Körösvidék, 1926 (7. évfolyam) július-szeptember • 146-219. szám

1926-08-29 / 195. szám

"V Békéscsaba, 1926. augusztus 29. Ara lOOO Korona Vasárnap VII. évfolyam 195. szám Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsaba, Szent István-tér 18. Telefon : 60. független A Szövetség hivatalos lapja Főszerkesztő VIDOVSZKY KÁLMÁN Felelősszerkesztő MIGEND DEZSŐ Előfizetési árak: Negyedévre 75000 K Egy hóra 25000 K. Egyes szám ára 1000 K A német mezőgazdaság haladásának titka A legyőzött államok sorában tudva­levően leghamarább Németország állt talpra. Ennek a gyors gyógyulási folyamatnak olyan tanulságai van­nak, amelyek minden állam köz­gazdasági fejlesztésénél már is min­tául szolgálnak. A legnagyobb tanul­ság pedig az, hogy Németországot többi erőtényezői sorában a mező­gazdaság sikere vitte ujabban leg­előbbre, A német fizetési mérlegben igen nagy szerepe van annak a kö­rülménynek, hogy Németország egyre jobban megkísérli, hogy belső nyers­anyagszükségletét saját termelésével biztosítsa. A háború tanulságai indították arra Németországot, hogy mezőgaz­daságának fejlesztésére még az addiginál is nagyobb gondot fordít­son és terméshozamának fokozásá­val elérje azt, hogy a/ ország élel­mezését a német mezőgazdaság sok­kal nagyobb arányban láthassa el, mint azelőtt. Ennek a sikernek volt egy igen fontos feltétele és ez a német mezőgazdaság szelleme és a német gazdák haladási vágya. Ez a vágy elhat a legalsóbb gazdaréte­gekig is és ez az a motorikus erő, ami Németországot a bukás széléről visszavezeti a boldogság ösvénye felé. Az Országos Mezőgazdasági Ka­mara, amely Budapestről állandóan szemmeltartja nemcsak a belföldi, hanem a külföldi mezőgazdasági je­lenségeket is, a német mezőgazdaság legutóbbi sikereinek tanulmányozá­sára Porosz-Sziléziába küldte ki tit­kárát dr. Halács Ágostont, akinek tanulmányútjáról szóló jelentését most tették közzé. E jelentésnek egyik legérdekesebb részlete az, amely a német ősterme­lés emberanyagáról, a német gazda­társadalom legszélesebb rétegeinek szellemi, erkölcsi értékéről számol be. A német mezőgazdaság szerve­zeteiben, mondja a jelentés, egyaránt becses anyag a tag és a vezető. A németek is panaszkodnak a parasz­tok elmaradottságáról, bizalmatlan természetéről és megközelítési nehéz­ségéről. Csakhogy ami Németország­ban bírálat tárgya és javításra ser­kentő körülmény, az a mi viszo­nyaink között már magában véve is örvendetes haladásnak és fejlődésnek volna tehinthető. A német gaz­dákban erősen ki van fejlődve az az erény, hogy hallgat a jó szóra, hagyja magát vezetni és az irányító ténye­zőket, akik a haladást és progresz sziót jelentik a maradi termelési rendszerekkel szemben, bizalommal követik. De magasabb a gazdák általános kulturnivója is pl. a mi népünk jelentékeny részével szemben. Visszatükröződik ez mindenben : gaz­dálkodásukban, háztartásukban, laká­sukban, családi és társadalmi életük­ben és a velük való érintkezésben. Minden gazda majorja és ottlevő gépei villanyerőre vannak felszerelve. (Sziléziának egy nagy központi áram­fejlesztő telepe van, amely az egész országot ellátja árammal és igy min­den egyes község rendelkezik villa­mossággal.) Még a legelmaradottabb paraszt udvarán is meg van oldva a szennylé eltávolításának és érté­kesítésének problémája, A