Körösvidék, 1926 (7. évfolyam) július-szeptember • 146-219. szám

1926-08-06 / 177. szám

Ára ÍOOO Korona Békéscsaba, 1926. augusztus 6 . Pénte k VII. évfolyam 177. szám Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsaba, Szent István-tér 18. Telefon: 60. Ijlvaialos lapja Főszerkesztő VIDOVSZKY KÁLMÁN | Felelősszerkesztő ~MIOEND DEZSŐ Előfizetési árak: Negyedévre 75000 K Egy hóra 25000 K. Egyes szám ára 1000 K Zavar a cseh tárgyalások körül A trianoni békeszerződés egy uj fogalommal gazdagította a világot a derék utódállamok jóvoltából és pedig: az őslakosságnak az ősi lakó­helyről való kiutasításával. Minden állam rendészetében rendezve van az eltoloncolás ügye, mely szerint közveszélyes csavargók, notórius munkakerülők hatósági kényszerrel illetőségi helyükre toloncoltatnak. Ennek az intézkedésnek az a ma­gyarázata, hogy valakinek valahol mégis csak kell laknia s ha tartóz­kodása léte helyén aggályos volna, éljen ott, azon a helyen, ahol illető­séggel bir. Tehát még a közveszé­lyes elemekkel szemben is respek­tálja a kulturállamok törvényhozása, illetve policiája az illetőségi helyen való tartózkodás ősi emberi jogát. Ezzel szemben a Balkánról felfej­lődött utódállamok, köztük a balkán­szerüvé vált Csehország is a trianoni békeszerződés megkötése utan és ennek határozott kikötései ellenére az európai rendészet szégyenére azt az eljárást honosította meg, hogy a neki bármely jogból kellemetlenné vált óslakókat egyszerű intézkedés­sel áttelepíti a határon; eltávolítja arról a f ldről, ahol apáik, ükapáik éltek és erőszakkal kiszorítja őket ősi fészkükből. Teszik ezt éppen azok, akik minden történelmi jogcím nélkül egy ügyesen kihasznált béke­kötés határozataiból, tulajdonképpen mint bitorlók kerültek arra a földre, amelyen most kizárólag uralkodni akarnak. És teszik ezt természetesen magyarokkal szemben, akik ősi fész­kükben tisztességes, becsületes, a törvénnyel ellenkezésbe sose jutó életet élnek és faji alapon mégis kitoloncolják őket a magyar határra. Megszoktuk, hogy a mai csene­vész Európa a legbrutálisabb emberi igazságtalanságokat és szörnyűsége­ket is hallatlanná teszi, mihelyt ezek az utódállamok részéről követtetnek el. Amíg ezelőtt az akkor még civi­lizált Európa a legtávolabbi Keleten elkövetett atrocitások ellen rögtön összefogott és nemzetközi intézkedé­seket telt a brutalitások ellen, addig ma egy Európa közepén igazság­talanul legázolt nemzet millióinak kifosztása és agyonsanyargatása ellen egy szava sincsen. Nekünk a szen­vedőknek kell pirulnunk és szégyen­keznünk Európa rettenetes erkölcsi lezülléséért és szívtelen, embertelen­ségéért. Épp most, amikor folynak a gaz­dasági tárgyalások Csehszlovákiával, vesszük a hirt, hogy a csehek csa­patostól utasítják ki a régi Felső­Magyarországról a honfoglalás óta odatelepedett magyarok ivadékait. Nem tudjuk, micsoda politikai előre­látás hiánya készteti őket erre az intézkedésre s ezzel olyan közhan­gulat felkeltésére, amely korántsem kedvez a szerződéskötésnek. Hirlik is, hogy bizonyos nehézségek támad­tak a tárgyalásuk körül. Nem hisz­szük még, hogy ezek komolyak és a közeledést meghiusitók lennének, de ennek kétségtelenül feltétele az, hogy a cseh kormány ezt az igaz­ságtalan és még rendes körülmények között sem igazolható intézkedését azonnal szüntesse be. Csakis ily módon remélhető, hogy az ellen­séges magyar közhangulat ne tegye illuzoriussá a szerződéscsioáló fára­dozásait. Reméljük, hogy ebben az esetben számithatunk a cseh kor­mány előzékenységére, mert ugy hisszük, hogy az incidenst valamely clantas hatóság tulbuzgalma idézte elő. SssiQoriioíi ostromállapot asz oláJfr-bolgár Határon Szófia, aug. 5. A román hatóságok Dobrudzsában kényszer intézkedéseket tettek. A határvidéken 39 km-nyi sávon kihirdették a szigorított ostromállapotot. A falvakban a lakosság este 7 órától reggel 6 óráig nem hagyhatja el la­kását, ami a mezei munka elvégzését tetemesen hátráltatja. Pengőben számítják már az adókat Budapest, augusztus 5. A pénzügyminisztérium utasította az ország területén működő pénzügyigazgatóságokat, hogy az adók beszedésénél már most kezdjék meg a papirkoronákban fizetett adóknak pengőértékre való átszámítását, hogy a január l-iki pengőértékre való hivatalos áttérés ne okozzon nagyobb nehézségeket Az állami hivatalok számvevőségei hasonló utasítást kaptak. Az átszámításnál sem lefelé, sem felfelé nem kell kikerekíteni. Zarándoklat Mohácsra A mohácsi vész emlékünnepe Budapest, augusztus 5. A mohácsi vesz 