Körösvidék, 1926 (7. évfolyam) október-december • 220-296. szám

1926-10-28 / 245. szám

2 Körösvldék Békéscsaba. 1926. október 28 hogy a mai serdülő nemzedékünk, a jobb jövő Ígérete és reménysége, elveszítsen egy félesztendőt ? Parlagon hevertesse tehetségét, erejét, szorgalmát, elveszítse életkedvét ? Pedig ki tudja, hány akadna közöttük olyan, akinek éppen ez az egy félesztendő az exísztenciáját, a boldogulását, a jövőjét jelenti. Nem akarjuk védeni a rendbontókat. A zavargóknak sem tapsolunk, mert nincs az a politikai meggyőződés és nincs az a faji gyűlölet, amelynek lázadnia szabadna a törvény szentsége ellen. A miniszter •MHMDMMa Dr. Rubinek István Medgyesegyháza díszpolgára A »Körösvidék< munkatársa irja : Az eleki járáshoz tartozó Medgyesegyháza község az eleki kerület népszerű nemzetgyűlési képviselőjét díszpolgárává választotta fáradhatatlan munkássága és érdemei elismeréséül. A diszpolgárságról szóló oklevelet méltó ünneplés mellett, díszközgyűlés keretében f. hó 24-én, vasárnap délelőtt adta át a község képviselőtestülete dr. Rubinek Istvánnak. Az ünnepségről az alábbiakban számolunk be : Dr. Rubinek István nemzetgyűlési képviselő pénteken este érkezett Elekre, itt másnap, szombatoa látogatást tett ismerőseinél. Elekről vasárnap reggel kocsin indult s délelőtt 11 óra tájban érkezett Medgyesegyházára. Kíséretében Hajdú József járási főszolgabíró, Walthier Gellért bankigazgató, Wittmann György nagybirtokos, Hammer János földbirtokos és Szótér István polgári iskolai tanár mentek el Medgyesegyházára. Dr. Rubinek István nemzetgyűlési képviselőt és kíséretét Jung Péter községi főjegyző fogadta. azonban fenyegetően beszélt. Biztosra vesszük, hogy egyetemeink kapuját nem fogja bezáratni, hiszen érzi. hogy szembe találná magát az országnak azzal a polgári társadalmával, amely óriási anyagi erőmegfeszitésekkel küldi gyermekeit a főiskolákra tanulói. A hatalom eszközt ad a rend megteremtésére és bizonyos, hogy ezekkel az eszközökkel a miniszter ugy fog bánni, hogy sérelem ne érje azokat, akik nem hibásak sem a rendbontásban, sem aunak előidézésében. A díszközgyűlést, amely 11 óra után tilt Ö3sze, Hajdú József, az eleki járás fószolgabirája nyitotta meg lendületes beszéddel, majd indítványozta, hogy a közgyűlés küldöttség utján hivja meg dr. Rubinek Istvánt a díszpolgári oklevél átvételére s erre az időre az ülést felfüggesztette. A rövid idő múlva megjelent képviselőt a közgyűlés tagjai fölállással s lelkes éljenzéssel fogadták. Hajdú József elnöklő főbíró rövid hatásos beszédben üdvözölte az uj díszpolgárt. Beszédét azzal kezdte, hogy »minden nemzet önmagát becsüli meg, ha nagyjait megbecsüli* s a díszközgyűlést újból megnyitotta. Ekkor dr. Lepény István ügyvéd mondotta el üdvözlő beszédét, melyben kiemelte dr. Rubinek István érdemeit, aki szivén viselte a község érdekeit s ennek méltánylásával Medgyesegyháza díszpolgári oklevéllel tünteti ki. Dr. Rubinek István nemzetgyűlési képviselő meghatottan köszönte meg a díszoklevelet s az ünneplést. Beszédében hangsúlyozta, hogy képviselői működésében sohasem vezette sem politikai nagyravágyás, sem anyagi érdek, hanem tisztán választóinak érdekeit tartotta szem előtt s minden törekvése arra irányul, hogy választói szeretetét, megbecsülését GONDOLATOK * * * Temetésen Toltam. Jókedvű, kedves jóbarát volt a halott. Szerette az