német háztartás olyan, hogy vetekedik a magyar középosztályé­val. Lakásuk tágas, 6—8 szobájuk van, berendezésük kényelmes. Szá­mos 20 holdas kisgazdának van kü­lön irodája, telefonnal, ahonnan gaz­daságának ügyeit lebonyolítja. Jel­lemző és sok mindent megmagyaráz Halács jelentése szerint, ha azt ta­nulmányozzuk, hogy a német gazda milyen egyesületekbe iratkozik be. Politizáló, társadalmat megosztó szervezeteknek alig akad innen tagja. Ellenben pl. az egyik tanulmányozott községben egy 50 holdas gazda, aki életberendezésénél fogva az át­laghoz számit, a következő egyesü­leteknek tagja : hadviseltek egyesü­lete, tornaegyesület, méhészegylet, szarvasmarha törzskönyvező, tejeljen őrző és lótenyésztő egyesületek, sertéstenyésztő szövetkezet, gazda­kör, fogyasztási és értékesítő szövet­kezet, zöldségértékesitő szövetkezet, cukorrépatermelő szövetkezet, tűz­oltó egyesület, talaj- és növénv­kisérleti egyesület. És ezeknek az egyesületeknek a német gazdák nem kényszerből, hanem megértésből tagjai, mert azoknak hasznát is lát­ják. A tejellenőrző egyesületi tagság óta növekedett a tejhozam ; a zöld­ség értékesítő szövetkezetek révén a káposzta- és uborkatermelés a legjövedelmezőbb kereseti ággá lett. A kisgazdák szövetkezeti cukorgyárai pedig elérték azt, hogy cukorrépájuk sokkal jobb áron értékesül, mint az­előtt. Ezek a tények mind jellemzők az ottani gazdák haladási vá­gyára és kulturnivójára. A velük való érintkezésben ez a fejlett szel­lem annyira kidomborodik, hogy egyszerű külsőségek ellenére sem nevezik őket parasztoknak. A német mezőgazdaság haladá­sának még egy nagy titka van. Az öregebb gazdák nem ragaszkodnak csökönyösen az apáiktól átvett hely­telen mezőgazdasági művelési rend­szerekhez, hanem maguk is követik a modernebb gazdálkodás irányát. Mezőgazdasági szakkérdésekben még a gazdasági iskolát sem járt öregek is igen nagy tájékozottságot tanúsíta­nak s élvezet hallgatni, amikor ezek az egyszerű gazdaemberek a központi felügyelet alatt végzett kí­sérleteik nagyszerű terméseredmé­nyeiről beszámolnak az irányító körzetek vezetőjének. A deresedő kisgazda mellett, aki népiskolán kivül más iskolát nem végzett, ott van a fia, aki már a földmivesisko­lából hazakerülve, viszi be az uj széliemet a gazdálkodásba. Ahoi ezek tevékenykednek, ott lépten­nyomon találkozni lehet valami hasz­nos iövedelemszaporitó újítással. A német apa ugyan még nem adta át a gazdaság vezetését a fiának, de engedi érvényesíteni a fiu nagyobb tudását s nemcsak megértéssel, de rendkivüli nagy érdeklődéssel is van fia minden változtatása iránt. Természetes, hogy az ilyen gaz­dákat, akikből kezd kiveszni pél­dául a mi gazdáink csökönyös bizalmatlansága, könnyebben lehet minden irányban felvilágosítani és vezetni, mert rendkívül megértő anyag. Halács jelentésének, amelyet most terjesztett az Országos Mező­gazdasági Kamara elé, az a nagy tanulsága, hogy a mezőgazdaság fejlesztését a legalsó rétegeknél kell elkezdeni a társadalmi vezetés és a szellemi művelődés alapjainak a gondos lerakásával. Véres harcok folynak a marokkói hadszintéren Fez, augusztus 28. A marokkói front spanyol szakaszán véres ütközet folyik. A nagy­szerűen felszerelt riffek több faluban megtámadták a spanyolokat és a ka­tonákat egytői-egyig felkoncolták. Tangerban nagy