400 éves évfor dulóját a magyar katholikusok ha­talmas zarándoklással ünneplik meg. Az évfordulót megelőző vasárnap augusztus 22 én az ország minden részéről, vasúton és hajón utaznak Mohácsra, ahol a fogadalmi temp­lom részére kijelölt helyen szentmi­sét tartanak. Reggel Virágh Ferenc pécsi püspök ünnepélyes misét mond, utána megáldoztatja a zarándokokat. Ebéd után külön hajón indulnak a Csele patakhoz, hogy a II. Lajos emlékoszlopánál rendezendő ünne­pélyen résztvehessenek. Az emlék­oszlopot a magyar katholicizmus ve­zérférfiai fogják megkoszorúzni. Ez­u án valamennyien visszatérnek a városba, ahol körmenetet tartanak. Magyar kereskedő ne rendeljen Csehországból! Meghiusult a magyar—cseh kereskedelmi tárgyalás Budapest, aug. 5. Temesváry Imre nemzetgyűlési képviselő a meghiusult cseh—magyar kereskedelmi tárgyalásokról a következőket mondotta : „Arra a kérdésre, hogy a tárgyalások meghiúsulásának milyen következménye lesz nálunk, azt felelhetem, hogy először is ránk nézve nem lesz katasztrofális a hely­zet, másodszor pedig a magyar állam is élhet retorzióval: a kereskedők egyszerűen ne rendeljenek árut Csehországból. A magyar gabonát Né­metország élénken keresi, a szállítás nagy mérvben megindult. Ausztria, Svájc és Olaszország is sok gabonát vesz fel." Felépitik Békésmegye összes törvényhatósági utait Legelőször a csaba -csorvási nt kerül sorra — Angnsztns közepén már megkezdik a vármegyei közmunkákat — Nagy mnnkaprogramm a külföldi kölcsönből Gyuláról irják : A vármegye ál­tal felveendő külföldi kölcsön fel­használása ügyében dr. Daimel Sándor alispánnál szükebbkörü érte­kezlet volt, amelyen megjelent dr. Kovacsics Dezső főispán is és az államépitészeti hivatal főnöke: Bá lint Imre műszaki tanácsos, továbbá a hivatalnak egy másik főtisztvise­lője. Az értekezleten elhatározták, hogy a kölcsönből elsősorban a csaba— csorvási utat építik meg, majd vég­legesen megállapították azt a sor­rendet, amely szerint a munkákat elvégzik. Először azokat a vicinális utakat épitik ki, amelyek építési költségei­hez az egyes községek és érdekelt­ségek hozzájárulnak. Az építési programmba a legfon­tosabb utakat mind felvette az alis­pán, az azonban, hogy a kölcsön ele­gendő lesz-e a programmba beállí­tott munkák elvégzéséhez, még kér­déses, mert a kölcsön összege sem ismeretes. Az alispán kijelentette, hogy a törvényhatósági bizottság bármely tagjának szívesen ad felvi­lágosítást a részletekről is, ha eb­ben az ügyben fel akar szólalni. A kölcsön felhasználása 4 év alatt történik meg négy egyenlő részlet­ben és a munkák során a várme­gyének csaknem minden kiépítetlen törvényhatósági utja kiépül. Dr. Daimel Sándor alispán nyilat­kozata szerint nagyon valószínű, hogy a kölcsön folyositása még aug. hó második felében megtörténik és akkor semmi akadálya nem lesz a vármegyei közmunkák azon­nali megkezdésének, de legkésőbb szeptemberben egészen bizonyosan sor kerül erre. Kifosztotta a tanyát a béres A Körösvidék gerendási munka­társa jelenti: Gerendáson Rajki Béla 1052 számú tanyáján augusztus hó 1-én a béres egyedül maradt ts ezt az alkalmat arra használta fel, hogy a gazdáját meglopja. A lezárt la­kásba ugy hatolt be, hogy a konyha ablakát betörte s azon keresztül má­szott be. Ellopott 400 ezer K kész­pénzt, több millió korona értékű ru­haneműt. A csendőrség bevezette a nyomozást és valószínű, hogy ha­marosan kézrekeriti a hűtlen cselé­det. A megyei tisztikar Békéscsabán Békésvármegye tisztikara dr. Dai­mel Sándor alispán vezetésével f. hó 8-án, vasárnap Békéscsabára jön át, ahol dr. Bud János pénzügymi­niszter előtt akar tisztelegni. •••••••••••••••••••••••••••••••••••• Ha a csősz a korcsmában mutogatja pisztolyát... Életveszélyesen megsebesített egy csanádapácai cipészt Matuska György cipész és fele­sége, csanádapácai lakosok csütör­tökön hajnalban Orosházára akartak utazni. Még sok idő volt az indu­lásig, Matuska bement az állomás­sal szemben levő korcsmába, egy pohár pálinkára. Beszélgettek bent mindenféléről. Egy Csitó nevezetű ottani csősz meselie. hogy lopják a kukoricát s nem tud eléggé véde­kezni, mert nem kap pisztolyába go­lyót. Kezében forgatta a pisztolyt, majd elfelejtkezve arról, hogy van benne töltény, meghúzta a ravaszt. A nagy durranást fajdalmas nyöször­gés követte. A golyó Matuska ha­sába fúródott. A vonattal mindjárt beszállították a szerencsétlen embert a csabai közkórházba Állapota élet­veszélyes. A vigyázatlan csősz ellen az eljárás megindult.

Next

/
Oldalképek
Tartalom