Körösvidék, 1926 (7. évfolyam) július-szeptember • 146-219. szám

1926-07-06 / 150. szám

Békéscsaba, 1926. julius 1 . Körösvidélc 3 60 lóerős, 6 hengeres AUTOMOBIL w m CHRySLER G9ARTHANy flz amerikai autóipap műremeke 8 PNEUMATIKKAL flí legkifogástalauabb állapotban, kisebb koesi­tipuspa ualó áttérés miatt, azonnali fizetésre ELADÚ. Érdeklődni lehet : Közép Európai Kurírnál Budapest, U., Sas-utea 29. sz. 11. 55. BEKE JÓZSEF uri fodrász első női hajvágóterme Bajza-utca 14. szám. (Tisztviselőtelep) Rabi, bubi, eton és bébé Qafvágást saját kezűleg eszközlök! 3908 Julius hó 6-án, kedden fél 9 órás kezdettel SALAMON BÉLA egyetlen kabaréestje, 3 órás kacagó műsorral Szinre kerülnek: A Tolmács, Romantika, Franktirőrök, Sakk-Matt, A delejes ember, A méltóságos asz­szonylelke,Magyar német barátság, A szekrény, A pesti nő Kossuth nóta Szerdán és csütörtökön K6t CSfl­i/nrgö Világ­attrakció 15 felvonásban Közreműködnek: Keglevich Marietta, Zahler Erzsi, Czuppor Sári, Kőváry Gyula, Herczeg Jenő, Fenyő Árpád Szombaton és vasárnap BUSTER KEATON óriási sikerű vígjátéka Lakást Keresel melyben 36 különböző szerepet játszik KÉT ÉS FÉL LÓERŐS EXCELSIOR MOTOR­KERÉKPÁR JUTÁNYOS ÁRON ELADÓ BŐVEBBET ANDRÁSSY-UT49. Hirdetéseket délután 3 óráig vesz fel a kiadóhivatal. IZZAD 0N 7 Miért nem használ sueeo láb, kéz és hónalj izzadás elleni szert I Késziti WENIGH LAJOS drogériája Békéscsaba, Szt. Istuán-tér 16. 32 29 kifizetett állami illeték megtérítését kérte. Amikor már rendben volt minden, egy sötét autón az állomásra vittek és beültettek a hajnali gyorsba. Ügyvédem szerencsét kívánt, buzdított, hogy legyek erős, el ne áruljam magara és vigyázzak főként arra, hogy román fennhatóság alatt álló területre ne tegyem többé a lábam, mert akkor már nem lesz irgalom számomra. Har­madnapra a hajón voltam és itt megtaláltam a kétszáz kiván­dorló családot. A kolozsvári vezérképviselő táviratilag intéz­kedett bizonyosan, mert ezek a magyarok mind tudják már, hogy az én háromezer holdamra jönnek telepeseknek. Ez megnyugtat, de az elmondottak után képzelheti, hogy mégis mennyi gyötrelmet állok itt ki éjjel-nappal. — Érdekes! — Sőt egyenesen érdekfeszítő ! — szólalt meg Sándor, aki nem bírta már tovább a mozdulatlan kuporgást — kedves magyar utitársnőnk, ön valódi regényhős ! Ilyen kalandok! — A leány ajkairól fojtott sikoltás szaladt el. Felugrott, de legyőzve meglepetését, ismét helyet foglalt az ágy szélén. — Bocsásson meg, hogy itt hallgatóztam, de én, meg Dezső barátom elválaszthatatlanok vagyunk. Ketten különben is többet segíthetünk, ha szüksége lesz ránk. — Kedves, nagyon kedves. Nem haragszom, csak meg­lepett. Jobb is igy hármasban. Legalább nem gondolhatnak semmi rosszat rólunk. De engedje meg, hogy magának is szavát vegyem arra, hogy titkomat soha, sehol nem árulja el. Sándor hosszasan szorította meg a leány feléje nyújtott kezét és mélyen szemébe nézett. Ügy látszott, mintha ennek az erős tekintetnek rendkívüli hatása lett volna a borzalmas élmény kimerítő