Körösvidék, 1926 (7. évfolyam) október-december • 220-296. szám

1926-10-31 / 248. szám

Ara lOOO Korona Békéscsaba, 1926. október 31 Vasárna

p VII. évfolyam 248. szám Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsaba, Szent István-tér 18. Telefon: 60, független A „Falu keresztény politikai napilap lapja Szövetség Ivatalos Főszerkesztő VIDOVSZKY KÁLMÁN Felelősszerkesztő MIGEND DEZSŐ Előfizetési árak: Negyedévre 75000 K Egy hóra 25000 K. Egyes szám ára 1000 K Az ember élete • (vk) Néhány nap óta rendkívül értékes kongresszus ülésezik az ország fővárosában: az egészségügyi és szociálpolitikai kongresszus. Az itt egybegyűlt tiszteletreméltó emberek, akik mindannyian vagy elismert tudásuk, vagy a magyar társadalom életében betöltött előkelő pozíciójuk folytán tagjai a gyűléseknek, arról vitáznak, mint lehetne az ember életét szebbé, harmonikusabbá tenni, olyanná, amelyben kevesebb a szenvedés, több az igazi öröm. Mi sem természetesebb, mint az, hogy ezekről a gyűlésekről s az ott elhangzott mélyenjáró gondolatokkal teljes beszédekről nagyon soványan emlékszik meg a magyar sajtó. Szomorúan jellemző mireánk, hogy az, ami nem politika, vagy nem véres, botrányos szenzáció, az igen kismértékben érdekli a nagyközönséget, még ha mindjárt a legéletbevágóbb, az egész nemzetet érdeklő ügy is az. Pedig ezek az értekezések, amelyek itt elhangzanak, megérdemelnék, hogy az egész ország figyeljen azokra s szívlelje meg a hallottakat. Igaz, a kongresszusnak nincs törvényalkotó ereje. Amit ott helyesnek és keresztülviendőnek tartanak, abból nem lesz még tett, nem lesz mindenkire vonatkozó törvény, rendelet. A legtöbb jó és nemes gondolat csak jámbor óhaj, nemes törekvés marad. De ha még törvényerőre is emelkednének ezek a tiszteletreméltó vágyódások, még akkor sem teremthetnék meg azt a szép, harmonikus emberi életet, amely a kongresszus előtt ideálként áll. Mert a törvények és rendelkezések rideg betűi csak a rendet biztosítják, de a lelkeknek megelégedettségét, békés összhangját nem. Gondoljunk csak az eddig végrehajtott, vagy végrehajtás alatt álló szociális rendeletekre, törvényekre. Földhöz akarják juttatni a népet — elveszik a másiknak a földjét. Házat akarnak építeni a hajléktalannak — a több telekkel rendelkezőtől hasítanak ki egy-két házhelyet. Közegészségügyi intézkedéseket tesznek — akadályozzák az ember jogait, kényszeritik bizonyos dolgokra, vagy nagy adóval sújtják, hogy abból lehessen venni egy öntözőautót, egy betegszállító kocsit. És ahány ember örül a kisdarab földjének, ugyanannyi haragszik birtoka megcsonkításáért, ahány kis uj ház épül, ugyanannyian szidják a házhelyrendezést, az Ü. F. B. intézkedéseit, ahányan örülnek egy-egy közegészségügyi intézmény megszületésén, ugyanannyian jajgatnak a sok adóért, vagy méltatlankodnak egy a közönség védelmére hozott rendelet miatt. (Pl. az autósok dühöngenek a gyors hajtás letiltásáért, a szekeresek haragszanak, ha nem szabad a poros uton járni.) Szomorú, de igy van. Szavalunk folytonosan, hogy emberibb, egészségesebb, nyugodtabb életet kell biztositani minden embertársunknak, de ha ez a jobb sors áldozatba kerül, akkor már hamar takarodót fuj csaknem minden érdekelt. Még a betegápolási adót is felpanaszolják, pedig annak az a hivatása, hogy legszerencsétlenebb, nyomorult testvéreink kínját enyhítse, még azért is duzzogunk, hogy a vasúti kocsi nemdohányzó szakaszában nem szabad füstölni, pedig azok a szakaszok betegségükben is utazni kénytelen embertársaink épségét védik. Nagyon egyszerű, de szomorú igazságok ezek, amelyek azt bizonyítják, hogy sem törvények, sem kongresszusok nem teremthetnek itt igazán jobb, szebb, emberibb életet. Hát mi hozhat jobb világot? Csak egy dolog. Ha az emberek nem fognak irigykedni egymásra azért, mert az egyiknek többje van, ha a gazdagabb majd szívesen hoz áldozatot a szegényebbért, ha nem panaszoljuk fel azt a kis kényelmetlenséget, aminek árán százak egészsége és békéje biztositódik, ha már egyszer nemcsak a magunk jogait