Körösvidék, 1926 (7. évfolyam) július-szeptember • 146-219. szám

1926-08-29 / 195. szám

"V Békéscsaba, 1926. augusztus 29. Ara lOOO Korona Vasárnap VII. évfolyam 195. szám Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsaba, Szent István-tér 18. Telefon : 60. független A Szövetség hivatalos lapja Főszerkesztő VIDOVSZKY KÁLMÁN Felelősszerkesztő MIGEND DEZSŐ Előfizetési árak: Negyedévre 75000 K Egy hóra 25000 K. Egyes szám ára 1000 K A német mezőgazdaság haladásának titka A legyőzött államok sorában tudvalevően leghamarább Németország állt talpra. Ennek a gyors gyógyulási folyamatnak olyan tanulságai vannak, amelyek minden állam közgazdasági fejlesztésénél már is mintául szolgálnak. A legnagyobb tanulság pedig az, hogy Németországot többi erőtényezői sorában a mezőgazdaság sikere vitte ujabban legelőbbre, A német fizetési mérlegben igen nagy szerepe van annak a körülménynek, hogy Németország egyre jobban megkísérli, hogy belső nyersanyagszükségletét saját termelésével biztosítsa. A háború tanulságai indították arra Németországot, hogy mezőgazdaságának fejlesztésére még az addiginál is nagyobb gondot fordítson és terméshozamának fokozásával elérje azt, hogy a/ ország élelmezését a német mezőgazdaság sokkal nagyobb arányban láthassa el, mint azelőtt. Ennek a sikernek volt egy igen fontos feltétele és ez a német mezőgazdaság szelleme és a német gazdák haladási vágya. Ez a vágy elhat a legalsóbb gazdarétegekig is és ez az a motorikus erő, ami Németországot a bukás széléről visszavezeti a boldogság ösvénye felé. Az Országos Mezőgazdasági Kamara, amely Budapestről állandóan szemmeltartja nemcsak a belföldi, hanem a külföldi mezőgazdasági jelenségeket is, a német mezőgazdaság legutóbbi sikereinek tanulmányozására Porosz-Sziléziába küldte ki titkárát dr. Halács Ágostont, akinek tanulmányútjáról szóló jelentését most tették közzé. E jelentésnek egyik legérdekesebb részlete az, amely a német őstermelés emberanyagáról, a német gazdatársadalom legszélesebb rétegeinek szellemi, erkölcsi értékéről számol be. A német mezőgazdaság szervezeteiben, mondja a jelentés, egyaránt becses anyag a tag és a vezető. A németek is panaszkodnak a parasztok elmaradottságáról, bizalmatlan természetéről és megközelítési nehézségéről. Csakhogy ami Németországban bírálat tárgya és javításra serkentő körülmény, az a mi viszonyaink között már magában véve is örvendetes haladásnak és fejlődésnek volna tehinthető. A német gazdákban erősen ki van fejlődve az az erény, hogy hallgat a jó szóra, hagyja magát vezetni és az irányító tényezőket, akik a haladást és progresz sziót jelentik a maradi termelési rendszerekkel szemben, bizalommal követik. De magasabb a gazdák általános kulturnivója is pl. a mi népünk jelentékeny részével szemben. Visszatükröződik ez mindenben : gazdálkodásukban, háztartásukban, lakásukban, családi és társadalmi életükben és a velük való érintkezésben. Minden gazda majorja és ottlevő gépei villanyerőre vannak felszerelve. (Sziléziának egy nagy központi áramfejlesztő telepe van, amely az egész országot ellátja árammal és igy minden egyes község rendelkezik villamossággal.) Még a legelmaradottabb paraszt udvarán is meg van oldva a szennylé eltávolításának és értékesítésének problémája, A német háztartás olyan, hogy vetekedik a magyar középosztályéval. Lakásuk tágas, 6—8 szobájuk van, berendezésük kényelmes. Számos 20 holdas kisgazdának van külön irodája, telefonnal, ahonnan gazdaságának ügyeit lebonyolítja. Jellemző és sok mindent megmagyaráz Halács jelentése szerint, ha azt tanulmányozzuk, hogy a német gazda milyen egyesületekbe iratkozik be. Politizáló, társadalmat megosztó szervezeteknek alig akad innen tagja. Ellenben pl. az egyik tanulmányozott községben egy 50 holdas gazda, aki életberendezésénél fogva az átlaghoz számit, a következő egyesületeknek tagja : hadviseltek egyesülete, tornaegyesület, méhészegylet, szarvasmarha törzskönyvező, tejeljen őrző és lótenyésztő egyesületek, sertéstenyésztő szövetkezet, gazdakör, fogyasztási és értékesítő szövetkezet, zöldségértékesitő szövetkezet, cukorrépatermelő szövetkezet, tűzoltó egyesület, talaj- és növénvkisérleti egyesület. És ezeknek az egyesületeknek a német gazdák nem kényszerből, hanem megértésből tagjai, mert azoknak hasznát is látják. A tejellenőrző egyesületi tagság óta növekedett a tejhozam ; a zöldség értékesítő szövetkezetek révén a káposzta- és uborkatermelés a legjövedelmezőbb kereseti ággá lett. A kisgazdák szövetkezeti cukorgyárai pedig elérték azt, hogy cukorrépájuk sokkal jobb áron értékesül, mint azelőtt. Ezek a tények mind jellemzők az ottani gazdák haladási vágyára és kulturnivójára. A velük való érintkezésben ez a fejlett szellem annyira kidomborodik, hogy egyszerű külsőségek ellenére sem nevezik őket parasztoknak. A német mezőgazdaság haladásának még egy nagy titka van. Az öregebb gazdák