Körösvidék, 1926 (7. évfolyam) április-június • 74-145. szám

1926-04-18 / 88. szám

Békéscsaba, 1926 április 18. 3QO@ kmr®nm. Vasárnap VII. évfolyam 88. szám Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsaba Szent István-tér 18. Telefon 60. •Mgj^tBÉH^n ketresssufény Htlkxi n apilap. Főirceí fcesztő VIDOVSZKY KÁLMÁN I Feleíősazarfcwaziö MIOEND DEZSŐ Előfizetési árak: Negyedévre 75000 K Egy hóra 25000 K. Egyes szám ára 1000 K iz érméién divat ! (¥k) Budapesten nagygyűlést tar- j tottak, amelyen a legkiválóbb egy- • kázi méltóságok s a magyar tarsa- ; dalom kimagasló vezetői tartottak ) előadásokat, ostorozván az erkölcs- . telen divatot s az idegenből ide át- Ü plántált erkölcstelen táncot. A nagy­gyűlésnek egyenesen az volt a célja, hogy kifejezésre juttassa a magyar társadalom elítélő véleményét az egész társadalmi életet lesülyesztő divattal szemben. Nem csoda, ha a jobbizlésű em­berek s azok, akik feltik a magyar •épet egy végzetes erkölcsi züllés­től, komoly-aggódva összejönnek s tanácskoznak, ankéteznek a baj el­hárításának lehetőségéről. Nem csoda, ha sok aggódó szülő, elkeseredett házastárs s az életet komo yan vevők tömege egybesereglik, hogy felemelje tiltakozó szavát az ellen a hóbort, őrület ellen, amely sorban pusztit­gatja a családi szentélyt, tenger ke­serűséget szerez a szülőknek s na­ponként szedi áldozatait a magyar életből. Mert bizonyos, hogy annak a sok­sok boldogtalanságnak, amelynek olyan sürün olvassuk és halljuk tra­gikus végét, nagyrészt az a léhaság az oka, amelyet az erkölcstelen divat és tánc jelképez. A női öltözködés­nek bizonyos fokig mindig az volt a célja, hogy a férfinemet ingerelje, a nőt kellesse. De míg a jobbizlésű körök ezt a kelletéat az erkölcs és tisztesség határain belül gyakorolták, addig ma igen gyakran látjuk ugy az ízlésnek, mint a jóerkölcsnek háttérbeszorulását. Most az egyetlen cél a feltűnés, az érzékek felkorbá­csolása. Ez az oka, hogy sokszor >em lehet különbséget tenni öltöz­ködésben a magát áruló és a magát «sak érdekessé tenni akaró nők kö­zött. Nem természetes következőié ­aye-e ennek az, hogy a két női típus sokszor találkozik egy uton: az er­kölcsi fertő utján ? Ugyanilyen keritö sokszor a tánc is. Bizonyos, hogy a tánc minden­kor szolgálta egy kis mértékben az erotikus érzelmeket. De ez csak egy rejtett, szinte öntudatlan velejárója volt a táncnak. Ma azonban legtöbb­ször egyenesen az erotika a cél. Mi sem bizonyítja ezt Jobban, mint hogy a mi szép, délceg csárdásunkat is lealacsonyították minden szépséget megtagadó, a magyar jelleget telje­sen elhomályosító érzéki ugrálássá. Ennek a táncnak alig lehet más a következménye, mint megszédülése a legtisztább sziveknek is, söt igen sokszor a kétségbeejtő elbukás. Az •rkölcstelen ruhában, vad érzékiség­gel táncoló párok szinte öntudatlan szédülnek bele az elbukás örvényébe. Mindez épp olyan tagadhatatlan, mint amilyen szomorú. Teljesen in­dokolt hát, ha nagysúlyú emberek felemelik tiltó szavusat s odakiáltják a megszédüli társadalomnak: elég volt, ideje már az észretérésnek. Nagy kérdés azonban, hogy meg­hallja-e és meghallgatja-e a magyar nép a szép, komoly szavakat ? Én attól félek, hogy