Körösvidék, 1926 (7. évfolyam) október-december • 220-296. szám

1926-11-20 / 264. szám

Körösvidélc Békéscsaba, 1926. november 20 GONDOLATOK * * * Ezer rendőr és tűzoltó vigyázott Clevlandban Mária román királyné életére. Köztudomásu ugyanis, hogy a ro­mánok szép királynéja, aki a maga szépségével, bájosságával, meg fur­fangos asszonyi eszével olyan sok értékes szolgálatot tett hazájának, aki a maga lebilincselő, elragadó egyéniségével több diplomáciai sikert ért el, mint országának minden diplo­matája, nem régen áthajózott Ame­rikába, hogy ott is ünnepeltesse magát s ha lehet, szolgálatot tegyen Romániának. Amerika szabad népe azonban nem fogadta ugy a szép regiát, mint ahogyan ő azt elképzelte. Sokan til­takoztak az ellen, hogy a demokra­tikos Amerika hódoljon egy uralko­dónak. Ha mégis elháríthattak min­den akadályt Mária királyné útjából, ezt az amerikaiak kíváncsiságának lehet köszönni. Egyszerűen látni akarták a hires szépséget. Nem is tekintik őt odakint másnak, mint ér­dekes személyiségnek, látogatását pedig ugy fogják fel, mint valami nagyszabású attrakciót. Egy élelmes filmgyár még magas felléptidijat is ajánlott fel Máriának, ha odaáll a felvevőlencse elé egy-két órára. Vannak azonban olyan amerikaiak is, akik politikumot látnak a kirán­dulásban. Ezek aztán hevesen tilta­koznak Mária látogatása ellen. Clev­landban ezért nem akarták megen­gedni a látogatást. Csak a rendőr­főnök udvariassága tette lehetővé ezt az utat, mintegy ezer rendőrt össz­pontosítván a királyné őrizetére. A román királyné azonban ezt is vállalja. Hogyne ! ? Hiszen ez is rek­lám. Ő pedig mégis csak elsősorban a reklám kedvéért ment Amerikába is. * Yanczák lános, a szociáldemokrata párt egyik legagilisabb, legmeggyő­ződésesebb tagja, a Népszava szer­kesztője, tegnap lemondott a párt hivatalos lapjának szerkesztéséről. Az elhatározásnak, amely méltán döbbentette meg a szociálistákat, az az oka, hogy Vanczák Jánost a párt zsidó vezetősége nem jelölte képviselőnek. Köztudomásu, hogy Vanczák egyik legrégibb, leghűbb embere a szociál­demokrata pártnak. Sokat küzdött, dolgozott, sőt sokat bűnhődött is elveiért. Mindig az első sorban állt és sohasem hátrált meg. Ennek a Vanczáknak azonban van egy hibája, az, hogy keresztény. Már pedig ke­resztény embert a zsidó titkárok és vezetők nem tűrnek sokáig vezető helyen. Ezért állították nagy ravaszul a szerkesztői helyre is, hogy onnan könnyen átjátszhassák a — bör­tönbe. Ez meg is történt. Már meg van az ítélet Vanczák ellen. Most azután a Házból is kiszorítják, mint ahogyan kiszorítják a legtöbb ke­resztény jelöltet. Mert a zsidók lép­nek fel a biztos kerületekben, a biztos bukásnak pedig a keresztényeket teszik ki. Mindezeket látva, ítéljen maga a szociáldemokrata munkásság. Ezek a képek minden szónál hangosabban beszélik, hogy bizony a szociál­demokrata párt most épp ugy, mint a kommunizmus alatt, egyszerűen eszköznek tekinti a dolgozók ezreit. A tömeg jó arra, hogy fizesse a nagy szakszervezeti tagdijat, jó arra, hogy szavazzon, de az uri ellátást bizto­sító titkárságok, meg a tekintélyt nyújtó képviselőségek, azok a dol­gozni sohasem akaró, a mindig csak vezetésre vágyó zsidóké. A dr. Bud János-párt körzeti irodái és gyűlései A dr. Bud János pénzügyminiszter köré tömörült polgári pártok az egyes szavazókörzetekben a követ­kező helyeken állítottak fel körzeti irodákat, hol a választópolgárok mindenkor felvilágosítást kaphatnak : I. körzet: Ottlakán-féle régi Petőfi­vendéglő, Horthy Miklós-ut. II. körzet: Babcsák-vendéglő, Horthy Miklós-ut. III. körzet: Gerő Lajos Korona­vendéglője, Andrássy-ut. IV. körzet: Kisgazdák vendéglője, Irányi-utca. V. körzet: Magyar Király-ven­déglő, Prónay-utca. VI. körzet: Román Pál vendéglője, Gróf Tisza István-ut. VII. körzet: Szpevár-féle ven­déglő, Berényi-ut. VIII. körzet: Steinberger-féle vendéglő, Teleky-utca. IX. körzet: Lerner-féle Kossuth­vendéglő, Békési-ut. X. körzet: Evanics György ven­déglője, Degré-utca. E körzeti irodákban /. hó 20-án, szombaton délután 5 órakor a ve­zetőség kiküldött tagjai körzeti gyű­léseken adnak tájékoztatást a teen­dőkről a választópolgároknak. E körzeti bizottságok tagjai közt képviselve van a gazdaközönség, az iparos, kereskedő, értelmiségi és munkásosztály egyaránt; felhívja tehát a pártvezetőség a körzetek választópolgárságát, hogv e körzeti gyűléseken minél nagyobb számban jelenjenek meg. Megjegyezzük, hogy a VI. körzet gyűlése nem a körzeti pártirodában, hanem a Keresztény Hangya Szö­vetkezet nagytermében lesz. Pártelnökség. Egyre nő Bud János tábora Szeder Ferencet jelölte A békéscsabai szociáldemokrata