Körösvidék, 1926 (7. évfolyam) április-június • 74-145. szám

1926-05-09 / 105. szám

2 mrűswliiék Békéscsaba, 1P2Ö május 0 Betörés Eleften A Körösvidék munkatársa jeleuti: F. hó 5 ére virradó éjjelen 1—2 óra közötti időben ismeretlen tettes , betört WittmannÁdám vegyeskeres- 1 kedő üzletébe. A betörő elsősorban is gyertyát keresett, hogy világithasson s annak • világa mellett kényelmesen végezte „munkáját". Magával vitt cukorkát, 3 tábla csokoládét, 5 pár zoknit, 4 1 selyem fejkendőt, 2 szövet fejken­dőt, 3 tucat zsebkendőt, s a fiók­ban hagyott zsebórát s mintegy 40­50 ezer K váltópínzt. A kár kb. 2 millió korona. Wittmann feljelen­tésére a csendőrség megindította a nyomozást, de eddig semmi ered­mény nincs. A gyanú szerint az üzlettel némileg ismerős egyén kö­vette el a betörést. T. V. fiz ScsSdi elszakadási mozgalom Irta: Dr. OLÁH ANTAL A tél folyamán sok szó esett e lap hasábjain is arról, hogy a szarvasi járáshoz tartozó Öcsöd község elkívánna szakadni Békés­vármegyétől s a szomszéd Szolnok­megyéhez ókajtanak csatlakozni. Akik ezt a mozgalmat megin­dítottak, bizonyára maguk is tisz­tában voltak és vannak is azzal, hogy nagy fába vágták fejszéjüket és hogy az elszakadási „törekvéstől" még nagyon messze van a „tényle­ges" , elszakadás. Az akciót Öcsöd község fejlődé­sének legnagyobb akadálya, a köz­lekedési eszközök teljes hiánya szülte. Nem tud ez a közel nyolc­ezer lelket számláló, elég jómódú, szorgalmas, földművelő és kis rész­ben iparos lakosságú színmagyar község sehogysem vasúthoz, de még csak rendes autóközlekedéshez sem jutni, el van zárva teljesen a világ­tól, minél fogva nemcsak gazdasá­gilag nem haladhat előre, de kul­turális szempontból is m»g van bé­nítva fejlődésében. Terményeit, pro­duktumait még ugy sem tudja érté­kesíteni, mint ahogy a vasútállomá­sokkal biró szomszédos községek s minthogy lakosai nagy része soha­sem mozdulhat ki falujából, Iátköre is nagyon szűk marad, ósdi és ma­radi életfelfogással. Szerintem tehát egyenesen nemzeti és vármegyei érdek, hogy ne hagyják magára az ilyen községet, vagyis hogy igye­kezzünk életlehetőséget szerezni ssá • mára, mert ezzel erősítjük az or­szágot is, de amellett a megyét is. Csak az as ország lehet erős és fejlödésképes, melynek városai, köz­ségei és falvai nem tespednek el, hanem lüktető, pezsgő élet van ben­nük és megvan a lehetőség az egy­mással való gyakoribb érintkezésre. Hiszen a város és a falu egymásra vannak utalva, kölcsönhatással van­nak egymásra. Áll ez a tétel a vármegyére nézve is. A vármegyét is ugy lehet tekin­teni, mint egy élő emberi organis­must, melyben a főmozgató szerv: a sziv működését előmozdító erek együttesen adják az életlehetőséget, vagyis a vármegye szive, illetve köz­pontja és az akoz vezető ütőerek: a megye városai és községei egy­mással szoros kapcsolatban kell hogy legyenek, egyik a másikat táplálja és fenntartja. E képletes hasonlatnak az az értelme magyarul kimondva tehát, hogy a vármegyének és köz­ségeinek „törődniük kell egymással, még a távolabb eső falut sem sza­bad elhanyagolni, hanem jogos és méltányos panaszait, kívánságait meghallgatni s lehetőleg orvosolni is kell, mert ha nem vagyunk őszinte bizalommal egymáshoz, az ilyen helyzet kölcsönös elhidegülésre s következményeiben egyenetlenségre vezethet. Eit pedig mindenki kerülni akarj . Meg vagyunk győződve, hogy vármegyénk mélyen tisztelt vezető­sége, intéző körei is est az állás­pontot vallják és istápolni töreksze­nek a községeket. Minden személyes él nélkül mon­dom, hogy egy konkrét közigazga­tási esetet is említsek: pl. annak már igazán nem saabadna meg­történni, hogy a községi elöljárók választása, a