Körösvidék, 1926 (7. évfolyam) július-szeptember • 146-219. szám

1926-08-27 / 193. szám

27 Körösvidélc Békéscsaba. 1926. augusztus 22 Vármegyei tisztviselők Mohácson A 400 éves mohácsi ünnepélyek keretében a vármegyei tisztviselők országos egyesülete nagyszabású kirándulást rendez Mohácsra folyó évi szeptember hó 1 én és 2-án. Az egyesület elnöksége szeptember hó 2-án a mohácsi nemzeti kaszinóban délelőtt 9 órakor nagy kongresszust tart, amelyet Agorasztó Tivadar Pestvármegye alispánjának, az egyesület elnökének nagyszabású elnöki megnyitója vezet be. Ezenkívül Héderváry Lajos kormányfőtanácsos, egyesületi igazgató ismerteti a kogresszus célját. A további sorozatos előadásban részt vesz Kiss László szeghalmi járási főszolgabíró, az országos főszolgabírói szakosztály elnöke, aki „Gya korlat a közigazgatásban" tart tanulságos előadást. Eddig mintegy 140 vármegyei tisztviselő és hozzátartozói jelentkeztek a kiránduláson való részvételre, köztük dr. Vangyel Endre gyulai járási főszolgabíró. Bakos József szolgabíró (Gyula), dr. Daimel Sándor tb. szolgabíró (Gyula). A kirándulók Budapestről oda-vissza hajón teszik meg az utat és 2-án délelőtt 11 órakor Mohács város csavargőzösén kivonulnak II. Lajos király emlékmüvéhez, hogy azt beszéd kíséretében megkoszorúzzák. Megtekintik még Albrecht kir. herceg uradalmához tartozó karapáncsi erődséget s annak vadés halállományát, ahol a kir. herceg vendégei lesznek. Képkiállítás Békésen A »Körösvidék« békési szerkesztőségétől : öt fiatal festőművész dolgozik már julius 12 ike óta Békésen csöndben, minden hangos megnyilatkozás nélkül, de annál szebb művészi ered ménnyel. Az öt fiatal művész — Vasvári József adjunktus, Angyal Kálmán, Boros Endre, Dobrovszláv Lajos és Lovrich Kálmán, mindnyájan a budapesti képzőművészeti főiskola hallgatói — egész lelkesedéssel vetették bele magukat az Alföld szépségeinek szemléletébe. Egyikük sem járt még az Alföldön s amilyen tartózkodással jöttek, olyan hirtelen meghódította őket mindaz a sok szép, amit itt láttak. Mert Békés és környéke bőségesen kinália a festő ecsetjére méltó témákat : a két Körös, egy-egy zug, a cigányok Párizsa, a Széchenyi- és Décseri-kert, Krisztina-zug, Bodzászug, a gerlai erdő és még sok más hangulattal teli részlete ennek a nagy vidéknek nem egy-két nyári hétre, de esztendőkre elegendő anyagot nyuit akár egész festő-koloniának. A derék fiuk, távol minden excessustól, (pedig ezt a köztudat annyira elválaszthatatlanul hozzáfűzi a bohém festők, irók és egyéb cigányok fogalmához), példásan szolid és szerény életmódjukkal szinte elvonták magukról a közönség figyelmét. Jóformán csak azok tudták, hogy a Jantyik Mátyás-utcai iskolában festők ütötték fel a tanyájukat, akik amúgy is állandóan figyelemmel kisérték a művészek munkáját. A nagyközönség csak akkor szerzett róluk tudomást, amikor itt is, ott is felállították állványukat, amikor aztán nagy embergyürü nézte áhítattal, hogy a festőállvány vásznán rövid pár óra alatt hogyan születik meg például a templom és az alatta nyüzsgő piac nagyszerűen sikerült mozgalmas képe. A művészek lázas szorgalommal dolgoztak, nem hagytak kiaknázatlanul egyetlen percet és egyetlen alkalmat sem. öten nyolcvan képet fognak kiállítani a most vasárnap megnyíló kiállításukon. Van a képek közt portré, csendélet és sok sok tájkép : egyik szebb, hangulatosabb, mint a másik. Nehogy azt higyje ám valaki, hogy ezek a képek szorgalmas iskolásfiuk kezdetleges szárnypróbálgatásai : ezek a fiatalemberek művészek, képeik pedig olyan szépek, hogy van közöttük nem egy, amelynél gyengébbeket láthattunk már a budapesti tárlatokon, a be érkezett festők képei között. A kiállítás a gimnázium dísztermében e hó 29-én nyilik meg és egy hétig tart. Ez lesz a fiatal művészek hálás köszönete