Körösvidék, 1926 (7. évfolyam) október-december • 220-296. szám

1926-10-07 / 227. szám

Ára lOOO Korona Békéscsaba, 1926. október 7. Csütörtök VII. évfolyam 227. szám Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsaba, Szent István-tér 18. Telefon : 60. getlen k e r e s z t é ny politikai napilap A „Fa 1 u" Szövetség ffivaialos lapja Főszerkesztő VIDOVSZKY KÁLMÁN | Felelősszerkesztő MIGEND DEZSŐ Előfizetési árak: Negyedévre 75000 K Egy hóra 25000 K. Egyes szám ára 1000"K Nemzeti szocializmus Vass József népjóléti miniszter időszerű beszédet mondott Salgó­tarjánban arról, hogy a szociálde­mokráciával politikailag le kell szá­molni. Nem vonja kétségbe egyes szocialisták jóhiszeműségét, de tart­hatatlannak mondja azt az állapotot, hogy legyen az országban egy elég jelentékeny párt, amely gondolatait, irányelveit, programmjat nem a nem­zeti talajból veszi, banem az osztály­érdekekből. Nem áll az ethikai nem­zet alapján, hanem az államot csak materiális eszköznek nézi, melynek egyetlen célja és létjogosultsága az, hogy jól laktassa az állampolgáro­kat: tápintézete legyen a bendőnek. Történelmi mult, nemzeti jövő és az ennek céljában álló egyéni ön­feláldozás, mind bagatell ennek a világnézetnek, az állam rendeltetése szerintük csak az, hogy bizonyos rendet biztosítson a vegetatív életnek. Míg külföldön Hollandiában, Ang­liában, Belgiumban, a kapitalizmus igazi országaiban az ott levő mű­veltebb munkásság már rég elhe­lyezkedett a nemzeti alapon s innen intézi harcait, a mi szociáldemokra­táink a merő tagadás álláspontjára helyezkednek a nemzet fogalmával szemben s kizárólag az osztály­érdekek szemüvegén nézve multat, jelent és jövőt, hallani sem akarnak arról, hogy ezt * fogalmat: nemzeti Magyarország, munkájukkal és erő­feszítéseikkel támogassák. Pedig a mi szomorú helyzetünkben sokkalta nagyobb szükség volna arra, hogy mindannyian mint testvérek forrjunk öss/e a magyar érzésben és gondo­latban. Kis nemzet létünkre nagy problémák elé voltunk állítva minden időben s a nemzeti feladatok meg­oldása Trianon óta még súlyosabbá, nehezebbé lett, mint annakelőtte. Mi nekünk nincsenek felesleges embe­reink. Nagy kár és nagy nemzeti erőfeszítés, hogy céljainkban kény­telenek vagyunk nélkülözni a meg­mételyezett magyar testvérek töme­gének támogatását. Ezzel az állapottal valahára le kell számolni. Senkise tagadja annak a programmnak jogosultságát, mely a magyarság, a magyar nep jólété­nek és boldogulásának előmozdí­tását célozza, de viszont múlhatat­lanul szükséges, hogy ez a prog­ramm illeszkedjék be a nemzeti ambíciók keretébe: röviden, a ma­gyar munkásság a külföldiek pél­dájára helyezkedjék a magyar nem­zeti alapra. Hiszen az orosz kom­munizmus bukása is kétségtelen bizonyíték arra, hogy a szociáliz­mus és ikertestvére, a kommuniz­mus, nem államalkotó tényezők, programmjuk csak papíron olvas­ható, a gyakorlatban kivihetetlen ostobaság. Épp azt öli meg, amire a legnagyobb súlyt helyezi: a ter­melést. Ezt már belátták a nyugaton, be kell látníok az ittenieknek is, mert minden elvesztett órát tőlük fog számonkérni a történelem. Francia kémek a török bíróság előtt Angóra, október 6. A biróság megkezdte a kémkedéssel vádolt Ahmed Hamidának és társai bünperének tárgyalását. Hamida bevallotta, hogy tiszt volt a francia hadseregben és hogy azért jött Törökországba, hogy ott a franciák javára kémkedjen. Alpolgármestert választ a főváros Budapest, október 6. Az október 13 iki alpolgármesterválasztáson a törvényhatósági bizottság nemzeti szellemű polgári többsége egysége­sen vesz részt. Holnap lép ismét szolgálatba a miniszterelnök Budapest, okt. 6. Gróf Bethlen István miniszterelnöknek a tegnap­előtti fájdalmas fogmütét után még mindig nem állott teljesen helyre az egészsége. Az operáció helye meg­dagadt. A miniszterelnök környeze­tének véleménye szerint ez már hol­napra elmúlik. Ma természetesen sem a miniszterekkel, sem a refe rensekkel nem tárgyalhatott a minisz­terelnök. Elvesztette Rét lábát egy tolvaj miatt Budapest, okt. 6. Mágocsy Ida hivatalnoknő tegnap este az Üllői­uton utazott a villamoson, amikor észrevette, hogy táskája nyitva van és abból hiányzik félmillió korona és több fontosabb irat. Amikor ré­mülten szóvátette a lopást, egy top­rongyos csavargó ugrott le a villa­mosról. A fiatal leány utána ugrott, a következő percben azonban a pót­kocsi kerekei alá került, amelyek szétroncsolták mindkét lábát. A men­tők súlyos állapotban vitték kór­házba, ahol valószínűleg mindkét lábát amputálják. A villamos meg­állása után az utasok egy része a tolvaj üldözésére indult, aki azonban eltűnt a Ludovika-kert bokrai között. A rendőrség nyomozza a tolvajt. Munkába kezd a falusi kislakásépitő szövetkezet