Körösvidék, 1926 (7. évfolyam) július-szeptember • 146-219. szám

1926-07-03 / 148. szám

2 Körösvitlék Békéscsaba . 1926 . julius 7. Megnyílt részben o József Kocsigyár Békéscsaba, Horthy Miklós-u. 52 a. Cégtulajdonos: Zlehovszky József Minden munkánál leszállított árak. Javításoknál egy kőris keréktalp 25.000 K-ás árban készül. Leggyorsabb és pon­tos kiszolgálás. IZZAD ON ? Miért nem használ sueeo láb, kéz és hónalj izzadás elleni szert I Készíti WENICH LAJOS drogériája Békéscsaba, Szt. Istuán-tér 16. iiiiiiiiiiiininui Nagy áresés a húspiacon!! Weisz Mihály mészárszékében az összes húsnemüek olcsóbbak lettek: szopós borfu&us 20—24.000 K, marf>a/>us 16.000 K. Juf)f)us 14.000 K, ezen húsnemüek elsőrendű minőségben naponta kaphatók. nmmmmmn Kortdorosi csárda nagyuendéglő haszonbérbe kiadó Mely áll négy teremből, szép berendezéssel, lahás, éléskamra, jéguerem, nagy pinee, kuglizó, szép kerthelyiség és táncterem. Föluilágositást ad a tnlajdonos szombaton, uasárnap (leuélre nem uálaszolok). Csak tőkeerős egyének jelentkezzenek. Liker Mihály, Kondoros. Sszobafestői munkákat legújabb mintáimmal a legszolidabb árak mellett készítek. Festéküzletemben házifestészethez mindenféle fes­tékanyagok, ecsetek, faliminták stb. kaphatók, ezekhez utasítás­sal is szolgálok. Szikora Mihály szobafestő, Berényi-ut 13. szám Cséplésre nagy szakképzettségű és nagy gyakorlatú gépész ajánlkozik. Esetleg meghívásra a cséplés közben előforduló akadályokon se­gít. K. J. Békéscsaba-Erzsébethely V. kerület Mikes-utca 1. sz. alatt. Fiűvelem! Sza b- téglagyárié gépeinkre FiúVelem! kJ M Már másnap lehet építkezni a gyártott téglákkal S Naponta kb. 1400-1800 drb-ot készít. A gyártásra bárhol található természetes Raktárunkon működésben bemutatjuk Előállítási költség drb-kint kb. 100 K. föld felhasználható. Olcsó ár. Kedvező fizetési feltételek! Motor Hésszvénytársaság Hékéscsaba, Sszt. István-tér 20. sz. 22 különösen Argentínába a spanyol és Brazília délebbi vidékeire a portugál idénymunkások, akik kapálás, aratás, takarás, cséplés után ismét visszahajóznak keresményükkel európai hazájukba. Ezek a fedélköz legotthonosabb, legkevésbé finnyás és leg­kevésbé tiszta utasai. A mi hajónk 7-es számmal jelölt utolsó fedélközére, amely leghátul és legmélyebben feküdt, még ezekből az utasokból sem jutott. Könnyen lopózhattunk tehát ide a gyéren világított folyosókon keresztül, anélkül, hogy feltűnést keltettünk volna. Az utasok egy része már aludt, másik része fent levegőzött a fedélzeten. Különösen a spanyol fiatalság szolgált szórakoz­tató látványossággal. Ezek a mindig vidám, mindig hangos emberek itták a malagát, verték a tarantellát, daloltak folyton torkuk szakadtából és járták tüzes táncaikat a csörgős dobok ütemeire. Repkedtek a tarka szoknyák és a fekete hajfonatok, szikráztak a tüzes leányszemek s a sok karcsú derék ugy hajladozott a ringó fedélzeten, mint a nádszál. Ezek biztos munkára mentek, könnyű volt vigadniok. De milyen sok gond nehéz sötétsége ült lenn a hálóhelyek mélyén! Alaposan körülvizsgáltuk a terepet, amint eljutottunk a levélben megjelölt helyre. Egyetlen nyugtalanító felfedezésünk az volt, hogy a konyhai kéziraktár folyosójának torkolatánál egy nagy csapóajtó volt, amely egy