tisztújítás hónapokon át elmaradjon s a régi elöljárók mandátumaiknak az év végén tör­tént lejárta után még május havában is tisztségükben kell, hogy marad­janak csak azért, mert nincs a vá­lasztás elrendelve és kitűzve. Est az esetet csak azért akartam kiemelni, hogy ne csak általános­ságban beszéljek, egyéb célom iga­zán nincs vele. Mindezeket külön­ben az öcsödi elszakadási mozgalom keletkezésének indokolására kíván­tam a sajtó nyilvánossága előtt el­mondani. Tizenhét irösiidií bozség villanyvilágítása Oangyel főszolgabíró nagyjelcuttisÉgli hezdeiéiyezése Gyula, május 8. Megírtuk már, hogy dr. Vangyel Endre gyulai járási főszolgabíró kezdtményezésére a gynlaí járás egyes községei és pedig : Újkígyós, Kétegghéza és Gyulavári, továbbá a környékbeli Arad- és C«an«dvér­megye községei: Lőkőshaza, Domb­iratos, Meiőkovácsháia, Almáska­marás, Nagykamarás, Kevermes, Csanádspáca, Medgycsbodiás, Ma­gyarbánhegyes, Nagy bánhegyes, Ku­nágota, Ref. Kovácsháza, Dombegy­háza és Medguesegyhóza kösségek bevonásával villamosvilágitás léte­sítését tervezi. A villamosfilágltis ügyében fo­lyó hó 8-án délelőtt 10 órakor Két­egyháia községházánál értekezlet volt, amelyre a gyulai járás főszol­gabírója nz említett összes kössé­geket, továbbá as eleki, mezőko­vácsházi és battonyai járás főszolga­bíróit is meghívta. II leánygimnázium előadása Valóságos tündérvilág költözött be a csabai Városi Színházba néhány napra. Tudniillik most tartja a leány­gimnázium nagyszabású előadását, a „Bujdosó királyfi" ismételt szinre­hozását. A főpróbán gyönyörködtünk az előadásban, amely jóval felülmúlja az iskoladarabok átlagos színvonalát még Békéscsabán is, ahol pedig — éppen az itteni tanárnők rendkívüli ügyessége folytán — nagyon el van kényeztetve a közönség. A darab librettóját Gajda Béla irta. Ügyesen perdülő rímei, az ese­mények rendkivül ügyes szcenirozása mindvégig lekötik a figyelmet. A darabnak kétségkívül leglátvá­nyosabb, legértékesebb része az a sok eredeti, gyönyörű tánc, amelyet Gajda Bíláné tanított be. Ezeknek a táncoknak egészen kivételes érté­ket ad eredetiségük s az a sok ős­magyar motívum, amely bennük van. Mindenik szám egy-egy uj meglepe­tés, egy-egy uj még eddig nem lá­tott attrakció. A táncok elgondolása rendkivül nagy tudásu, a tánc lelkét ismerő, a magyar tánc lényegét meg­értő és érző finom lélekre vall. Ami pedig a táncok betanítását illeti, azt igazán nem is lehet eléggé méltányolni. Semmi zökkenő, semmi zavar, semmi hiba nincs az egész előadáson. És milyen stilnsosak azok a drága csoportok 1 Minden életkor­nak teljesen megfelelő a tánc. A kicsik ennivalóan játszanak, a na­gyobbak valóságos balettet mutat­nak be. Nem nterflnk egyetlen táncszámot sem kiemelni, mert egészen bizo­nyos, hogy ezzel megbántanánk azt a csoportot, amelyről nem írnánk. Hiszen igazán mind szép, mind megkapó. Festőiek a rnhák is. Es pedig [ nemcsak az egyes szereplöké, hanem kiváltképen a tánccsoportoké. Való­ságos balettek ezek, amelyek a sze­met, lelket egyaránt gyönyörködtetik. Kedvesek s táncot kisérő zene­számok, amelyeknek különös érde­kességet ad az, hogy néhányat — éspedig igen ügyeseket — ifj. Gajda Béla szerzett, aki egyébként az egész darabot tökéletesen kiséri zongorán. Az egész szereplők mind kiválóan megállják a helyüket. Nemcsak na­gyon bájosak, hcnem beszédük, já­tékuk meglepően természetes. Min­dent egészen megjátszanak A komoly szerepekben kitűnnek: Bonis Emrni (dalai nagyon kedvesek), Debreczeny Ella, Mirgócsy Magda (meglepő rutinnal játszik), Pataj Má­ria, Várady Kató, Berényi Emmi, Faludi Sarolta, Thiesz Magda, Koppányi Irma, Peiser Mária. Komikus szerepében nagyon ked­ves, a legtöbb