Körösvidék, 1926 (7. évfolyam) július-szeptember • 146-219. szám

1926-08-31 / 196. szám

Békéscsaba, 1926 augusztus 31 Körösvidélc B3 Fiszessen elö a Körösvidékre ! A „Körösvidélc" a Körösök, vidékének legerősebb, legolcsóbb és legtartalmasabb újságja. Minden drága pesti újságot pótol! Keresünk használt de jó állapotban levő egy-egy garnitúra II., és VII. oszt. reálgímnázíumí tankönyveket „KÖRÖSVIDÉK" RT. könyvkereskedés Békéscsaba Szent István-tér 18. Telefon 60 fclHMWMWWrtVWI WWWHW Kedden és szerdán Gaumont Híradó Piereít Benőit aa Atlantis és Kónigsmark uilághirü írójának legújabb regénye: AZ ÓRIÁSOK ÚT] A 9 fejezetben. Csütörtök és pénteken a Vén­kisasszony titka E. Marlitt regénye 8 fejezetben. Főszereplő Mareella fllbani Pierre Benőit nagy feltűnést keltett re­génye nyert megörökítést e filmen, mely az írországi forradalmat és az irek ál­landó szabadság küzdelmét mutatja be. Az irek szabadságharc, az elnyomó an­goloktól való szabadulás örök és állandó gondolata, mely folyton lángoló parázs­ként rejtőzik Jel minden ir emberben. 1917-ben egy oly nagyszabású kirobba­násra és forradalomra vezetett, mely nemcsak Angliát, hanem az egész világ­háborút erősen befolyásolta. Ám az an­gol nehéz ütegek elvégezték munkájukat, csendes lett az Óriások útja, [ahol egy letiport ország szabadságának bölcsője ringvtt és ahonnan függetlenségének születését várta. Ez a páratlan érdekes­ségü regény nyert feldolgozást a francia filmalkotás utolérhetetlen művészetében, amely izlést, érdekességet, izgalmassá­got és irodalmi értéket egyaránt tudott összpontosítani. Egész héten az Alföldi Lovasegylet versenyeiről készölt filmfelvételek is műsoron. Szombat és uasárnap Glória Síuanson főszereplé­sével fiz idegen légió A sors játéka 7 felv-ban. Mindenfajta uj és használt zsák, ponyva legmegbízhatóbb szállítója Schlesinger és Társa Budapest, V., Perczel Mór-utca 2. Zsák és ponyvakölcsönzés. Mielőtt bútor, vagy lateb&reiMle&ési ssüRségletét beszerezné, tekintse meg állandó nagy raktárunkat. Hitelképes egyé­neknek kedvező fizetési feltételek. Bútorgyár WIesnerS. Szeged, Aradi-u. 6. Szobafestői munkákat legújabb mintáimmal a legszolidabb árak mellett készítek. Festéküzletemben házifestészethez mindenféle fes­tékanyagok, ecsetek, faliminták stb. kaphatók, ezekhez utasítás­sal is szolgálok. Szikora Mihály szobafestő, Berényi-ut 13. szám 92 — Csak előre Ferenc. Inkább megverekszünk velük, mintsemhogy a sárgaláz pusztitson el hitványul mindnyájunkat! Rajta, az evezőkhöz ! Csónakunk gyorsabb iramot vett ismét és mire átsiklot­tunk a folyó forduló pályájának utolsó ivén, széles, sárgán hömpölygő víztömeg tünt elénk. — Ott a Parana! — kiáltottunk fel egyszerre. A menek­vés buzdító reménye csillogott felénk a hatalmas folyam ezüstös tükréről és megkétszerezett erővel huztuk evezőinket. Hirtelen síró, üvöltő hang járta át a levegőt, majd rette­netes robaj és alig egy-kétszáz méternyire előttünk hatalmas vízsugár szökkent a magasba. Szakértő füllel tüstént ráismertem : Akna! — Ez már talán mégsem nekünk szól! Ez vagy háború, vagy hadgyakorlat. — Az ilyen küldemény nincs megcímezve s ha véletlenül beszáll csónakunkba, már hiába is mondaná* hogy „pardon, tévedtem, nem ide küldtek!" — Parthoz, parthoz! — kiáltott Ferenc, mig a