azért a szives vendégszeretetért, amelyben Békés művészetszerelő közönsége őket részesítette. Hálájuk megnyilvánul abban is, hogy pompás képeiket értékükön jóval alul, nagyon olcsón árusítják. Megvagyunk győződve, hogy Békés közönsége, mely mindig tanújelét szokta adni a művészet iránti szeretetének, méltányló megértéssel fogadja művész vendégei kiállítását és szorgalmas munkájukat azzal is honorálni fogja, hogy képeikből sokat megvásárol. Megérdemlik. Ők a jövendő Magyarország nagy festői. Hirdetmény a bankólebélyegzésről A Magyar Nemzeti Bank az aláb biaVat közli : Az 1925. évi XXXV. törvénycikkel életbeléptetett pengöérték népszerűsítése és az uj számításra való átmenet megkönnyítése céljából a Magyar Nemzeti Bank az 1000 korona és ennél nagyobb névértékű államjegyek egyrészét 1926 augusztus hó 25-ikétől kezdődőleg pengőértékmegjelöléssel ellátva hozza forgalomba. Az említett törvénycikkben előirt átszámításnak megfelelően az 1,000.000 koronás államjegyek 80 pengő, az a az a a az az 500.000 100.000 50.000 25.000 10 000 5.000 1.000 megjelöléssel láttatnak el olyképen, hogy az előoldal felső keretének közepén levő magyar címerben a megfelelő pengőérték számmal, alatta a pengő illetve fillér szó és ezenkívül az előoldal középső mezejében levő szöveg alatti és az előoldal alsó kerete feletti téren a megfelelő pengőértékjelzés betűkkel és pedig az 1,000.000, 500.000, 100.000, 25 000, 10.000 és 1.000 koronásokra piros, az 50.000 és 5.000 koronásokra pedig zöld színben van nyomatva. A forgalomban levő felülbélyegzetlen jegyeknek felülbélyegzett jegyekre való általános kicserélését a Bank nem tervezi. Ennélfogva a pengőértékmegjelöléssel el nem lá 40 8 „ 4 , 2 „ 80 fillér, 40 „ 8 „ tott jegyeket ily megjelöléssel ellátott jegyekre csak a mindenkor rendelkezésre álló készletek arányában cseréli ki. Az a körülmény, hogy valamely államjegy felülbélyegzéssel el van-e látva vagy sem, e jegyek törvényes fizetési ertékében semmiféle különbséget nem tesz, tehát ugy a felülbélyegzett, mint a felülnembélyegzett államjegyek egyformán alkotnak névértékükhöz képest törvényes fizetési eszközt. A pengőértékmegjelöléssel ellátott koronajegyek az ily megjelöléssel el nem látott koronajegyekkel — a felülbélyegzéstől eltekintve — kivitel tekintetében teljesen azonosak. Rendkívüli sikerűnek ígérkezik a békésmegyeí kiállítás Egyre szaporodnak a kiállítók — A részletes programm — Nagyjelentőségű állatkiállitás — A nagybizottság ülése A békésvármegyei ipari, kereskedelmi és mezőgazdasági kiállítás nagybizottsága szerdán délután a polgári fiúiskolában igen népes gyűlést tartott Kovács Mihály elnöklete alatt. Kovács Mihály a gyűlés megnyitása után többek között bejelentette, hogy az Alföldi Első Gazdasági Vasút igazgatósága értesítette a kiállítási bizottságot, hogy az áruszállításra engedélyezi az 50 százalékos kedvezményt, a személyszállításra azonban, tekintettel az alacsony árakra, nem adhat engedményt. Bejelentette továbbá, hogy a kiállítás iránt egyre fokozódik az érdeklődés, s már nincs hely. Kénytelenek tehát a mezőgazdasági, méhészeti és a kertészeti kiállítást a Széchenyi-ligetben elhelyezni, amit már egyébként a ligeti vendéglőssel el is intézték, aki a szükséges területet és a pavillont ingyen bocsátja rendelkezésre. Ezután az áltálános programm összeállítása ügyében Gálik János titkár az alábbi előterjesztést tette: Az ipari és kereskedelmi kiállításra összesen 210-en jelentkeztek, akik között 190 iparos és 20 kereskedő van. Vidéki 58 van, mig 152 helybeli. A mezőgazdasági kiállításra 20-an jelentkeztek. Külön említést érdemel a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara igen értékesnek és tanulságosnak Ígérkező növény és állatvédelmi kiállítása. A méhészeti kiállításra pedig 16-an