tapsot arat Muntyán Izabella, akinek minden szava derűt vált ki, de ügyesek és kedvesek ha­sonló tipusu szerepkörükben Uhrin Klára, Farkas Ella és Nagy Cz. Gabriella. De sorba írhatnánk le az összes neveket. Nincs egy sem, aki ne volna kedves, szép, ügyes. Két gyönyörű uj díszlet Jámbor Márta és Mázán László ügyességét dicséri. Az egész előadás elragadóan bá­jos, amelyet meg kell néznie min­denkinek. Az elismerés legteljesebb mértékben kijár érette az egész mű­vészlelkű Gajda családnak. * Villannyal varr ön ? A Singer­motor megkíméli Önt a fáradtságtól, hogy varrógépét lábbal hajtsa l Szí­veskedjék valamelyik SINGER fiók­üzletben a Singer- motor bemutatását kérni. Vételkényszer nincs! Singer Varrógép Fióküzlet Békéscsaba, Andrássy-ut 11. * Várhegyi vasöntöde és gép- | javitó műhely Békéscsabán. Hunyadi János természetes keserűvíz a világ orvosi tekintélyei által ajánlva. Tanácsülés A május 8-án tartott tanácsülésen az alábbi ügyek lettek elintézve: Iparigazolványt kaptak: Hursln Pál szabó, ifj. Fási Lajos cipész, Korim Pál bérkocsis, Hajdú István bérautó, Kerekes Ferencné cukorka, Steiner Mórné élelmiszer, Gruska jánosné ruha, Száraz László déli­gyümölcskereskedő iparra. Telepengedélyt kaptak: Tomka Pál, Ziehovszki József és Braun Hermann. Vasárnapi nyitvatartási engedélyt kapott Hohn Frigyes. Tartózkodási engedély javasoltak Burschenik Adél és Soizmann Mik­lós külföldi állampolgár részére. Települési engedélyt kapott: Ro­nu?er Izidor. Építési engedélyt kapott: Laczó Endre, Ancsin János, Betyár György és társa, Lipták György, Grünhut Márk, Kollár János, Drienyovszky György és Kovács György. Benzinkút felállítási engedélyt ka­pott a Fantó RT Müvek az Andrássy­uton és a Steaua RT a Szent István­téren leendő benzinkút létesítésére. A városházi nagyterem átalakítási munkálataira beadott pályásatok kö­zül a szobafestő és mázoló mun­kákra Kocsek János, az asztalos munkákra Simon Béla, a kőműves és egyéb munkákra Lipták János ajánlatát fogadta el a tanács. Leánycserliészavatás A békéscsabai községi polgári leányiskola 27 L. Kanizsay Dorottya cserkészcsapata és 32 sz. Hajnal tündérkecsapata újoncainak fogada­lomtétele és avatási ünnepélye má­jus 13-án, áldoxócsütörtökön dél­után fél 4 órai kezdettel lesz a köz­müvelődésháza nagytermében. A kedves, bensőséges ünnepély jelentőségét nagyban emeli, hogy dr. Raffay Sándor ev. püspök, a cserkész nagytanács tagja meg­ígérte kitüntető megjelenését, mely atkalommal néhány buzdító szót in­téz a kis cserkészleányokhoz. A kö­zönség, mely eddig is szeretetébtn és érdeklődésében részesítette a leánycserkészmunkát, bizonyára ez alkalommal is megmutatja ügysze­retetét. önkéntes adományokat a csapat táborozására köszönettel fo­gad a vezetőség. Vallásos délután A békéscsabai Evangélikus Nő­egyesület és Leányegyesület folyó hó 9 én, vasárnap délután fél 5 óra­kor a Városi Színházban műsoros előadást rendes, amelyen Békés­csaba illusstris vendége, dr. Raffay Sándor püspök is jelen lesz., A mű­sor a következő: 1. A gimnáziumi énekkar éneke. 2. Dr. Rell Lajos megnyitója. 3. Melodráma, ssavalja Hossza Maca, zongorán kíséri Moskovcsák János, harmóninmon Laczó Endre. 4. Berbekucz Manci éneke. 5. Dr. Kultsár Sándor cimbalom­játéka. 6. Dr. Klrchnopf Gnsztáv ker. lelkész előadás'). 7. Krepuska Zsazsa énekszáma. 8. Pongrácz Géza előadja Liszt h-moll szonátáját. 9. Csorna Gyula szavalata. 10. Az Ev. Leányegyesűlet ve­gyeskarának éneke. Belépődíj nincs. Adományokat a szegények javára szívesen fogad az elnökség, amely ezúton is meg­hívja a két egyesület összes tagjait s a nemes ügy iránt érdeklődőket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom