Körösvidék, 1926 (7. évfolyam) április-június • 74-145. szám

1926-05-27 / 118. szám

Békéscsab a. 1926 május 273. Körösvidélí. 2 Vihar után Vén tölgyeivel a zúgó erdőt, Fa-óriások ősi ligetét Bámulva csodálom, szeretem én, Tisztelem benne a szűzi erőt. Komor felhők, ha jönnek sötéten, Villám-csókokkal dús homlokukon, S dörej-kacajjal üdvözlik egymást: Szeretek állni vén fa tövében. Jajjgatva ordít, bömböl az orkán. Büszke törzseken búsan orgonál; Kitárom neki a lelkem egészen, Lesem Szél-istent tajtékos lován. S ha tovanyargal habos paripán, Folyton változó felhő-kupolán, Vén fa tövében elmosolyodom A kékült ajkú kicsi ibolyán. S hogy kisüt a nap, foszlik a pára, Aranyos fényben bibor-felhő megy ; A vén tölgy alól én is távozom, Kicsi ibolyám keblemre zárva. Bariyik Mátyás. Viszontagságos utazás. Afrikai levél. Hosszú abesszíniai tartózkodá­som alatt oly sok lehetetlennek látszó dolgot láttam már valóra válni, hogy szinte már nem is cso­dálkozom semmin se, mégis mikor W. Z. barátom előadta, hogy Mod­jótól a farmjáig a saját költségén autóutat akar csinálni kb. 120 ki­lométert, kissé meglepődtem. Nem akartam barátom kedvét elvenni a merész vállalkozástól, azért csak azt feleltem neki, mivel vélemé­nyemet kérte, mindenesetre pró­bálja meg. Feleletemet, megvallom, már az önzés diktálta. Már láttam magam előtt az utat, amint robogok rajta Arussiba, hol oly csodás szép a vidék és nagyszerű a vadászat. Alig mult el azóta 2—3 hónap s álmom már is beteljesedett, már vissza is jöttem a szép eredmé­nyes vadászatról. Kissé nehéz volt az ut a hirtelen beállott kis esős évszak miatt, de azért a legkelle­mesebb emlékeim közé fog tar­tozni, az bizonyos. Hűség okáért ugy irom le a kirándulást, amint tányleg megtörtént, semmit el nem hallgatok és semmit hozzá nem teszek elbeszélésemhez. W. Z. barátommal való megbe­szélésünk szerint márc, 24-én le­utaztam Modjo állomásra, hogy onnan rögtön a vonat érkezése után, pont délben a rám várakozó autóval tovább mehessünk s az estét már nála Arussiban tölthes­sük. Igen ám! csakhogy Abesszínia arról nevezetes, hogy az ember számítása rendesen csak pár hét, esetleg pár hónap múlva sikerül. Nekem ez alkalommal határozott szerencsém volt, mert csak egy hétig vártam az autóra. Még jó, hogy Módjóban van egy német farmer s igy a várakozási időt nála töltöttem, még pedig ige kellemesen és hasznosan, sok sz< madarat és rengeteg rovart gyűj­töttem. Végre egy szép holdvllág°s este nagy örömömre megérkezett a várva-várt autó. Indulni azonban másnap még nem lehetett, mert valami motoralkatrész elromlott és a benzin is kífogyóban volt. Rög­tön még éjjel futárt küldtünk Addís­Abebaba, aki, a szükséges dolgo­kat elhozta. Ép április 1-én indul­tunk (talán azért is volt olyan ba­lond utunk). Gyönyörű szép nap­sugaras idő volt, boldogan helyez­kedtem el az autóban s örömömben versenyt dúdoltam a csicsergő madarakkal. De jókedvemnek hamar véget vetett az autó hirte­len megállása. Alig pár percnyi ut után egy kis pocsolyában meg­feneklettünk. Szerencsére az állo­máson találtunk egy csomó sze­recsent, akik két órai megfeszített munka után, rudak és deszkák segítségével kihúztak minket a sárból. E leckén okulva óvatosab­ban mnntünk előre, a talaj is mind­inkább kedvezőbb lett, köves és homokos. Két órai ut után elértük az első folyót, Modjót. Előre druk­koltunk de hiába, mert aviz alig lehetett fél méter