Körösvidék, 1926 (7. évfolyam) július-szeptember • 146-219. szám

1926-08-12 / 181. szám

2 Körösvidélc Békéscsaba. 1926. augusztus 12 A Kamara Színház Békéscsabán Szeptember 5-től 12-ig (a nagyszabású békésmegyei kiállítás tartama alatt) ismét Békéscsabán vendégszerepel fővárosi nivóju műsorával a kiválóan ismert Kamara Színház. Verzár Zoltán titkár máris ideérkett és megkezdte a bérletek gyűjtését, aminek nagy sikere — ismerve a Kamara Színház kvalitásait — kétségtelen. Az egyhetes vendégszereplés tartama alatt az alábbi műsor kerül bemutatásra : Államtitkár ur (Bysson) vígjáték. Hamlet, tragédia (Shakespeare). Sámson és Delida, tragikomédia (Swen Hedd^n). Éjjeli menedékhely (Gorkij). Vadkacsa, szinmü (Ybsen). Hannele, álomkép (Qerbardt Hauptman.) Doktor ur, bohózat (Molnár F.) Jótékony művészest Eleken Elek község jegyzői kara, a járási jegyzői kar részvételével és az eleki műpártoló közönség támogatásával, az Országos Jegyzői Árvaház javára f. hó 7-én este u községi nagyvendéglőben tánccal egybekötött jótékonycélu nótaestét rendezett, mely estén Murgács Kálmán, az ismert dalköltő jegyző, saját szerzeményű és lángoló hazaszeretettől izzó zamatos magyar nótáit énekelte saját hegedű és az eleki vonós zenekar kísérete mellett, megértő és szépszámú lelkes hallgatóság jelenlétében, kiknek meg-megujuló tetszésvihara honorálta a dalköltőnek művészi szép énekét és hegedüjátékát. Murgács Kálmán méltó partnere és kisérőtársa Sala Domonkos kedélyes tréfás számaival és komoly hazafias szavalatával magával ragadta a hallgatóságot és a szűnni nem 'akaró taps és a hazafias érzéstől lángoló arcok igazolták és erősítették meg azt az átérzett jelmondatot és még mindig tiltakozó jeligét, hogy »Nem, nem soha* nem nyugodhatunk bele abba, hogy a régi nagy Magyarország rablók és martalócok prédája legyen. Az estélyt lecsméri Hajdú József főszolgabíró nyitotta meg, ki fenkölt beszédében üdvözölte a megjelent művészeket, valamint a megértő hallgatóság érdeklődését. Az est sikerénél nem hallgathatjuk el Péczely Lajos, Elek község főjegyzőjének tevékenységét, kinek figyelmes rendezése és megszokott fáradhatatlan lelkesedése vonta össze a szépszámú és lelkes hallgatóságot, valamint a környék és járás jegyzői karát, kiket vendéglátó otthona a legmagyarosabb vendégszeretettel látott el, a szereplő művészekkel együtt. Egy-két hét múlva döntenek a lakások felszabadulásáról A vidéki lakások felszabadításának kérdésében a minisztertanács addig nem dönthet, amig a teljes anyag nem áll rendelkezésére. Értesülésünk szerint két miniszteri kiküldött még mindig vidéken tartózkodik és a minisztertanács csak 1—2 hét múlva dönt a lakáskérdésben. Kertészeti kiállítás Békéscsabán A Mezőgazdasági Kamara felhívja a kertgazdasággal foglalkozók figyelmét, hogy Békéscsabán f. évi szeptember hó 5—12 napokon általános mezőgazdasági, ipari és kereskedelmi árumintavásár és kiállítás lesz, melylyel kapcsolatban a békésvármegyei Kertészeti Egyesület kertészeti kiállítást rendez és ugyanakkor tartják meg az idei országos kertésznapokat is. Ezen a kertészeti kiállításon már eddig sok országosnevü kertészet jelentette be részvételét, ezenkivül megjelennek Szeged, Hódmezővásárhely, Szentes, Makó stb. kertészei is speciális terményeikkel. Kívánatos