyűlési képviselői Zichy János gróf és Malasits lettek. Miskolcon két mandátumot kap a kormánypárt Budapest, december 14. Miskolcon ma reggel kezdődtek meg a választások. Az előjelek szerint Miskolc város két mandátumát az egységes párt kapja. A royalisták tüntettek Briand ellen A Párisba érkezett Briand ellen mintegy 250 royalista tüntetést rendezett. A rendőrség a royalistákat szétzavarta és közülük mintegy 20-at őrizetbe vett. Magyar-oláh döntőbírósági tárgyalás Párisban holnap kezdődik a magyar-román döntőbírósági tárgyalás, amely ítélni fog 21 magyar állampolgár több százezer katasztrális holdat kitevő erdélyi birtokának kisajátítása ügyében. Egerben ünneplik a kultuszminisztert Eger, december 14- Klebelsberg Kunó gróf kultuszminiszter 15-én veszi át mandátumát Egerben. A minisztert nagy ünnepséggel fogadja Eger választóközönsége. Á Szinyei kiállítás kimagasló knltnreseménye lesz az egész környéknek A Szinyei-Merse Pál Társaság békéscsabai kiállításának előkészületei nagyban folynak. Már együtt, sőt útban van az anyag, amely Békéscsabának, sőt — hisszük — az egész környéknek nagy györüségére lesz egy héten keresztül. Mindenki tisztában van azzal, hogy még ilyen nagyszabású, ilyen komoly kiállítás nem volt Csabán, sőt nem volt az egész környéken sem. Csak a fővárosban van egy évben egyszer alkalom arra, hogy képzőművészeink legkiválóbb alkotásait együtt láthassa a közönség. Ez az alkalom most Békéscsabán kínálkozik. A magyar festőművészek és szobrászok legkiválóbb alkotásaiból olyan gyűjtemény lesz a Közmüvelődésházában, amilyen Budapesten is csak ritkán látható. Természetes tehát, ha minden művészetért lelkesedő ember nagynehezen várja a vasárnapot. De el kell jönniök e kiállításra azoknak is, akik nem szoktak tárlatot látogatni. Mert itt, ezen a nagyszerű kiállításon az igazi művészet termékelt látjuk majd. Itt mindenki meggyőződhetik arról, hogy mi a magyar művészet, sőt naponként szakszerű előadás vezeti be a laikus közönséget a művészet titkaiba. A kiállítást azonban nemcsak nézni kell, hanem vásárolni is kötelességünk. Nemcsak azért, mert illik anyagilag is támogatni azokat, akik ilyen ritka művészi élvezetben részesítenek bennünket, hanem főként azért, mert ilyen alkalom jő képek vásárlására évtizedekig nem lesz újra. Most helyünkbe hozzák a legszebb, legértékesebb művészi termékeket, ami itt lesz, az mind abszolút értékű. E kiállításon biztos lehet mindenki afelől, hogy értékes, komoly dolgot vesz. Akik itt kiállítanak, azok mind nagy művészek s müveik legjavát mutatják be. Ezért kell most képet, szobrot vásárolni. Az erre fordított pénz igen jó vagyonmentés, mert ezek a képek mindig nagy értékűek maradnak. Amint halljuk, igen kedvező feltételek mellett bocsájtják a nagyközönség rendelkezésére a kiállított müveket. Vehet hát mindenki képet. Ne is mulassza el senki, aki szereti a művészetet, ezt a szinte páratlan alkalmat. Díszítsük tel szobáinkat nagy művészek nagy müveivel. Igy tegyük hajlékunkat értékesebbé, városunk művészetet pártoló készségének jó hírét pedig öregbítsük.