Körösvidék, 1926 (7. évfolyam) október-december • 220-296. szám

1926-11-09 / 254. szám

Ára lOOO Korona Békéscsaba, 1926. november 9. Kedd VII. évfolyam 254. szám gge/len A keress/ény p o 1 i í ika i napilap F al u" S x ö v e tsé g ftivatalos lapfa Főszerkesztő VIDOVSZKY KÁLMÁN H| HHHHaHHHIH ai Baaa|HM B Felelősszerkesztő MIGEND DEZSŐ Előfizetési árak: Negyedévre 75000 K Egy hóra 25000 K. Egyes szám ára 1000 K f£ Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsaba, Szentísíván-tér 18. Telefon: 60, Várjuk az adókönnyítéseket A legutóbbi minisztertanács fog­lalkozott Bud János pénzügyminisz­ter törvényjavaslattervezetével, amely az adóterhek könnyitéséről szól. íme egy olyan hir, amely ország­szerte általános örömet kelt s amely­nek hallatára sokmillió ember léleg­zik fel megkönnyebbülten. Mert is­merjük el, hogy bizony az ország nagy pénzügyi nehézségekkel küzd s a csökkent kereseti lehetőségek mellett az adóterhek súlyosabban nehezednek a lakosság vállaira, mint bármikor. Nem volt azonban mód az ország gazdasági és pénzügyi szanálását más uton végrehajtani, mint a forszírozott adózás segítsé­gével, mert csak a pénzjigyi egyen­súly biztosítása s a külföld bizalmá­nak megnyerése után lehetett arra gondolni, hogy Magyarország általá­nos újjáépítése meginduljon. Hogy pedig az adóapparátus jól működött s az állampolgárok is lelkiismeretesek voltak, erre a leg­jobb bizonyíték az a hónapról­hónapra kimutatott bevételi összeg, mely az elméleti előirányzatot min­dig túllépte. Innen is, onnan is hal­latszottak hangok, hogy talán még sem kellene ennyire kimeríteni az adózó polgárság képességeit s a kontemplált bevételeken tul nagy pénzösszegeket önteni az állam­kasszába, amikor a tőkehiány s a nagy uzsorakamat egyenesen aka­dálya az élénkebb ipari és üzemi tevékenységnek. Ugy látszik, ezek a hangok végre a pénzügyminiszter fülébe jutottak s mint a jó sáfár, számot vetve minden érdekkel és követelménnyel, végre elszánta ma­gát az adóterhek könnyítését beje­lentő javaslat parlamenti előterjesz­tésére. Ismételjük, nincs ember az ország­ban, aki ezt ne fogadná örömmel s nincs olyan se, aki ne kívánná, hogy minél előbb lássuk az adókönnyíté­seket. Annál inkább is kívánhatjuk ezt, mert ha már a minisztertanács is megvitathatónak tartja az adó­terhek könnyítésének tervét, akkor valószínűleg semmiféle komoly aka­dálya nem lesz, hogy legalább is bizonyos adónemeknél, amelyek kü­lönösen bénitólag hatnak a fogyasz­tásra, mérséklések tétessenek. Igaz, Bud János egész eddigi pénzügyi politikáját szigorú óvatosság jelle­mezte, de enélkül a mai helyzetben eredményes pénzügyi politikát csi­nálni nem lehet. Viszont egy adó­könnyítés még nem jelenti azt, hogy az állami bevételek mindenképpen csökkenni fognak, mert hiszen a forgalom oly arányú fellendülése következbetik, amely egyenesen kom­penzálja, sőt túlhaladhatja az adó­kulcs mérsékléséből eredő csökke­nést. A magyar gazdasági élet, mint jótékony esőre vár erre az adómér­séklésre s szerény véleményünk sze­rint e terv megvalósításának csakis Egész Sudapest ünnepelte Wolfí Károlyt Budapest, november 8. Budapest keresztény társadalma vasárnap este ünnepelte vezérét, Wolff Károlyt névnapja alkalmából, A Vigadóban rendezett vacsorán több mint 1200 személy jött össze. Elsőnek Petrovác Gyula, majd Ernszt Sándor üdvö­zölte Wolff Károlyt. •••>• •••••••• tiBmn •••••••• iiiaiMD Tizenkéfmiliiós tűzkár A napokban Petrovszky Qyörgy békéscsabai gazdálkodó Soprony 311. számú tanyájának istállójában tüz ütött ki, melynek füstjétől — mire észrevették — megfulladt az istállóban levő három ló és egy te­hén. A csendőri nyomozás megálla­pította, hogy a tüz Petrovszky hibá­jából keletkezett, aki az istállóban levő ágya mellett pipájára gyújtott és a gyújtó parázsa az ágyra esett. Petrovszky nem tulajdonítva ennek semmit, elment. A gyújtó pará­zsától azonban ez ágy meggyuladt és mikor mintegy másfél óra múlva Petrovszky visszatért, vette észre a tüzet, melyet azonnal eloltott, de annak füstjétől már megfulladtak az istálióbsn levő jószágok. A kár 12 millió korona. előnyei lehetnek. Kíváncsian várjuk az adókönnyí­tési javaslatok képviselőházi tárgya­lását annál is inkább, mert a minisz­ter terveiről közelebbit a nagyközön­ség gem tud. Ennek a tervnek a megvalósítása