volna, ha ezen a kiállításon a nyírségi gyümölcs, burgonya, a kisvárdaiak produktumai stb. is szerepelnének. Reméljük, hogy kamarakerületünk szabolcsmegyei és hajdumegyei kertészetei is részt fognak venni a kiállításon, ahol alkalmuk lesz az idei országos kertésznapokon is résztvenni. Közelebbi tájékoztatást a kiállítás bizottsága (Békéscsaba, Ipartestület) nyújt az érdeklődőknek. Uj autóbuszjárat Csaba és Szarvas között Az Alföldi Első Gazdasági Vasút forgalmi főnöksége az alábbi hirdetményt közli : „Értesítjük a t. utazó közönséget, hogy f. hó 15-től kezdve a menetrendben közölt meneteken kivül még az alábbi autóbusz meneteket állítjuk be, amelyek minden nap közlekednek. Békéscsaba—Szarvas között: Békéscsabáról indul 8.00 órakor, Szarvasra érkezik 10 óra 30 perckor, Békéscsabára érkezik 17 órakor. Kondows—Szarvas között: Kondorosról indul 4 óra 30 perckor, Szarvasra érkezik 5 óra 36 perckor. Szarvasról indul 20 óra 05 perckor, Kondorosra érkezik 21 óra 14 perckor. Szarvas és Békésszentandrás között állandó menetek vezettetnek be reggel 6 órától este 22 óráig. Érkező és induló vonatokhoz Szarvason az állomásig közlekedik. Békéscsaba, 1926. év augusztus hó. Aegv. Igazgatóság. «•?* TERMÉSZETES SZÉNSAVDUS f aMOJ22 r m oRRÁS ELISMERT KITUMO 11 1 ASZTALI és BORVÍZ Mindenütt kapható. — Kérje mindenütt Feldöfte a bika Dunapentele, aug. 11. Barcs község tehéncsordájában egy bika megvadult és az éppen arra haladó Kis János kanásznak nekirohant és szarvát hasába szúrta. Kis János hétfőn belehalt sérülésébe. HÍREK — Vidovszky Kálmán Abazziában. Vidovszky Kálmán, a „Körösvidék" főszerkesztője, aki a most lezajlott cserkésznagytáborozás rendezésében kimerítő és nagyértékü munkát végzett, a napokban Abazziába utazott néhány hetes pihenőre. Onnan irja nagy érdeklődéssel várt színes fürdői leveleit, amelyeknek a közlését lapunk mai számában megkezdtük. — Miniszteri elismerés. A földmivelésügyi miniszter Láng Frigyes dr. békéscsabai ügyvédnek, mint a Mezőgazdasági Munkásjogvédő Központi Iroda helyi megbízottjának a gazdasági munkásjogvédelem körében kifejtett közhasznú működéséért teljes elismerését fejezte ki. — Évzáró vizsga. A békéscsabai m. kir. földmivesiskolában f. hó 15-én, vasárnap reggel 8 órakor kezdődik az évzáró vizsga, amelyre az érdeklődőket ezúttal hivja meg s látja szívesen az iskola Igazgatósága. — Lipót Szalvátor főherceg leánya apáca lett. A »Reichspost« szerint Lipót Szalvátor főherceg nyolcadik gyermeke, Assunta főhercegnő belépett a iortosai Karmelita rendbe. Fürdői levelek A magyar Abbázia Abbázia, 1926 julius 7. Sohase' hittem volna, hogy ennyire magyar Abbázia. Már tudniillik a közönsége, a népe magyar. Sokszor hallottam, hogy itt a magyar nyelvvel jól lehet boldogulni, de mindig azt hittem, hogy ebben az állításban van egy adag jóindulatu túlzás is, most azonban látom, hogy a tiszta valóság ez. Már a csatlakozó állomáson St.Pietrov-ban láttam, hogy az egész vonat magyarokkal van tele. Minden fülkéből magyar szó hangzott ki s az olasz kalauz ép ugy. mint a pénzügyőr, törte a magyar nyelvet, jeléül annak, hogy gyakran találkoznak hazánk fiaival Abbázia-Mattuglio állomáson a szállodaportások egész hada várja az érkező vonatokat. A pesti vonat érkezésekor több portás