Budapest, október 6. Őrffy Imre nemzetgyűlési képviselő kijelentése szerint a miniszter­tanács nem hajlandó elejteni a falusi lakásépítő akciónál az áruhitelt. — Fontos azonban, hogy az áruhitelnek csakugyan ne legyen más szerepe, mint az árszabályozás. Ezen tulmenőleg a pénzhitel elől sem szabad el­zárkózni. Fontos az, hogy a kormány az irányítást és az ellenőrzést semmiesetre se adja ki a kezéből. A FAKSz a hitelnyújtást már néhány napon belül meg is kezdi. — A szükséges anyagokat is megvásárolta a szövetkezet. Magyar munkások Párísban A napi kereset 40—50 frank — Hazavágynak a szerencsepróbálók Franciaországban sem lehet meggazdagodni*) Paris, október 6. Amint már a „Körösvidék"-hez intézett korábbi levelemben emiitet­tem, Bécsből Németországon keresz­tül Zürichbe utaztam. — Utazásom iránya Páris. Zürich ma roppant drága város. Egy svájci frank 14,000 magyar ko­rona, egy napi megélhetésre pedig legszerényebb igények mellett is 14 frank szükséges. Rohanok is már a francia fővárosba. Párisnak az Eiffel-tornyon, az egész várost be­hálózó földalatti villamosán és ele­gáns hölgyein kivül ránk, magya­rokra nézve az a legnagyobb neve­zetessége, hogy körülbelül 50,000 magyar él benne. Honfitársaink több-kevesebb sze­rencsével helyezkednek itt el. Nagy­részük bizony csak másod-harmad­rendü munkát veg^z. Különösen nehéz azoknak a *) Ezt a közleményt Dorn Jenő békés­csabai olvasónk írja, aki (mint jmár jelen­tettük) az Iparkamara ösztöndijával nyu­gati tanulmányútra indult mintegy két het­tel ezelőtt. helyzete, akik nem beszélnek franciául. Pedig ilyenek is akadnak bőven. A legnagyobb könnyelműség nyelv­tudás nélkül idegen országba menni. Ezt itt sokan tanulják jneg a saját kárukon. Kereseti viszonyok A kereseti viszonyok nem a leg­rózsásabbak, bár tisztességesen meg lehet élni a munkaberekből­Szakmunkás naponta 40—50 frankot keres. Ebből minden szükségletét nyu­godjan, rendesen kielégítheti, de arra, hogy félre is tegyen, nem nagyon gondolhat. Spórolni, pénzt megtakarítani itt nem lehet. Aki tehát azt hiszi, hogy üres zsebbel állit ide, de majd Citroen autón viteti magát haza, — az bi­zony hamar csalódik és ha csak azért jött, ki is ábrándul a dicsőitett Párisból. Védekeznek az idegenek ellen Minthogy az utóbbi időkben min­denfelől elözönlötték az egyes fran­cia vidékeket, de főként a fővárost az idegen munkakeresők, ujabban már nehezen adnak tartózkodási en­gedélyt a francia hatóságok. Magyar honfitársaink ezekeu az óvatossági szabályokon aránylag elég könnyen tul teszik magukat. Szerez­nek valami rövidlejáratú látogatási vizumot, azzal azután ott is ragad­nak, ha szerencsésen odáig jutottak már egyszer. Szeretik a magyar munkásokat A magyar munkások idevándor­lása az utolsó esztendőkben indult meg leginkább és ugylátszik, meg­becsülték itt is magukat magyar­jaink, mert jó nevet vivtak ki ma­guknak. Párisban szeretik és szíve­sen alkalmazzák a magyar munká­sokat, mert megbízhatók, szaktudá­suk elsőrendű és munkájuk kiváló — az itteni szakkörök véleménye szerint. Érdekes megemlíteni, hogy itt nincs kötelező tanoncidő és ami még en­nél is nagyobb hiba : nincsenek szociális intézmények! Betegsegélyzőnek hire-hamva sincs, ha pedig az idegen munkás belebe­tegszik a nehéz, túlerőltetett mun­kába, mehet haza, oda, ahonnan jött. Itt már senki sem törődik vele. Ilyen szomorú sorsra jutott magyar testvéreinket kiváló munkát végző követségünk igyekszik támogatni. Mindenütt jó, de legjobb otthon Annyi bizonyos, hogy aki Fran­ciaországba jön, az annyi pénzt hoz­zon magá.val, amennyiből itt leg­alább egy hónapig megélhet és szük­ség esetén vissza is utazhatik, mert nem bizonyos, hogy egy hónap alatt megfelelő elhelyezkedést talál. Még legjobb a nőiszabók hely­zete. Ebben a szakmában itt min­dig ,,jól megy''. Napi 12 órai mun­kával néha 400,000 K t is lehet ke­resni egy-egy nevesebb műhelyben. Ez persze megöli az egészséget. Már több olyan magyar munkás­sal volt alkalmam beszélni, akik ott­hon nagyszájú szocialisták voltak. Ezek itt mind jó magyar hazafiakká válnak és bizony mindnyájukat el­fogja a honvágy. Azt mondják, hogy mindenütt jó, de legjobb otthon. Eleinte csak a magyar istentisz­teletekre járnak el, azután keresik a magyar újságokat, végül pedig le­mondanak sok minden szükségle­tükről, azért, hogy összespórolják azt az összeget, ami hazatérésük­höz szükséges. Dorn Jenő •••••••••••••••••••••••••••••••••••a•••••••• Tífuszjárvány van "Debrecenben Debrecen, okt. 6. Debrecenben néhány nap óta kisebb mértékű­tífuszjárvány van. A tifuszmegbete­gedések száma meghaladja a százat. A betegségek legnagyobbrészt köny­nyü lefolyásúak és eddig csak két esetben végződtek halállal.

Next

/
Oldalképek
Tartalom