nem. Ezeknek a beszédeknek is az a sorsuk, mint minden ankét szép fejtegetéseinek. Elhangzanak, a jelenlevők lelkesen tapsolnak, aztán megy minden to­vább a maga utján. Másra volna itt szükség. Komoly, erős kézre, amely ha kell, a külső erők igénybevételével, a hatóság utján is megakadályozná, hogy jobb sorsra érdemes magyar emberek a pusztulás és züllés felé rohanjanak. A magára vigyázni nem tudó gyer­mekkel szemben jogosult az erőszak is. Épp igy jogosult a magáról meg­' feledkezett társadalommal szemben > is az, hogy látszólagos magánügyeibe í is beleavatkozzon az okos vezetőség. \ De a rendőrség mellett ott kellene ; lenni elsősorban a nevelő szervek­; nek a bajok elhárításánál. Sokkal | nagyobb gondot kellene fordítani a ' nevelésre iskolában és iskolán kívül j egyaránt. Igazi eredményt csak in­tenzív nevelő munkával lehetne el­érni Hiszen a magyar nép nem romlott, sohasem is volt az, csak valahogy mellákutra tért az idegen hatás alatt. Vissza kell vezetni a régi jó útra. Ha pedig vezetni nem hagyná magát, akkor vissza kell kényszerí­i teni a jóizlés és tiszta erkölcs me­zejére. Hagy beszédet mond a pénzügyminiszter A nemzetgyűlés mai ülésén vita nélkül elfogadták az építkezés elő­mozdításáról szóló törvényjavaslatot, azután áttértek a költségvetés tárgya­lására. A vitát Bud János pénzügyminiszter vezeti be, aki nagyszabású beszédben készül tájékoztatni a nemzetgyűlést az ország pénzügyi hely­zetéről. Albraoht főherceg Szombathelyen Szombathely, április 17. Albrecht kir. herceg csütörtökön Sárvárra ér kezelt, hogy néhai dr. Heinrich Sán­dor tb. megyei főorvos hagyatékából felállítandó fiuárvaház ügyében, mint | a patronázs egyesület elnöke tárgya­| lásokat folytasson. Hem határozott a minisztertanács a lakások ÉS üzlethelyiséged felszabadítása üdében Vass József népjóléti miniszter kijelentette, hogy a minisztertanács nem jutott végieges elhatározásra a lakások és üzlethelyiségek felszabadí­tása ügyében. Az a hír, hogy egy fél évvel elhalasztották a döntést, nem áll. A minisztertanács elhátarozta, hogy a kérdést sürgősen megoldja és a jövő hét közepén kibocsátja végleges rendeletét. 9 temányzá megnyitotta a Budapesti Nemzetközi Vásárt Budapest, április 17. Már a kora reggeli órákban meg­kezdődött a zászlódiszbe öltözött útvonalon a nemzetközi áruminta­vásár ünnepélyes megnyitására ér­kező előkelő köiönség gyülekezése a városligeti iparcsarnokban. A ven­dégeket Belatiny Arthur kormány­főtanácsos, budapesti kereskedelmi és iparkamarai elnök vezetésével a rendezöbizottság fogadta. Egymás­után érkeztek közéletünk előkelősé­gei, egyházi főméltóságok, külföldi diplomaták, úgyszintén Magyarország külföldi képviselői és az egyes kül­földi városok messeinek kiküldöttei. Pontban 10 órakor érkezett meg a kormányzó és kísérete az ipar­csarnokba. Belatiny elnök fogadta a kormány­\ zót és felkérte a vásár megnyitására. A kormányzó rámutatott arra, hogy a budapesti árumintavásár 20 éves múltja alatt szervesen beillesz­í kedett a gazdasági életbe és a nehéz viszonyok között is meggyőzően iga­zolta az intézmény életrevalóságát és szükségességét. Különös örömmel szólott arról a jelentős érdeklődés­ről, amely a vásár