életet, amelyet az ő jó lelke, derült kedélye valóban széppé tett. Hirtelen halt meg. Egy nappal, sőt néhány órával halála előtt még jókedvűen beszélgetett sok kedves barátjával. Szinte bucsu nélkül hagyott itt özvegyet, árvát, hivatást, jóbarátot. Sokan voltak a temetésén. Mindenki siratta, igazán, őszintén. És nekem ismét eszembe jutott az örök probléma : Istenem, milyen rövid az életi Sohasem tudjuk, hogy nem járunk-e sírunk küszöbén. Sohasem tudjuk, hogy mikor kell bucsut vennünk örökre hitvestől, gyermektől, szülőtől, jóbaráttól, — az élettől. És mégis ennek a szük, rövid kis időnek nagyobb felét azzal töltik az emberek, hogy egymásnak keserűséget, bánatot okozzanak. A nekünk kimért néhány nap alatt is ellentéteket szitunk, marakodunk, veszekedünk. Mennyivel szebb, mennyivel boldogabb volna ez a földi vándorlás, ha mindig csak egymás kedvét keresnénk, ha nem torzsalkodnánk, ha nem emelgetnénk választófalakat egymás közé, ha szeretnénk egymást abban a rövid életben, amelyet szeretetre teremtett az Isten I * Fenyeget a kultuszminiszter.»Kénytelen leszek bezáratni a budapesti főiskolákat* — mondotta Klebelsberg Kunó gróf kultuszminiszter az egyik budapesti napilap munkatársának. Ha az egyetemeket bezárják, annak következményei lesznek, amelyekkel talán nem is számolt a kultusz, miniszter, amikor kijelentését megtette. Milyen következménye lenne, ha a miniszter bezáratná a budapesti főiskolákat? Azt akarja a miniszter, Sztambnl KLEKNER GYŐZŐ angorai felsőmezőgazdasági iskolai szaktanár (Folytatás.) Órákon keresztül mehet az ember utcáról-utcára széltében-hoszszában, míg nagyjában megnézett mindent. Külön negyedbe sorakoznak a szőnyegárusok, a régiségkereskedők, a szövet, kézimunkakereskedők, ékszerészek, diszmüárusok stb. stb. Fellelhető itt a legősibb keresztény szertartási tárgyaktól a legrégibb török emlékekig a legszebb barátságban, a drágakövekkel, gyöngyökkel kirakott damaszkuszi bárdoktól az elefántcsontagyu pisztolyokig, a régi bizánci áldozó helyektől a török lófarkas hadijelvényekig minden-minden. A szőnyegfajták öszszes változatai képviselve vannak. A perzsa, szmirna, kajszerii, bokhasa, usaki stb. stb. — régi bolgár és örmény kézimunkák — vizipirák száz színben pompázó virágokkal, fezzek válligérő bojttal, háremi kimonok s ki tudná felsorolni mindazt, ami óriási értéket képviselve várja itt az idegent. Egy-egy árus asztalnagyságu helyen trónol áiui felett, de csodálatosképen, nincs az a tárgy, amelynek kérésével zavarba lehetne hozni. Egyik-másik árusnál már tábla díszeleg, amely messzire hirdeti, hogy szabottak az árak. Önkéntelenül is el kell mosolyognunk láttán. Itt szabott ár, ahol török a kereskedő ? Kifelé jövet már nyugton hagyják az embert, jó emberismeretükkel csak itt-ott fognak még el egyetegyet, akinél még sejtenek egy kis tartalékot. Utamat a sztambuli nagy tér felé veszem, hogy megnézzem az AjjaSzofia mecsetet és a tér régi emlékeit, amelyek egyike-másika már a kereszténység óta nézi az idők változását. A nagy dzsámi hatalmas és száznál több apróbb kupolája, kiszögelései, kívülről is érdekes látványt nyújtanak, beiülről azonban bámulatba ejtenek. A falakon magasan még ott vannak a keresztény freskók emlékei, amelyeket megkímélt a változás s mellettük nagy táblákon hirdeti az uj gazdát a „Korán egy-egy idézete. Megcsodálja az ember a hatalmas