Körösvidék, 1926 (7. évfolyam) július-szeptember • 146-219. szám

1926-08-13 / 182. szám

Békéscsaba, 1926 augusztus 13 Körösvidék MH5ST , , | 11 p » l ' t m I • l iimiaill«a*mL Pénteken Neptun házuiznézőben vigjáték 5 felvonásban. Tartufje Molíere vigjátéka filmen. Főszereplők: Lil Dagouep, Emil Janings, Werner Krauss Ufa attrakció 1 Szombat és uasápnap Happg Liedthe AZ álmos íőkalauz vigjáték 7 felvonásban A klasszikus irodalomnak eme világhires müve a nagyszerű víg­játékot hozza vászonra a fenti közismert színészek főszereplé­sével. Egy modern keretek kö­zött játszódó előjáték előzi meg a tulajdonképeni cselekményt; megszakad a kép modern része s kezdődik — a komédia: Mo­liere világhires vigjátéka. E film­nek 3 jellegzetessége van t a nagyszerű tartalom, a szereplő szinészek márkás egyénisége s a rendezés, valamint a kiállítás tökéletessége. Az jUfa-gyár e 3 tényező csoportosításával a film­művészet egyik remekét adja át szórakozás és élvezet végett a közönségnek. Ll l lll ilJI WI IIill ll ll Hétfőn d. u. 5-kor Mese­délután gyermekek részére. Oszkár bácsi és Florentino bűvész. Kedden és szerdán fl szerelem bolondja regényes történet | 7 felvonásban. Hicardo Cortez Vxletátöelyessés ! Tisztelettel értesítem a gyulai és vidéki nagyérdemű közön­séget, hogy Városház-utca 9. szám alól női-, férfi-, gyermek- és egyenruha áru&ászam at valamint I. osztályú méret utáni szabóságomat az „ Otthon" kávéházzal szembe, a volt Schillinger Jakab-féle rőfösüzlet helyiségébe, Város&áz-u. 4 sz. alá Qelyeztem át. Dusán berendezett raktáramat friss áruval szereltem fel s ezután még fokozottabb mértékben igyekszem kedves vevő­közönségem igényeit kielégíteni. Tisztelettel TiscQ Rezső kész férfi-, gyermek-, és egyenruha áruháza méret utáni szalonja, Gyula. Uradalmak földbirtokosok figyelmébe • • • Tudatjuk, hogy 16-os Fouler gőzekénkkel bérszántást vállalunk igen előnyös árakért, előjegyzési sorrend szerint. A gépek garantált üzemképesek. Érdeklődők forduljanak Dénes Bálint gépműhely t» Békéscsaba, Teleki-utca 6. sz. Telefon 183. 68 — Ugy, mint a többi. Amikor azt mondták Trianonban, hogy Erdély többé nem a magyaroké, hanem az oláhoké, akkor uj ügyész jött a fogházhoz. Leltároztak és felmentek az én padlásomra is. Kutattak, turkáltak az oláh csendőrök, amig egyszer csak kihúztak egy magyar nemzeti lobogót az egyik sarokból. Én tettem volt oda, hogy el ne pusztítsák, amig ismét kitűzhetem. Persze, hogy baj volt. Lázadást és össze­esküvést csináltak belőle. Végighurcoltak hat börtönön, eltörték két bordámat, azután családommal együtt kihajitottak az utcára. Ez a szélhámos társaság hozott ki ide feleségemmel és kis­leányommal együtt, nyugtassa őket a felettünk való Isten . . . — Meghaltak? — Meg. Anyjukom csak egy évig birta. Nagyon a szívére vette azt a becsapást, hogy földet meg házat ígértek otthon, itt pedig csak a lányom kellett volna nekik. Azután rájött a láz. El is vitte . . . Szegény kis virágszálam pedig a vízbe ölte magát, amint mondtam is már egyszer . . . — No ne sirjon öreg cimbora. Jó az Isten, megfizetünk még nekik! - — Agyonverte legalább azt a másikat ? .— Vándorit? — Nem volt az Vándori sohase. Csak itt hivja ugy magát. Itt minden gazember más nevet vesz fel, mint amilyent otthon viselt, hogy nehezebben ismerjenek rá. Nem volt annak magyar még az ükapja se. — Nem akartam agyonverni, bár a háborúban sokat tanultam ebből a szakmából. Azt hiszem, ezóta magához téri­tették. — Elég kár. — Igaz, hogy a fiskál után már ez is mehetett volna. . . Nem ismerem a brazíliai törvényeket, de ugy vélem, hogy ha már gyilkosság, nem sokat számit, hogy csak egy-e, avagy kettő. — Hisz a fiskál sem halt meg. Még én ott voltam a kony­hában, amikor felmosták és ágyba tették. Akkora turbánt kötöftek a fejére, hogy törökbasának is beillene. De ha mind a kettőt agyonverted volna is, akkor sem kellene a törvénytől tartanod. Itt minden ültetvénynek meg van a maga törvénye. A kávémunkások ilyen ügyei kivül esnek az állami igazság­szolgáltatás keretein. 65 Éppen csak ennyi időnk is volt már. Amint Sándor át­iramodott a holdfénnyel megvílágitott úttesten, az utolsó kanya­rulat banánligetének széleslevelü lombozata mögül előbukkant Ferenc is. De ugyanebben a pillanatban váratlan esemény történt, amely felborította haditervünket. A kis ház ajtajában fehérruhás női alak jelent meg támo­lyogva és kétségbeesett sikoltást hallatott: „Sándor, segítség, gyilkosok!" — s ezzel ismét eltűnt egy szempillantás alatt. Sándor mindenről megfeledkezve, párját féltő tigris mód­jára szökkent a ház elé és vakon rohant be ajtaján Ágnes után. Mert az alak és a hang Ágnesre vallott. Egy pillanatra meghűlt bennem a vér. Döntenem kellett egy szempillantás alatt: Sándor és Ágnes, vagy a gyalázatos levelek ?! . . . Nem késlekedhettem. Az öszvér már előttem poroszkált. Kiugrottam, félkézzel elkaptam a hanyagul lelógó kantárszárat, mig jobbommal a pisztolyt szegeztem az öreg mellének. Nem ijedt meg. Meglepő nyugalommal szólt: — Lőhetsz fiam, de magadnak ártasz. Az én életemért ugyan kár volna a te fiatal életed, amit még megmenthetek. Barátodnak úgyis vége már. Ezzel tempós nyugalommal le is szállt burijáról (öszvér), behúzta a sűrűbe és hivott maga után. Eleinte bizalmatlanul néztem rá, de azután pisztolyomban bizva követtem. Alig hatoltunk néhány lépésnyire az úttól a lombok közé. A burit odakötötte egy fához, azután előadta a leveleket, mielőtt én nógathattam volna erre. — Tépd el, vagy őrizd meg emlékül, amint jól esik, de igyekezz, mert pajtásodon már alig segíthetünk. Megütköztem azon a határozott hangon, amivel Sándor bajbajutását emlegette. Zsebregyürtem a visszakapott leve­leket s most már igazán csak Sándorra voltam kíváncsi ma­gam is. Ferenc óvatosan hallgatózott, leskelődött, mielőtt ismét kiléptünk volna az útra. Egyedül futott át a házhoz, körüljárta macskalépésekkel, ablakán, ajtaján bekukucskált, majd intett, hogy jöhetek én is. Migend: A brazíliai aranyhegyek árnyékában. 9

Next

/
Oldalképek
Tartalom