mély s igy úgy­szólván átrepültünk az első aka­dályon. Utunk idáig kevésbbé volt érdekes (én t. i. az érdekességet és szépet a vadállománnyal és annak változatosságával mérem). Módjótólkezdverengeteggyöngy­tyuk, nyul, sakál, őz nagyságú antilopok, sőt még egy ichneumon meg egyá óriáskígyó is keresztezte utunkat, az utóbbit el is gázoltuk. Havashoz érve kissé meghökken­tünk amint láttuk, hogy a 40 méter széles folyó legalább egy méter mély lehet. Nagy alkudozás után az összecsődült négerek három tallérért áthúzták az autót, óriási kiabálás és verekedés közben a túlsó partra. Innen kezdve sürü erdőszerü mimózás és teljesen lakatlan terü­leten mentünk vagy két órát mig elértük az utolsó folyót, Makit. Itt már nagyon reménytelen volt a helyzet, sehol egy ember a látha­táron, a víz pedig szemmel látha­tólag nőtt. Mikor már teljesen fel­adtuk a reményt, megjelenik a túlsó parton 10 arussi harcos teljes díszben. Ugylátszik valami csete­patéra készültek, de az is lehet, hogy csak cirkáltak a határon. Természetesen a büszke harcosok Vízszintes sorok: 1. A. S. A. egyik állama. 2. Télen sok van. 3. Mindennap van. 4. Huzal. 5. Nem szolga. 6. Csatorna az emberi szervezetben. 7. Derékon viseljük. 8. Sétány (kiejtés szerint). 9. Község Abauj megyében. 10. Hires spártai király. 11. A vadász teszi. 12. Menyasszony. 13. Minden levélen van. 14. Ugy szép, ha iveit. 15. Tetszést jelentő indulatszó. 16. Fém. 17. Ketszer véve grizett név. 18. Növény Jerikóban. 19. Testrész. 20. Igekötő. 21. A házaséletben a legszebb. 22. Bibliai hirességü hegy. 23. Mint a 12-es. 24. A francia igy hivja a „h" betűt. 35. Fordítva helyhatározó rag. 46. Ilyen villamoslámpa is van. 47. Aki mozog. 48. A nagyapa előtti apa. semmi pénzért sem voltak hajlan­dók áthúzni a szörnyű, ördögi al­kotmányt, az autót. Egy órai alku­dozás után a szolgám, ki nagyon leleményes és ravasz fickó, jelenti, — közben szidja a gallákat, pedig ő is az, — hogy meg van az alku. Pénz nem kell, de adjunk nekik szemorvosságot. Ha csak az kell, mondja örömtől sugárzó arccal W. Z., ki különben patikus és éppen orvosságot is hozott magával, adok én nekik, de csak ha a túlsó parton leszünk. Erre pillanatok alatt lenyergelték lovaikat és harci ordítással neki­rugaszkodtak az autónak. Nehéz munka volt, párszor elakadtunk, erőnk kezdett már cserben hagyni, közben pedig a viz félelmetesen nőtt. Éppen azon tanakodtunk, hogy valami fához kötjük az autót, hogy el ne vigye az ár, mikor vá­ratlan segítség érkezett. Véletlenül egy karaván jött és annak emberei kihúztak bennünket a vízből. Fél óra se telt bele. mig rendbe hoztuk a motort, mire a viz több mint két méterre nőtt s őrült erővel, félel­metes zúgással nagy fatörzseket és állati hullákat sodort magával. Mire újból felszedelőzködtünk, elmúlt délután 4 óra. Sebaj gon­doltuk, még napnyugta előtt haza­érünk, de csalódtunk. Másfél órai ut után óriási zápor szakadt a nya­kunkba, közben teljesen besöté­tedet s ráadásul még az útról is letértünk. Hogy ráakadjunk az útra, W. Z. barátom köröket irt le az autóval, erre aztán nemcsak az utat, de az orientálást is teljesen elvesztettük. Párszor még nekilát­tunk az útkeresésnek de hiába. Függőleges sorok: 25. Meglepetés szava. 26. A papírkosárban van. 27. A réten sok van. 28. Minden cselekedetben van. 29. Minden embernek van. 30. A hivatalnok teszi. 31. Akinek van, az teheti. 