egytömbü márványoszlopokat is, amelyeknek ideszállitása és felállítása ki tudja hány rabszolgaéletet követelt! A templomból a régi római korban cirkusz porondját képező térre jutunk. Elsőül egy kut tűnik fel gyö nyörü bolthajtásával, márványoszlopaival és mozaik-berakásával, díszítésével. Török és német nyelvű felirat tanúskodik amellett, hogy Vilmos német császár látogatásának maradandó emlékéül emeltette a törököknek. Ezzel felelevenítette azt a régi szultáni szokást, amelyet a zsarnok uralkodók az időnként izzóvá vált néphangulat csillapításául használtak. Mert igen nagybecsű ebben az országban a jó ivóvíz. Továbbmenve, ismét egy oszlop ejt bámulatba. Egy Egyptomból hozott obeliszk, amelynek méretei megint önkéntelenül azt a kérdést vetik fel, hogy miként is hozhatták magának kivívja. Hogy célját elérte, azt bizonyítja a díszpolgári oklevél, amelyet köszönettel és hálával fogad. Kijelentette, hogy továbbra is megmarad azon politikai irányzat mellett, melyet vezére, gróf Bethlen István képvisel. A gondolatokban gazdag s tartalmas beszédet a jelenlevők lelkesedéssel fogadták s utána felolvasták azt a táviratot, amellyel a díszközgyűlés gr Bethlen Istvánt üdvözölte. Az emelkedett hangulatban lefolyt közgyűlés Hajdú József főszolgabíró zárószavaival ért véget. Dr. Rubinek Istvánt, a község uj díszpolgárát, valamint kíséretét Jung Péter, a község népszerű főjegyzője látta vendégül. (7.) ••••••n aniiHi ••••••••naaaaMB •••••••• •••••••A HM HÍREK — Időjárás. A meteorológiai intézet jelenti: Szárazabb és csendesebb idő várható éjjeli faggyal. — Könnyítés a rádióelőfizetőknek. Budapestről jelentik : A magyar kir. postavezérigazgatóság rendeletet adott ki, amelynek értelmében a rádídelőfizetés a jövőben a lehető legegyszerűbben történik, mégpedig ugy> bogy mindenki a postáját kézbesítő levélkihordónál fizethet -elő anélkül, hogy el kellene mennie az illetékes postahivatalhoz. — Virágot és gyertyát kérnek a Hősök Temetőjébe. Beálltak a hideg idők, a sírokon elfagytak, elpusztultak a virágok. A halottak közelgő ünnepére feldíszíti a békéscsabai Hősök temetőjének a gondnoksága az összes csabai hősi sírokat és koszorút helyez a temetőben levő szoborra is. Ehez azonban virágok és gyertyák kellenek. Kéri tehát a gondnokság a város közönségét, hogy adjanak erre a nemes célra virágot és gyertyát akár a Népjóléti Hivatal 7. számú szobájába, akár egyenesen ki, a Hősök temetőjének a gondnokságához. ide ? Csodálom, de nem értem a reá rovott képeket és jeleket. Előtte egy Delphiből való bronz kigyóoszlop áll, balra emelkedik a Szulejman-mecset, a tér végében még egy oszlop, régi várkövekból összeróva, amelyhez szinte félve közeledek, tartva a minden pillanatban bekövetkező összeomlástól. A térhez közel itt-ott apró temetők tűnnek fel, amelyekről nem tudtam, hogyan kerülhettek a város közepébe. Megmagyarázták később, hogy egyes családok kertjeikbe temetkeztek s ezért tarkítja az utcák házsorait a faragott kagylójú kutakon kívül itt-ott egy egy vaskerítés, amely mögött fehér márványkövek hirdetik az elmúlást. Igazhivő, valláshü törökök nem temetkeznek Európában, hanem haláluk után átvitetik magukat az ázsiai parton levő Szkutariba, ahol a hatalmas, beláthatatlan, cipruszokkal borított temetőbe térnek meg őseikhez. Együtt látogatunk át e temetőbe. Temetési menettel is találkoztunk. (Folyt, köv.)