Körösvidék, 1926 (7. évfolyam) július-szeptember • 146-219. szám
1926-07-20 / 162. szám
Békéscsaba, 1926 julius 20. — Szülők figyelmébe! Tankönyv szükségletét minden szülő lehetőleg augusztus tizenötig jegyeztesse elő a „Körösvidék" könyvkereskedésében, mert csak igy tudjuk a tankönyv szükségletét idejében biztosítani. Ugyanott használt, de jókarban levő tankönyveket kevés ráfizetéssel ujakra cserélnek be. VIASZ mülépprés minden méretben, MÜCÉ1> szavatolt tiszta viaszból, VEUGETÖ erős. tartós, MÉZBÖDÖN különféle nagyságban, összes MÉHÉSZESZKÖZÖK FALTA JENŐ vas és fiiszerkereskedésében Békéscsaba, Berényi-ut 1 sz. Viaszt vesxelt, vagymülépre becserélek Postán is szállítok. Drága az az OLCSÓ MÜLÉP, me iy a méheknek sem kell. Kőrösvíz I Julius 20 és 21 -én, kedd^ és szerdán GAUMONT HIRIDÖ AZ ÁE.BANDITA Artzóniai történet 6 fejezetben. Főszereplőnek ] o nes. FEKETE HÉ7FÖ Csütörtök és pénteken Henny Portén föszerepléséuel A titokzatos lkéksznktill flsszonyfaló Hugó Bettauer „Frauenmörder" regényei 9 felvonásban. H. Bettauer „der Herr auf der Qalgenleter" regénye 7 fejezetben. Európát Fox attrakció ! Szünet köbben Gárdonyi Sándor főuárosi tánemüuész »udományos és humora? szemléltető táncbemutatói. Rendes hely árak i flz előadások kezdete fél 9 órakor. Szonbat jés uasvmap | MU az ösuadonían Expedíciós | film Brazília ismeretlen vidékeiről. llRin-TIn-Tin a világító toronyőr legényes történet 6 felv. Hnnnni fWWWfWfWff soffőrtnnfolynmot megkezdtük. Garancia mellett tanítunk ugy urakat, mint hölgyeket. Beiratkozások Simon testvéreknél Horthy Miklós-utca 81. Részletesebb felvilágosítás a Fiumei standon is szerezhető Simonnál. Mielőtt bútor, vagy laKberendeszési szükségletét beszerezné, tekintse meg állandó nagy raktárunkat. Hitelképes egyéneknek kedvező fizetési feltételek' Bútorgyár Wlesner S. Szegeti, Aradl-u. 6. IZZAD 0N ? Miért nem használ sueco láb. kéz és hónalj izzadás elleni szert I Késztti WENIGH LAJOS drogériája Békéscsaba. Szt. Istuán-tér 16. 48 vissza félbehagyott munkájuk mellé. Közben még egy ostoros hajcsár érkezett a helyszínre egyik szomszédos tábláról és ott ólálkodtak megint a kutyák is parancsolójuk egyetlen intésére várva. — Inkább mi vágjuk a kapát a földbe, mint ezek a bestiák fogukat a combunkba ! — mondtam Sándornak és amig fülünk megett suhogott, pattogott az ostor, engedve a túlerőnek, beálltunk a sorba, húzni a nehéz kapát, Braziliába vándorolt magyar véreink keserves igáját. — Voltak itt már más urak is — szólalt meg mellettem félénken egy vánnyadt, sápadtarcu öreg magyar, amint eltűntek a bokrok között a hajcsárok és a kutyák. — Hát maga is magyar bátya? — Vagyunk itt mi elegen! — Magyarok? — Magyarok! Csak a magyart fogja meg leginkább olyan átok, hogy hagyja el édes szülőföldjét és jöjjön el ide a csúf nyavalyák hazájába a feketéket szolgálni. De milyen szolgálat ez! — Ej, hát most már jobb lesz. Uj gazdát hoztunk maguknak. — Gazda? ... Hol itt a gazda ?... Messze van az ide! nagyobb ur az, mint arra otthon mifelénk az Uraság. Kétheti járásra lakik az innen cifra palotába' a tengerparton, nagy, gazdag városba'! — De eladta ezt a földet egy magyar leánynak, aki velünk együtt érkezett meg. Az csak jobb szivü l&sz. . . — Hahhaha ! — nevetett keserűen az elcsigázott magyar — egy év óta minden uj trancport ezzel a szamársággal jő ide. Maszlag az egész! Becsapták magukat is. Nincs itt semmi magyar leány. Az enyim vót csak jtt, de az is elemésztette magát egy éccaka a folyóba, mert ez a fekete kutya ... Itt abba kellett hagynia a beszédet, mert Pabló, a bambuszbotos néger ismét mellettünk termett. Az öreget vállonfogta és elvitte messzire tőlünk egy másik sorba. Megint csak magunk maradtunk dühös felháborodásunkkal. — Csapda ! Átkozott csapda ! — És mi szépen léprementünk! — Ezt a te túlzott lovagiasságodnak köszönhetjük! — Ne bánts, hisz magamnak is annyi kárt okoztam vele, mint neked. Sőt én talán még többet vesztettem. Légy hű Az éjszaka csendes volt. Messze, a látóhatár széjeir. nagy tüzek lobogtak vérvörös fénnyel. Égették az őserdőké > az uj honfoglaló hog y kukoricát, krumplit, gyapotot és : kiültessenek a kiirtott vuj ono k hamujába. Az ember pu< Viu mindenfelé a Természet fensc^ alkotás ait, hogy iö^ába ftajtss. a szűz földeket... ^ • Az álomért nem kellett sokáig v^l^oznom. Amint <?tosz lott minden gyanakvásom, máris ugy aludi.^ mint a bunda. — Teringette faszekere ! Hát ebből már mi lesz 1' tott rám Sándor, amint hozzá hasonlóan én is piszkos. <f pamutruhadarabokba bújva jelentem meg reggel szobáin ajtai:' — Hol a ruhád? — Azt ezek a fekete kutyák tudnák megmondani. Ráncigáltuk és kérdezgettük is az előttünk és mögc összegyűlt négereket, de minden kérdé's&ulvfóazt <>n gették, hogy nem tudnak semmit. — Minden pénzem és minden okmányom kabátom beiben volt! — Az enyémben sem volt kevesebb semmibíil! — De hol az a magyar munkásokat védő Vá'idorí Nekirugaszkodtunk a hosszú folyosónak, hogy me;ik sük, de minden ajtó előtt utunkat állták a félmeztelen t< vastagizmu négerek és egyre sodortak kifelé a/. épület Sándor türelmét vesztve félrelökött egyet és Ágnes nevét 1 tozva rohant szobáról-szobára. Végre egyik ajtón a íek szélesvállu ispán lépett elé és a kezében tartott szí" torral a kijárat felé mutatott udvarias hajlongás mig arcán ugyanaz a mosoly jelent meg, amcl} a vacsoránál vettem észre. — Ezek megtréfáltak bennünket! Bizon is meg akarják ismertetni velünk a kávékap — Hiszen bár cask tréfa volna! De hi hol vannak a ruháink? — Meg a csomagok, amelyeket Sao-Pa hogy küldjék utánunk ! :, — Rejtélyes valami! — Sebaj! — mondta Sándor — vágjunk h( hogy Ágnes ne nevethessen ki ijedelmünkért, ha csak ártatlan tréfáról van szó. ők bizonyára kii t