tüntetés volt, amelynek során súlyos zavargásokra került sor. A tüntetők bevonultak a kávéhá­zakba és az ott mulató francia tiszteket kizavarták. Tovább folytatják a sztrájkot az angol bányászok London, augusztus 28. A bányamunkások szövetkezetének a kor­mánnyal folytatott tárgyalásáról kiadott jelentés szerint Churchill értesítette a bányászokat, hogy a kormány hivatalosan visszautasítja a bányászipar­nak még szűkös támogatását is. Smith, a bányaszövetség elnöke a küzde­lem folytatása mellett foglalt állást. Kovacsicsfalva A főispánról nevezték el az árvíz után újraépített vésztői uj telepet A Körösvidék hasábjain már több­izben kifejeztük hálánkat a megye dignitáriusa, Kovacsics Dezső kor­mánybiztos-főispán iránt, aki egész­ségét kockára téve, éjjel-nappal tal­pon, erős kézzel irányította két vár­megye, Békés- és Bihar védekezését az árvizveszedelemmel szemben. Örökké élni fog emlékezetünkben az a gyakran megismétlődött jelenet, amikor megjelent a gáton barátsá­gosan beszélgetve a kimerülésig dol­gozó egyszerű emberekkel; s a foly­tonos munkától elcsigázott lakosság ujult erővel és bizakodó arccal dol­gozott tovább, látva maga mellett a főispánt, hallgatva biztató szavait. Még szebb volt az a munka, amit a veszedelem elmultával végzett. Megmozgatta az ország egész ma­gyarságát s a frankper ocsmány­ságaival lekötött közérdeklődést az árvíz nyomorultjai felé fordította. Az általa megindított hatalmas segély­akciónak az eredménye volt az a sok ruha-, élelmiszer-, gabona- és pénzsegély, amit többezernyi árvíz­károsult között kiosztottak. Az ő intézkedése nyomán emelkedett fel szinte tüneményes gyorsasággal egy egész kis falu. A rombadőlt régi kis falusi házak helyett remek ma­gyar stilusu házak utcasorain gyö­györködik a szemünk. Vésztő község képviselőtestülete, hogy háláját némikép lerójja s meg­adja azt a jutalmat, amit adni mód­jában áll, — már mint annakidején meg is irtuk — az árvizveszedelem elmultával legelső összeülésekor egy­hangú lelkesedéssel s a szeretetnek szavakba nem önthető érzésével, a község díszpolgárává kiáltotta ki. Folyó hó 21-én tartott rendkivüli közgyűlésén egyhangú lelkesedéssel elhatározta, hogy az árviz által elpusztított uj telepet, melyet a kormány­biztos-főispán ur Őméltó­sága újra építtetett, „Kova­csicsfalvá"-nak nevezi el, ez által is kifejezni óhajtván háláját, tiszteletét és szere­tetét az iránt a férfi iránt, aki ebből a siralomvölgyből egy virágzó községrészt va­rázsolt elő. Kovacsicsfalva! Mit adhatunk egyebet ? Csak ennyit. De ezt a nevet hálás magyar szirünk tüzesiti lángolóvá s ezen név hallatára még a késő utókor gyermekei is a hála, tisztelet és szeretet érzésével emelik meg kalapjukat. Gyökössy Gyula Autószerencsétlenség két súlyos sebesülttel Szarvas, augusztus 28. Öcsöd határában az országúton egy Weisz nevü soffőr által vezetett autó ki akart kerülni egy vele szembe­jövő kerékpárost, azonban oly hir­telen rántotta félre az autó kormá­nyát, hogy az nekiment egy táviró­oszlopnak. A kerékpáros az autó alá került, a sofiőr pedig nagy ivben repőlt ki a kövesutra. Az autó négy utasának kisebb zuzódásokon kivül nagyobb baja nem történt. Azonban az eddig ismeretlen kerékpárost és a soffőrt súlyos belső sérülésekkel szállították kórházba.

Next

/
Oldalképek
Tartalom