emelőkar egyszerű lenyo­másával egyenesen a mintegy másfél méterrel lejjebb mormoló vízre nyílott. Ezen át ürítették ki a konyhák hulladékait tar­talmazó hatalmas kosarakat és itt lökhették a tengerbe a mű­vésznő buldogg kutyáját is. Jelentős arcfintoritással figyelmeztettem erre barátomat, aki ugy látszik, csak most kezdte megérteni a levél és a buldogg vizbepottyanása közötti esetleges összefüggést. — Azt hinnéd tehát — szólt határozatlan hangon, mintha még gondolatban is nehezére esett volna meggyanusitani azt a hölgyet, akinek már előre annyira megörvendett, — azt hinnéd, hogy az a levél csalétek lett volna s azért hivattak le téged ide, erre a félreeső részére a hajónak, ahonnan még a kiáltás is csak a raktárakig hatolna, hogy lefogjanak és belökjenek a tengerbe, mint a művésznő kutyáját, mielőtt még megláthatnád Brazília kies partjait és megismerhetnéd őserdeinek fekete titkait ? ... — Ezt nem merem határozottan állítani, mert ha nem 23 igy lesz, akkor kinevetsz majd és csúfolhatnál egész utunk alatt, hogy milyen badar rémlátásaim voltak. Hangsúlyozom, hogy nem félek, gyáva éppen nem vagyok, mert ha az lennék, egyáltalában le sem jöttem volna ebbe az átkozott, dohos szagú, sötét verembe, de minden jel óvatosságra int. Először is éppen annyi jogunk van feltételezni, hogy a német igazat mondott, amikor azt állította, hogy vannak bizonyos körök, amelyeknek érdekük lehet engem elnémítani, ha leleplezem utazásom célját, mint amennyire kevés a valószínűsége annak, hogy egy valódi leány férfiruhában és férfi névre kiállított okmányokkal szállhasson hajóra. — És a halálfej a borítékon , . . — Arra nem adok semmit. Az gyerekség. Annyira nem vagyok romantikus hajlamú, hogy annak jelentőséget tudnék tulajdonítani. Diákkori „feketekéz" cimü olvasmányaim jutnak eszembe róla és éppen ez a tintával rajzolt esetlen halálfej az, ami valamennyire megnyugtat a levél írójának teljes naivsága felől. Aki igy levelezik, az leginkább csak egy kalandosvérü, léprecsalt gyerek lehet, aki idáig „hősiesen" viselte sorsát, végül is azonban megszállta a félelem, megijesztették a német bácsi kegyetlenül borzalmas meséi és most a mi oltalmunkért akar könyörögni, hogy épségben juthasson vissza anyukájához. — Ez az igazság ! Ugy érzem, ezekkel a szavaiddal találtad el a valóságot. Szegény gyermek! Bizonyára valami elvetemült leánykereskedő-banda csalta, vagy lopta el hazulról! Hát nem vétkeznénk, ha nem állnánk minden erőnkkel útjába annak a végzetes szerencsétlenségnek, amely felé tizenötmér­földes sebességgel rohan szegényke ! — Kitartás! Még csak fél 11, én két eshetőséget mond­tam el és ámbár te is könnyebben hiszed el azt, amelyiknek a bekövetkezését jobban szeretnéd, egyóráig mégis meg kell forgatnod fejedben a rosszabbikat is, amely reám nézve érté­kesebb volna és hivatásom minél teljesebb betöltését nagyban elősegíthetné. Milyen szerencse lenne, ha már mostantól kezünkbe kaphatnók egy szálát annak a sötét szöve­vénynek, amelynek érdeke elrejtőzni a világ lefizethetetlen sajtója elől! A sötét, hosszúkás alakú helyiség hátsó végében, távol a csapóajtótól, az utolsó ágysor sarkánál helyezkedtünk el, ahonnan, miután szemünk megszokta a sűrű homályt, minden

Next

/
Oldalképek
Tartalom