védjük, hanem mások érdekében is tudunk lemondani; akkor kezdhetünk beszélni az emberek jobb, emberibb, harmonikusabb életéről. Röviden : Minden kongresszusnál, minden törvénynél egyszerűbben és hamarább hozná el az emberek közé a boldogabb életet az, ha meghallgatnák és betöltenék az emberek azt az egyetlen törvényt, amelyet a Legnagyobb minden törvények élére állított: „szeresd a te felebarátodat . . .1" Bud pénzügyminiszter résztvesz a Népszövetség decemberi ülésén Budapest, október 30. Politikai körökben elterjedt hirek szerint Bud János pénzügyminiszter résztvesz a Népszövetség decemberi tanácskozásain. A pénzügyminiszter a tanácskozások sörán ismerteti az uj költségvetés alapelveit, valamint azokat az intézkedéseket, amelyek az ellenőrzés megszűnésével pénzügyi szempontból szükségesek lesznek. Felrobbantottak egy nagy angol bányát London, október 30. Egyik legnagyobb sommerseti bánya ellen merényletet követtek el. A merénylet részleteit a vizsgálat még nem állapította meg. Az eddigi nyomozás alapján a sommerseti szénbányavidék valamennyi szénbányáját rendőri védelem alá helyezték, Törvényjavaslat készül az adóterhek csökkentésére Budapest, október 30. A pénzügyminiszter törvényjavaslaton dolgozik, amely csökkenteni kívánja a mostani adókat és a terhek kiegyenlítését célozza az adózó rétegeknél, amelyeknek túlterheltségét a pénzügyminiszter elismeri. Szó van illetékek leszállításáról is. is Békéscsaba város tisztnjitó közgyűlése Békéscsaba város képviselőtestülete f. hó 29-én, szombaton délelőtt 9 órai kezdettel dr. Daimel Sándor alispán elnöklete alatl tisztújító közgyűlést tartott. Az alispán, akit hangos éljenzéssel üdvözöltek, megnyitotta a gyűlést, majd a bizalmiférfiak (Drienyovszky János, Zsíros András, Kocziszky Mihály és Hankő Mihály) megválasztása következett. A kijelölő választmányba Drienyovszky Jánost és Zsíros Andrást választották meg, akik mellé az alispán Korossy Lászlót és Fekete Sándort nevezte ki. Amig a kijelölőválasztmány a jelölések megejtése céljából vonult vissza, az alispán felfüggesztette a gyűlést. A jelölés (minthogy sok állást kellett betölteni és a pályázók száma is igen nagy volt,) hosszú ideig tartott s már egynegyed 11 óra volt, amikor az alispán ismét megnyitotta a gyűlést és bejelentette, hogy 16 aláírással ellátott beadványban az állásoknak névszerinti titkos 'szavazás utján való betöltését kérték, amit el is rendelt. Elsősorban a közgyámi állás betöltésére került sor. A 17 pályázó közül dr. Tóth Libort, Gally Mihályt és Horváth Mihályt jelölte a kijelölő választmány és Horváth Mihályt 67 szóval választották meg, mig Gally Mihály 40, dr. Tóth Libor pedig 39 szavazatot kapott. A többi állások betöltésénél mellőzték a névszerinti szavazást, mert az erre vonatkozó indítványt többen visszavonták. Az adónyilvántartói állásra 19 pályázó közül dr. Uhrin Andrást, Kurilla Mihályt és Petróvszky Józsefet jelölték és felállással dr. Uhrin Andrást választották meg. A közig, nyilvántartói állásra 20 pályázó közül ^Ásványi Józsefet, Uhrin Pált és Vitális Dezsőt jelölték s Uhrin Pált választották meg. Iktatónak 18 pályázó közül Such Kálmánt, Náday Józsefet és Petróvszky Józsefet jelölték s Such Kálmánt választották meg. Irattárosnak jelölték Otlakán Tódort, Bretz Pált és Varga K. Mihályt s Varga K.Mihályt választották meg. Adótisztnek 31 pályázó közül Bogdán Endrét, Bretz Pált és' Mengyán Jánost jelölték s Bretz Pált választották meg. Ennél a választásnál egyes képviselőtestületi tagok tévesnek vélték a szavazatok összeolvasását (Bretz 66, Mengyán 56) s azt hitték, hogy Mengyán mellett mutatkozott nagyobb többség. Ennek a nézetüknek hangos szóval kifejezést is adtak, mire az alispán figyelmeztette őket, hogy a választások elleni kifogások előadására csak fellebbezésben kerülhet sor. Minthogy ezekkel a választásokkal több más állás üresedett meg, ezekre ujabb jelölés vált szükségessé, aminek tartamára az alispán ismét felfüggesztette a gyűlést. A további szavazások során a dr.