32. Vendéglőben társaság szokta rendezni. 33. Egy csillagkép. 34. Női név. 35. Török férfi név. 7. Szám. 8. Világrész. 9. Ragadozó madár. 36. Hazárd kártyajáték. 37. Csak akkor jó, ha pontos. 38. Igekötő. 39. Aki a törvények ellen cselekszik. 40. Franciául „itt*. 18. Mint a 11-es. 19. Törökök viselik. 20. Hus mellett van. 14. Egy felvidéki város. 41. Keleti pénzegység. 42. Minden testnek van. 43. Északi pénzegység. 44. Egy vallás istene. 45. Levélcimzés rövidítése. Végre egy nagy fa alá huzódtunk, hogy ott várjuk be a zivatar el­multát és a hold feljöttét, esetleg a reggelt. Hogy elüzzük az unal­mat, előkotoráztunk néhány kon­zervet, meg az italokat s csakha­mar a legrózsásabb hangulat vette át a boszankodás helyét. Egyszerre csak hinni sem akar­tunk fülünknek — megcsendül az éji homályban egy szamár bus or­dítása, Hamar odahajtottunk, hogy a szamár gazdáját nyakoncsípjük, aki majd elvezett a helyes útra. De megint csalódtunk. Az autó tülkölése és lámpafénye annyira megijesztette a nyugodtan alvó szerecseneket, hogy se szép szóval, ne fenyegetésekkel nem lehetett őket kicsalni a tövises ágakkal kö­rülsáncolt kunyhóikból. Kénytelenek voltunk leadni né­hány ijesztő lövést. Ennek aztán meglett a hatása, pár perc múlva a három lövésre megjelenik három — nő. Bájos kalauzaink szepegve bár, de megmutatták az utat. Most már csekélység volt haza találni, még egy negyedóra és pont éjfél­kor megérkeztünk—szerencsésen Gajdács Mátyás. A hétről Májusi illat engem is ihlet Zengek azoknak mind, kiket illet: * Itt az ítélet, itt az ítélet I Párizsban lázas, nagy öröm éled. W.ndischgratz herceg s Nádosy Imre Rácsos ablakból búsan tekint le. Imre, ne búsulj s te se jó herceg, Mert ámbár Párizs még ma elhenceg, Öröme annak, aki kacag most, Nem ér egy veszett rossz hamis frankost I * Csaba vén testén tisztesség esvén, ül talpig gondban Berthóty Esvány. Töpreng pediglen szomjan és étlen mindig emigyen: „Van-e bocsánat bűnömre, arra, hogy nem mentem ki a pályaudvarra arra a garra, amit ütöttek, mikor elhozta uj királynőnket sok bócher gyermek ? I.. * Piros szegfű, piros rózsa, Kiviritott egy városba A minap ugy elgondoltam, Rossz világ az, ami most van. A fiuk meg nem nősülnek, Virágok pártában ülnek, Ilyenformán vájjon jő-e, Ki elvigye, ki letörje Mi rózsánkat, mi szegfűnket f... APRÓD Gyemekeknek (Kis fejtörő) E rejtvények helyes megfejtői között iskola­szereket sorsolunk ki. Megfejtési határidő szerda, junius 2. 1. Beküldte: Pálffy Erzsébet és Ica. w tölgy 2. Beküldte: ifj. Asztalos Mihály. XXX OS Mult vasárnapi számunkban kö­zölt rejtvények helyes megfejtése : 1. Pékinas, 2. Hóbort. Megfejtették 458-an. A megfejtők között iskolaszert sorsoltunk ki, amit Csjernyik Er­zsébet nyert meg. Mult vasárnapi keresztrejtvényünket megfejtették 263-an. A helyes megfejtők kö­zött Zemplényiné „A gonoszok" cimü regényét sorsoltuk ki, amelyet Dénes Klárika nyert meg. REJTVÉNYEK Rejtvényeink helyes megfejtői között értékes könyvet sorsolunk ki. Megfejtési határidő: junius hó 2., szerda. Megfejtések és rejtvények a „Körösvidék" szerkesztőségének, Békéscsaba, Széni István-tér 18. küldendők Keresztrejtvény Beküldte: Bera Uj Mihály • 1 25 W 27 28 29 30 • 42 • 2 1 • 48 • 6 • 34 U 43 • 3 31 B • 7 • 35 12 44 • 4 32 33 • 8 13, 45 • 5 1 • 9 • • 10 • • 14 41 • 17 • 22 37 36 15 • 18 40 • 23 16 | • 19 • • 46 |39 • 24 H 20 • 49 • 47 38 • • 21 1 •

Next

/
Oldalképek
Tartalom