óriási szociális jelen­tőségű tény lenne s a legélesebb fegyver az ellenzék azon állításaival szemben, hogy a kormány nem tö­rődik az ország lakosságának anyagi helyzetével. Római kőkoporsót találtak Sopronban Sopron, november 8. A soproni Rákóczy nevelőintézet tornaterén római kőkoporsóra akadtak, amely körülbelül 1500 éves lehet. A kopor­sóban női csontvázat találtak, mel­lette cserépedények és rézpénzek voltak. Az iskola területén az ása­tások tovább folynak. Köztársaság kell a görögöknek Athén, november 8. Az eddig is­meretessé vált választási eredmények szerint a köztársasági párt 60 szá­zalék többséget ért el. Elfoglalta Qivatalát a népjóléti államtitkár Budapest, nov. 8. Dréhr Imre dr. népjóléti államtitkár ma délelőtt 10 órakor Vass József népjóléti minisz­tertől hivatalosan is átvette a nép­jóléti minisztérium titkárságának ve­zetését. Utána az uj államtitkár fo­gadta a minisztérium tisztviselői ka­rát. A tisztviselői kar dr. Scholtz Kornél vezetésével tisztelgett előtte. Az államtitkár az üdvözlésre adott válaszában kifejtette, hogy prog­rammjára mindenkór a munka meg­becsülését tűzte ki feladatául ás min­denkitől kéri, hogy a legteljesebb odaadással támogassák őt munkája elvégzésében. Vidovszky Kálmán a cserkészmozgalom élére került Vasárnap volt Budapesten a „Ma­gyar Cserkész Szövetség" Nagygyű­lése a Tudományos Akadémia nagy­termében. Nagy és előkelő közönség zsúfolásig töltötte meg a nagytermet. Megjelent ott Albrecht királyi herceg, mint a Cserkész Nagytanács elnöke, gróf Klebelsberg Kunó kuluszminisz­ter, gróf Teleki Pál volt miniszter, elnök főcserkész, a cserkészmozga­lom előkelő barátai, vezetői teljes számmal. Ezen a nagygyűlésen az évi jelentéseket, számadásokat intéz­ték el s azonkívül még egy dolgot, mely minket, csabaiakat különösen közelről érdekel. Egyfelől örömmel, büszkeséggel tölt el, másfelől a kö­zönség széles rétegéből fájó érzése­ket vált ki. Az történt nevezetesen, hogy Vi­dovszky Kálmánt, lapunk főszerkesz­tőjét, a vidéki cserkészet legkiválóbb képviselőjét megválasztották országos ellenőrző megbízottnak és a „Cser­kész Újság" főszerkesztőjének. Eddig Vidovszky kerületi ellenőrző meg­bízott volt, most országos ellenőrző megbízott lett. Csodaszép kitüntetés ez. Az egész ország cserkésztisztjei közül őt találták legalkalmasabb­nak és legméltóbbnak ezekre a diszes állásokra. Azt jelenti ez a választás, hogy Vidovszky a legnagyobb magyar if­júsági mozgalom : a cserkészet élére került s a legnagyobb magyar ifjú­sági lapnak, a »Magyar Cserkészc­nek lett főszerkesztője. Ez a kitün­tetés nem kijárás, nem protekció eredménye. Hosszú évek kitartó mun­kájának elismerése, annak a csodá­latos, istenadta tehetségnek felisme­rése, mellyel Vidovszky a magyar ifjúságot, a nemzet reménységét ve­zeti, neveli, az az egyéni érték, mellyel az ifjúságra olyan mértékben tud hatni, hogy nemcsak a >Csaba< cserkészcsapatot tette az ország mintacsapatává, de kerületi meg­bízotti működésével olyan szervező, irányító erőnek bizonyult, hogy most már az egész ország cserkészcsapa­tait rábízzák. Aki a »Magyar Cser­kész<-t szerkeszti, az a magyar cser­készifjak szellemi életét, annak fej­lődését tartja a kezében, tehát mér­hetetlenül drága kincset biztak a gondviselésére. Mi csak annyit mondunk, hogy jól választottak. De nem tudjuk Nincs akadálya a nemzetgyűlés feloszlatásának Apponyi Albert gróf helyesli a téli választást Budapest, november 8. Apponyi Albert gróf kijelentette, hogy Bethlen István gróf beszédére valószínűleg nem fog válaszolni. A téli választást a nép szempoatjából helyesnek tartja. Erre már volt példa és a téli válasz­tások mindig a nép javára ütöttek ki. A nemzetgyűlés feloszlatását és a választások sürgős kiírását alkotmányjogi szempontból nem lehet kifogásolni. iaiiBiii-iiiiiiaiiiiaiMii«i«uuHMiiiiiiiiiimiiiiHiiiiiiiiiiiHiiHiiii«HiaMtioiiiiiiiiiiniiiHgia» Orosz kezek irányítják a spanyol emigránsok aknamunkáját Páris, november 8. Mazia ezredes, a spanyol emigránsok vezére bevallotta, hogy Barce­lonában a szovjet kormány egyik delegátusával találkozott és járt Orosz­országban is. Ilvmódon beismerte a szovjetkorrnánnyal való összeköttetését, azt azonban tagadja, hogy célja megvalósításához orosz pénzt fogadott volna el.

Next

/
Oldalképek
Tartalom