nem ragaszkodnak csökönyösen az apáiktól átvett helytelen mezőgazdasági művelési rendszerekhez, hanem maguk is követik a modernebb gazdálkodás irányát. Mezőgazdasági szakkérdésekben még a gazdasági iskolát sem járt öregek is igen nagy tájékozottságot tanúsítanak s élvezet hallgatni, amikor ezek az egyszerű gazdaemberek a központi felügyelet alatt végzett kísérleteik nagyszerű terméseredményeiről beszámolnak az irányító körzetek vezetőjének. A deresedő kisgazda mellett, aki népiskolán kivül más iskolát nem végzett, ott van a fia, aki már a földmivesiskolából hazakerülve, viszi be az uj széliemet a gazdálkodásba. Ahoi ezek tevékenykednek, ott léptennyomon találkozni lehet valami hasznos iövedelemszaporitó újítással. A német apa ugyan még nem adta át a gazdaság vezetését a fiának, de engedi érvényesíteni a fiu nagyobb tudását s nemcsak megértéssel, de rendkivüli nagy érdeklődéssel is van fia minden változtatása iránt. Természetes, hogy az ilyen gazdákat, akikből kezd kiveszni például a mi gazdáink csökönyös bizalmatlansága, könnyebben lehet minden irányban felvilágosítani és vezetni, mert rendkívül megértő anyag. Halács jelentésének, amelyet most terjesztett az Országos Mezőgazdasági Kamara elé, az a nagy tanulsága, hogy a mezőgazdaság fejlesztését a legalsó rétegeknél kell elkezdeni a társadalmi vezetés és a szellemi művelődés alapjainak a gondos lerakásával. Véres harcok folynak a marokkói hadszintéren Fez, augusztus 28. A marokkói front spanyol szakaszán véres ütközet folyik. A nagyszerűen felszerelt riffek több faluban megtámadták a spanyolokat és a katonákat egytői-egyig felkoncolták. Tangerban nagy tüntetés volt, amelynek során súlyos zavargásokra került sor. A tüntetők bevonultak a kávéházakba és az ott mulató francia tiszteket kizavarták. Tovább folytatják a sztrájkot az angol bányászok London, augusztus 28. A bányamunkások szövetkezetének a kormánnyal folytatott tárgyalásáról kiadott jelentés szerint Churchill értesítette a bányászokat, hogy a kormány hivatalosan visszautasítja a bányásziparnak még szűkös támogatását is. Smith, a bányaszövetség elnöke a küzdelem folytatása mellett foglalt állást. Kovacsicsfalva A főispánról nevezték el az árvíz után újraépített vésztői uj telepet A Körösvidék hasábjain már többizben kifejeztük hálánkat a megye dignitáriusa, Kovacsics Dezső kormánybiztos-főispán iránt, aki egészségét kockára téve, éjjel-nappal talpon, erős kézzel irányította két vármegye, Békés- és Bihar védekezését az árvizveszedelemmel szemben. Örökké élni fog emlékezetünkben az a gyakran megismétlődött jelenet, amikor megjelent a gáton barátságosan beszélgetve a kimerülésig dolgozó egyszerű emberekkel; s a folytonos munkától elcsigázott lakosság ujult erővel és bizakodó arccal dolgozott tovább, látva maga mellett a főispánt, hallgatva biztató szavait. Még szebb volt az a munka, amit a veszedelem elmultával végzett. Megmozgatta az ország egész magyarságát s a frankper ocsmányságaival lekötött közérdeklődést az árvíz nyomorultjai felé fordította. Az általa megindított hatalmas segélyakciónak az eredménye volt az a sok ruha-, élelmiszer-, gabona- és pénzsegély, amit többezernyi árvízkárosult között kiosztottak. Az ő intézkedése nyomán emelkedett fel szinte tüneményes gyorsasággal egy egész kis falu. A rombadőlt régi kis falusi házak helyett remek magyar stilusu házak utcasorain gyögyörködik a szemünk. Vésztő község képviselőtestülete, hogy háláját némikép lerójja s megadja azt a jutalmat, amit adni módjában áll, — már mint annakidején meg is irtuk — az árvizveszedelem elmultával legelső összeülésekor egyhangú lelkesedéssel s a szeretetnek szavakba nem önthető érzésével, a község díszpolgárává kiáltotta ki. Folyó hó 21-én tartott rendkivüli közgyűlésén egyhangú lelkesedéssel elhatározta, hogy az árviz által elpusztított uj telepet, melyet a kormánybiztos-főispán ur Őméltósága újra építtetett, „Kovacsicsfalvá"-nak nevezi el, ez által is kifejezni óhajtván háláját, tiszteletét és szeretetét az iránt a férfi iránt, aki ebből a siralomvölgyből egy virágzó községrészt varázsolt elő. Kovacsicsfalva! Mit adhatunk egyebet ? Csak ennyit. De ezt a nevet hálás magyar szirünk tüzesiti lángolóvá s ezen név hallatára még a késő utókor gyermekei is a hála, tisztelet és szeretet érzésével emelik meg kalapjukat. Gyökössy Gyula Autószerencsétlenség két súlyos sebesülttel Szarvas, augusztus 28. Öcsöd határában az országúton egy Weisz nevü soffőr által vezetett autó ki akart kerülni egy vele szembejövő kerékpárost, azonban oly hirtelen rántotta félre az autó kormányát, hogy az nekiment egy táviróoszlopnak. A kerékpáros az autó alá került, a sofiőr pedig nagy ivben repőlt ki a kövesutra. Az autó négy utasának kisebb zuzódásokon kivül nagyobb baja nem történt. Azonban az eddig ismeretlen kerékpárost és a soffőrt súlyos belső sérülésekkel szállították kórházba.