párt csütörtökön este az „Otthon" vendéglőben gyűlést tartott a képvi­selőjelölés ügyében. A gyűlésen — ugylátszik a központ utasítása alap­ján — a napokban még jelöltként emlegetett Nyilas András cipész mondott Szeder jelölése mellett nagy propaganda beszédet, aminek alap­ján a jelenlevő 100—150 ember gyenge helyeslése közepett a gyű­lés vezetősége kimondotta, hogy a békéscsabai szociáldemokrata párt Szeder Ferenc képviselőjelöltsége mellett foglal állást. Szeder Ferenc jelölése nemcsak a gyűlésen jelenlevők között nem ta­lált egyhangú helyeslésre, hanem a munkásság * többsége is rossz néven veszi, mert ugy látja, hogy a a szociáldemokrata párt jelölésnél nem a békéscsabai mun­kásság egyértelmű kívánsága jutott kifejezésre, hanem Budapesten a központban a Békéscsabát nem is­merő párttitkárok döntöttek Szeder jelölése ügyében. Békéscsaba mun­kásságának tisztán látó része Sze­der ellen van, mert jól tudják, hogy négyévi képviselősége alatt semmit sem tett, még a munkásszervezetek feloszlatását sem tudta megakadá­lyozni. A választási küzdelem egyébként megindult és egyre növekedik a Bud János híveinek, a város fejlődését akarók száma. Kezdik végre be­látni az emberek, hogy a sok szó­noklás csak humbug, eredménye nincs. Olyan ember kell képviselő­nek, aki dolgozni és tenni tud. Nagy lelkesedéssel Bnd lános jelöltsége mellett foglalt állást az Ipartestület Előljárósági gyűlés A békéscsabai Ipartestület elöl­járósága csütörtökön este tartotta rendes havi gyűlését az amerikai tanulmányútjáról hazatért Kovács Mihály Ipartestületi elnök elnöklete alatt. Napirend előtt Horváth Mihály, a testület jegyzője az elöljáróság éljen­zése kíséretében üdvözölte a vissza­tért elnököt. Azután az elnök meg­nyitotta a gyűlést, a pénztárnok részletesen terjeszti elő a szeptember és október havi mérleget, amely szerint 23,084.192 K bevétellel szem­ben 17,474.800 K kiadás volt s igy maradvány november hóra 5,609.392 korona. Az elöljáróság a jelentést tudo­másul vette. A jegyző jelenti, hogy a kiállítás elszámolása még nincs teljesen bevégezve s igy annak ered­ményét még nem jelentheti. Taglétszám szeptember elején 1141, iparigazolványt nyert 25, törölt 10. Taglétszám október végén 1156, ta­nonc 1023, segéd 1316. Kéri, hogy a tanoncvizsgákat lehe­tőleg a hó első felében ejtsék meg, hogy a felszabadulást jelentő munka­könyvek egyszerre az előljárósági gyűlésen legyenek átadhatók. Az elöljáróság a jelentést elfo­gadva, a kérelmet magáévá tette. Ismeretterjesztő előadások rende­zését elhatározták. A debreceni fü­szerkereskedők egyletének az egy­fázisú forgalmiadó behozatala és az átalány megszüntetése érdekében kül­dött átiratához hozzájárulnak. Az országos iparospárt átiratához, mely­ben a párt felszinentartását kérik, az elnök felvilágosító szavai után hozzá­járulnak s arról a pártot értesitik. Jegyző jelenti, hogy a tagoknak 3600 fizetőjegyben, értékesítés végett, 162 millió koronát adtak át, melyből eddig befolyt 15,374.500 korona. Ezen összegből maga az elnök egye­dül 14,565.000 koronát fizetett be, a többi összeg pedig 5—6 egyén között oszlik meg. Az elnök méltatlankodva említi a saját ügyeikben tanúsított csekély érdeklődést s felhívja az elöljáróság tagjait a nagyobb buzgalomra. Egy­ben örömmel jelenti, hogy Rosenthal Adolf a székház céljaira 20 millió koronát adományozott, amivel az Iparos Székház alapja ma már körül­belül 150 millió korona. Az elöljáróság Rosenthal Adolfot éljenezve elhatározta, hogy a nemes adományt addig is, mig a Székház­ban megörökíti, jegyzőkönyvileg meg­köszöni s ennek kivonatát az elnök­ség testületileg fogja az adományo­zónak átnyújtani. A jegyző bemutatja a testület által megfestetett Wagner József és Ti­már Endre volt elnökök arcképeit, az előbbi Adler Árpád, az utóbbi Fi­lippinyi Samu ecsetét dicséri. Az elöljáróság diszgyülés kereté­ben óhajtja a képeket leleleplezni, amelynek időpontját később tűzi ki. Francsek István kérelmére, hogy a békéscsabai ipartestületnek 23 éven át tagja, közben hosszabb ideig előljárósági tagja is volt, azok iga­zolását az elöljáróság kiadja. Egyéb tárgy nem lévén, elnök megköszönve az elöljáróság meg­jelenését, a gyűlést bezárva megem­líti a közelgő választást, hosszabban ismerteti dr. Bud János pénzügy­miniszter jelöltségét s felhívja az elöl­járóságot az érdekébeni közreműkö­désre. Az elöljáróság, egy tag kivételével, az ügyet magáévá teszi s az aján­lási ivekkel az aláírások gyűjtésére vállalkozik s az elnököt éljenezve, szétoszlott. Eí és sfircipoR fiyors és szakszerű javítása Linóleum, Andrássy-ut 2. BPMmm%mm5\ r\m BANÁN

Next

/
Oldalképek
Tartalom