jelzi, hogy az ő szállójukban magyarul beszélnek. Én a Bristol-szállóba jöttem. A tulajdonosa volt nagyváradi ügyvéd — természetesen magyarul fogad. Magyarul köszön Adolf, a liftes jön, aki már itt tanulta meg nyelvünket. Az ebédnél látom, hogy mennyi itt a magyar. Alig van egy-két asztal, ahol nem magyarul folyik a társalgás. A vendégfogadó igazgatója magyar ember, a pincérek közül az egyik született magyar, a másik itt tanult meg magyarul, de csaknem mindegyik érti a legszükségesebb szavakat, Sok kereskedés ablakába kiírták: „Itt magyarul beszélnek." De tudnak magyarul mindenütt. Az egyik pénzváltóban a tisztviselő magyarul válaszol német tudakozódásunkra. A borbély nagyon rosszul beszéli a német nyelvet. Hamarosan kitűnik, hogy Kecskeméten született s csak néhány éve van itt. Az utcán mindenütt magyar arcok és magyar beszéd. Ugyanígy a strandfürdőn. Még akit idegennek gondol az ember, arról is kisül, hogy honfitársunk. Tegnap egy olasz társaságot láttam. Uzsonnáztak a pompás fürdő után s nagy hangosan diskuráltak olaszul. Volt köztük egy nagyon csinos hölgy. Igazi olasz tipus. Szörnyen peregtette a kedves hangzású olasz nyelvet. Egyszer csak hirtelen feláll s egy társaság felé int, aztán utánuk kiált: „tehát abba maradunk, hogy délután megyünk Fiúméba." Ez is magyar. És este a kávéházakban, a barrokban csupa magyar ember. Ha elhallgat a tánc-zene, magyar nótát játszik a zongorista s egyszerre száz torok énekli a legdivatosabb magyar nótákat. (Igaz, hogy sokszor csak a szöveg magyar, de a szellem és a dallam idegen). Ha pedig csárdást huz a muzsika, van itt olyan lelkes táncolás, mint otthon egy jó hangulatu szuppén. A zene végeztével epp ugy csattan fel a „hogy volt", akárcsak a Vigadóban. Első pillanatra jólesik ennek a magyar világnak a látása, de ha gondolkodik az ember felette, talál ebben sok szomorút. Elsősorban is szomorú az, hogy ide hordjuk a pénzünket. Ennek egyik főoka kétségkívül az, hogy nincs magyar tengerünk s ezt a sós levegőt és vizet semmi sem pótolhatja otthon. De bizonyos az is, hogy ez a fürdő több kényelmet és változatosságot tud nyújtani, mint a mi fürdőink s ami a legfontosabb : olcsóbb azoknál. Rendkívül fontos volna a magyar fürdők megolcsóbbitása, mert igy a külföldiekkel nagyon nehéz a verseny. Szomorú az is, hogy az olasz kormány nem akarja méltányolni azt, hogy Abbázia vendégseregének legalább 60 százaléka magyar. Sehol egy hivatalos magyar felírás. Az itt nyaraló többezer magyar nem hallgathat egy magyar színielőadást vagy hangversenyt, mert rendkívül nehezen adnak engedélyt ilyennek a megtartására. Nem engednek ide magyar cigányokat, nehogy az olasz zenészek elől elegyenek egy falat kenyeret. (Nálunk meg maholnap több lesz a jazz-band, mint a magyar zenekar.) De még csak az elé is óriási akadályokat gördítenek, hogy az itt levő evang. templomban magyarul hirdessék az igét. Holnap sem lehet magyar prédikáció, pedig sokan vagyunk itt magyar protestánsok, akik szeretnénk a mi nyelvünkön hallgatni a vasárnapi evangéliumot. Itt azonban nem harsogják, hanem csinálják azt az öntudatos nacionalizmust, amely napról- napra nagyobbá és erősebbé teszi Olaszországot. Itt ezt életnek, egészségnek, uj virágzásnak ismerik — nálunk azt mondják rá, hogy reakció. (vk)