iránt a külföld számottevő gazdasági köreiben meg­nyilvánult. .Hiszem és remélem, — mondotta a kormányzó, — hogy az idei vásár újból igazolni fogja a magyar ipar fejlődését és egyúttal eleget tesz a nemzetek közötti gaz­dasági kapcsolatok megteremtése és megszilárdítása tekintetében a hozzá fűzött reményeknek." A nagy tetszéssel fogadott beszéd után a kormányzó a diplomáciai kar és a meghívottak kíséretében a vásár megtekintésére indult és a látottak felett teljes elismerésének adott ki­fejezést. A kormányzó hosszasan időzött a vásár területén, majd távozása után a vásárt átadták a nagyközönségnek, amelynek hatalmas tömege valóság­gal megostromolta a kiállítást. Véletlenül agyonütötte a kisfiút h Debrecen, ápr. 19. Dienes József pércsi gazdálkodó hasábos fát hányt le szekeréről házának udvarán. Munka közben a szekér mellett ját­szadozó 5 éves kisfiára oly sze­rencsétlenül dobott egy hasáb fát, hogy a kisfiú néhány óra alatt agyrázkódás következtében kiszen­vedett. Vizsgálatot indítottak annak megállapítására, hogy gondatlanság volt-e a kisfiú halálának okozója. öngyilkos miniszteri tanáososnó Budapest, ápr. 17. Jambríkovics László miniszteri tanácsos neje Ybl Miklós-téri lakásának harmadik eme­letéről leugrott és azonnal szörnyet­halt. A holttestet a törvényszéki orvostani intézetbe vitték. Jambri­kovicsné súlyos idegbajban szenve­dett és férje már többszőr megaka­dályozta abban, hogy öngyilkossá­got kövessen el. Felakasztotta magát egy 13 éves gyermek Debrecen, ápr. 17. B Kovács Mi­hály karcagi lakos 13 éves fia édes­apjának tanyáján a mestergerendára felakasztotta magát, mire észrevet­ték, meghalt. Hogy miért követte el az öngyilkosságot, még szülei sem tudják, mert a fiu jókedvű és élet­revaló gyermek volt. Tanácsülés A folyó évi április hó 16-án tar­tott tanácsülésben az alábbi ügyek lettek elintézve. Iparigazolványt kaptak: Kurtág Bernát és társa élelmiszerkereskedő, Gráb Gyula cukrász, Botyánszki Mátyás kisebb kőműves, Sóbel Ala­dár rőfös-, rövidárukereskedö, Szrics János játékkereskedő, Weisz Márton röföskereskedő, vitéz Lova6 István teherfuvarozó iparra. Telepengedélyt kapott: Bohn M. és társa göztéglsgyár vasöntödére és Simon Béla mechanikailag beren­de?ett asztalos műhelyre. Építési engedélyt kaptak: Csier­nyik Mátyás, Ozsgyán Pál, Bohus Jftnos, Csiglinszki András, Hrabovszki János, Kocsmi Mihály, Hursán Pál, Valastyán János. Telekparcellázásra kapott enge­délyt : Hojeska János. A betonjárda­késziiésre beérkezett ajánlatok közül az Unió ajánlatát fogadta el a tanács. Ezenkívül több, a hétfői közgyű­lésen tárgyalásra kerülő ügyet intéz­tek el. Nagyszabású atlétikai sportfinnep Békéscsabán A Békésvármegyei Vitézi Szék kapitánysága pünnösd első napján nagyszabású atlétikai sportünnepet rendez Békéscsabán a CsAK Réthy­utcai sporttelepén. E sportünnepen résztvesznek a vármegye összes középfokú iskolái, a levente és cserkészalakulatok. A verseny az atlétikának minden ágát fel fogja ölelni s a nyerteseket a rendezőség értékes jutalmakkal fogja kitüntetni. A legértékesebb jutalom egy gyönyörű selyemzászló lesz, amely vándordíjként szerepel majd ezeken az évenként megismétlődő

Next

/
Oldalképek
Tartalom