elbeszélésétől észrevehetően elfáradt leányra. Elpityeredve dőlt Sándor felé, aki karjaiba fogta. Amig a leány Sándor mellére nyugtatta könnyes arcát, az megindultan vigasztalta. — Ne féljen Ágnes, kis hősnőnk! Semmi bántódása sem lesz többé! Örülünk, hogy őszinte volt hozzánk. Megbizhatik bennünk bátran. Ha használni nem is tudnánk, ártani sohasem fogunk magácskának. — Igen, igen. Csak most érzem, mennyit ér egy igazi jóbarát! El sem tudják képzelni, milyen sokat tépelődtem ma­gamban idáig. Bizonyára egészen bele is öregedtem. No meg képzelem, amúgy is szép lehetek ezzel a fiúsra nyirott frizurával. — Elérkezett az utolsó pillanat. Minden idegem a vég­sőkig feszült. Nem tudtam, mit teszek. Forgott velem a ház. Kezemben elsült a pisztoly. Egy rettenetes dörrenés, egy kis füst. . . azután csend . . . Elvágódtam a padlón, nem láttam, nem hallottam percekig. Amint magamhoz tértem, rémes vér­vörös fény töltötte be az egész szobát. Kimerülten vánszorog­tam az ajtóhoz, felkapaszkodtam a baltával vágott hatalmas nyilásig és amit azon keresztül megpillantottam, ujabb ájulásba ejtett. Szemben velem ott feküdt hanyatt az őrmester a pad­lón . . . Homlokán nagy fekete lyuk volt, amelyből csörgedezett a vér. Szemei kimeredtek s a lángok rettenetes vörös fénye ott tükröződött imbolyogva a megüvegesedett szemgolyókon. A gazemberek gyertyáikat eldobva rohanhattak hanyatt-homlok kifelé, otthagyva az őrmester hulláját. Valamelyik gyertyától lángralobbant a kanapé, azután a szőnyegek és a bútorok . . , Végső kétségbeesésemben jött segítségemre egy mentő gon­dolat, A tükör elé álltam, egy papírvágó ollóval lenyírtam hajamat, bátyám szekrényéből egy teljes férfiöltözéket kapkod­tam elő és öltöttem magamra, majd a kertre nyíló ablakon keresztül futásnak eredtem pénzemmel, ékszereimmel és leg­fontosabb írásaimmal. Akkor már az egész házból gomolygott ki a füst és az ablakokból egymásután csapott fel a vérvörös láng. A harangokat félreverték, a katonák riadót fújtak és az egész községben fejetlen lótás-futás támadt. Ez valamennyire megnyugtatott. A kertek alatt észrevétlenül loptam ki magam az országútra, majd az állomásra, ahonnan egy tehervonattal a legközelebbi megállóig szöktem s onnan a hajnali személlyel már Kolozsvárra utaztam. Abban bíztam, hogy a tüz elham­vasztja a ház egész berendezését szökésemnek minden nyo­mával együtt. Ez elég volt akkor pillanatnyi megnyugtatásomra. A későbbi következményekre gondolni akkor nem volt erőm. — Borzasztó élmény! — Ugye még olyan férfinek is, mint maga ! Én pedig csak gyenge leány vagyok. Hihetetlen, hogy mennyit bir ki az ember • szervezete!. . . Kolozsvárott nem éltek már rokonaim, de ott lakott ügyvédem, aki családunk minden vagyoni vonatkozású ügyének kezelője és legalaposabb ismerője volt. Képzelheti, hogy megijedt tőlem, amikor elébe álltam. Először majdnem azt hitte, hogy szegény elhunyt bátyám szelleme kisérti, de még ennél is nagyobb volt rémülete, amikor előadtam a tör-

Next

/
Oldalképek
Tartalom