jelentkeztek, de még mindig tart a jelentkezés. A háziipari kiállítás is igen népesnek ígérkezik. A baromfi csoportba mintegy ezer aprójószág kiállítására lehet számítani. A pavillonok építése 30 millió koronába került volna. Lipták János és Molnár János építészek azonban ingyen felajánlották a pavillonhoz szükséges anyagokat, úgyhogy csak a felépítésük kerül pénzbe. Ugyancsak ingyen ajánlotta fel Sajben Pál lakatos a Petőfi-ligetnek sodronynyal való elkerítését. Összesen ezer darab 50 százalékos kedvezményes személyszállításra vonatkozó — a Máv. vonalaira szóló — igazolványt helyeztek el a vármegye ipartestületeinél a szegedi és budapesti kamaráknál és menetjegyirodáknál. A kiáltás területére a kereskedelemügyi miniszter felfüggesztette a vasárnapi munkaszünetet. Az ország 36 nagyobb napilapjában és 80 állomás hirdetőtábláján helyeztek el reklámhirdetéseket. Mig a kiállítás alatt 15— 20 ezer röpcédulát osztanak szét a vármegye nagyobb helyiségeiben. A bíráló bizottságok megalakítása ügyében a szakosztályok elnökei ugy határoztak, hogy a szegedi és budapesti kamarak küldjenek ki érdektelen biráló bizottsági tagokat, akiknek ellátását vállalják, ug>hogy csak a fél utazási költség terheli a bizottságot a kedvezmény figyelembevételével. Ezután felolvasta a fővédnökök, védnökök és diszelnökök névsorát. A kiállítási tárgyak elhelyezése augusztus 28-án kezdődik és a munkálatokat legkésőbb szeptember 4 én délelőtt 10 óráig be kell fejezni, mikor is a biráló bizottságnak és a sajtónak bemutatják a kiállítást. Az egyszeri belépőjegy ára 5000 korona, névreszóló állaadó jegy ára 25000 korona. A jegy a kiállítás egész területére, a Széchenyi-ligetbe is szól. A kiállítókat igazolvánnyal látják el. Az ünnepélyes megnyitóra meghívókat küldenek szét. Az állatkiállitás a méntelep épületében és az udvaron felállított sátrakban lesz. A kiállításra szánt állatokat szeptember hó 8-án reggel 7 órára feltétlenül elő kell vezetni, hogy a bírálatot megejthessék, mert délelőtt 11 órakor a Kisgazdaegyletben nagyatádi Szabó István arcképének ünnepélyes leleplezése lesz. Az állatkiáliitásra eddig bejelentettek összesen 95 lovat, 180 szarvasmarhát, 101 sertést és 78 juhot. A büffét oly feltétellel adták ki, hogy a bérlők tartoznak a bruttó bevétel 12 százalékát a kiállítási pénztárba befizetni, de legalább naponta 250 ezer koronát. Az ipari és kereskedelmi csoportba összesen mintegy 160 dijat (oklevelet, elismerő oklevelet, arany, ezüst, bronz érmet) osztanak ki, állatdijazásra 62 dijat, baromficsoportba 59 dijat, kertészeti csoportba 9 dijat, a mezőgazdasági termények csoportjába 19 dijat, a méhészet csoportjába 12 dijat, a háziipari csoportba 18 dijat osztanak ki. A fenti javaslatokat kisebb módosításokkal a bizottság elfogadta. — Tárgyaltak ezenkívül a rádió utján való reklámról, filmfelvételek készítéséről és több kisebbjelentőségü ügyről. A sárréti ieventék zászlóbontása Díszes és felemelő ünnepélynek volt tanuja Szeghalom község augusztus 20 án, amikor is az első nagyobbszabásu járási levente ünnepélyt rendezték a Sárrét központjában. Már a kora délelőtti órákban öt-hatszáz főre tehető közönség lepte el a sportpályát, hogy szemtanuja legyen a Sárvidéki leventék zászlóbontásának. A sportversenyekkel egybekötött leventeünnepély rendezése vitéz Károlyfalvi Ferenc testnevelési felügyelő és Halassy László járási vezető érdeme, akik a környék öt községének leventéit csinos formaruhákban bemutatták a közönségnek. Az ünnepély Kiss László járási főszolgabíró tartalmas és mélyen szántó megnyitó beszédével kezdődött, mely után a leventecsapatok mutattak be kifogástalan fegyelmezettségről tanúskodó zártrendü gyakorlatokat. Ezután a járási leventeoktató tanfolyamot végzett fiatalság mutatott be atlétikai versenyeket.