süvöltő, siró hang kétszer is megismétlődött. Egymásután ujabb két pokoli robbanás reszkettette meg a levegőt és kavarta fel a vizet. A meder fenekéről búgva, sisteregve röppentek széjjel a kavicsok. A csónak orra felágaskodott, mint a makrancos ló, azután leszaladt egy hullámvölgy fenekére, hogy a szó szo­ros értelmében alánk merítse a következő robbanás vizgyürüjét, Lapátomat elől a meder fenekéhez, nyelét pedig a meg­merült csónak orrához feszitettem, hogy maga a sodrás lökjön ki éles szögben a part felé. De reccsent a rud, nem birta ki a roppant terhet és a viz feszitő lökését. Eltört s csak egy kis darabja maradt kezemben. Nehézkesen lendültünk ismét előre a torkolat déli ága felé, amelynek kiválásánál dermesztő lát­vány tárult elénk! Lehorgonyozott csónakok egész rajvonala állta el utunkat. A csónakok mindenikén két-három ember, közöttük pedig a viz folyására merőlegesen kifeszitett kötelek. — Ujabb csapda? — Hajtóvadászat! Gyávaság! Ennyien három ember ellen! Szó nélkül pisztolyomhoz nyúltam, amit a halálra sápadt Franci fejének irányitottam. 89 — Ez már beszéd fiacskám! Még jóváteheted minden bűnödet, ha ilyen hűségesen szolgálsz. Arra azonban vigyázz, hogy félre ne vezess, mert keservesen lakolnál meg minden csalafintaságért! — Igazat mondok — szepegett reszketve. — Hát szó, ami szó, hazudtál már eleget kísöcsém. Ne felejtsd el, hogy vesztemre törtél attól a pillanattól kezdve, ahogy megtudtad, hogy ujságiró vagyok. — És milyen csalafinta volt ez a kölyök! Egész regényt eszelt ki elpusztításunkra a hajón. — Ha el nem beszélem a fedélzeten a németnek utazá­sunk célját, nem is jutott volna eszébe elcsábítani bennünket magával a Vándori-Vodacsek karmai közé. — Igaz-e Franci ? — Igaz. — De akkor sohase tudtuk volna meg, hogy Ágnes is van a világon és bizony ugy elveszhetett volna itt, hogy hírét sem hallották volna többé otthon — vetette közbe Sándor, aki — ugy látszik — mindent szívesen megbocsájtott Franci­nak azért, mert Ágnes nyomára vezetett, habár akaratlanul is. — Siessünk — folytatta Sándor, — hogyha már ennyire jutottunk, el ne késsünk a segítéssel. Éjfél felé járhat az idő s ha azonnal indulunk, virradatig messzire elvisz a viz. Fáradt voltam nagyon, de nem elleneztem a rögtöni in­dulást, már csak azért sem, mert utunk Pirapora óvároson ke­resztül, a „Fehér leányhoz" címzett hotel alatt vezetett és itt bizony biztosabban juthattunk el még most melegiben, mint akár fényes nappal, akár a következő éjjelen, amikor már bizonyosan vizsgálni kezdi a rendőrség is az idősebbik Voda­cseknek és Senorita Ágnesanak eltűnési ügyét, tehát valószínű, hogy a folyót is felkutatják, vagy legalább is figyeltetik. Sándor egésznapi munkájának eredménye két sásbólfont sátorlap, egy csomó sülthal, rák, madártojás, mandioka liszt­jéből rögtönzött lepény és óriási mennyiségű banán volt. Ezt a jókora készletet, amely egész utazásunkra elegendőnek lát­szott, gondosan raktuk csónakunkba, amely akkora volt, hogy felváltva még alhattunk is benne. Elindulásunk előtt még az a gondolat villant meg fejem­ben, hogy jó volna kicsalni valahogyan Vándorit is, vagy leg­alább podgyászaink visszaszerzését megkisérelni. Erről azon­ban egyelőre le kellett tennem egyrészt azért, mert Sándor

Next

/
Oldalképek
Tartalom