Körösvidék, 1926 (7. évfolyam) április-június • 74-145. szám

1926-04-13 / 82. szám

Kőrémvldók Békéscsaba, 1926 április 13. Ledőlt a Nőire Dame egyik tornya Pdris, április 12. Vasárnap este ] ledőlt a tourlousi Notre Dame szé­kesegyház D'Alben tornya. A 83 mé­ter magas torony egyik fele a tem­plom főhajójának tetőzetét beszakí­totta, a másik része pedig két szom­szédos ház tetejét zúzta be. Két em­ber meghalt, hat súlyosan megsebe­sült. A bedőlt torony 1556-ban épült és a város egyik legszebb építészeti emléke volt. 3z Evang. Nőegylet vallásos délutánja A békéscsabai Evang. Nőegylet f. hó 11-én, vasárnap délután 5 órakor vallásos délutánt tartott, hogy annak Önkéntes adományokból be­folyó jövedelmét a gyulai evang. templom építésére ajánlja fel. A Közmüvelődésháza ezúttal nem telt meg, ami azzal magyarázható, hogy ép az előadás előtt erős áprilisi záporeső akadályozta meg az ün­nepségre igyekvőket jó szándékuk keresztülvitelében. A műsorral is előre nem várt baj történt. Az er­zsébethelyi dalárda kitűnő vezetője váratlanul megbetegedett s igy a dalárda nem léphetett fel. Ugyanez okból elmaradt a Péterfy Ibi száma is. Így a megcsonkult programm a szokottnál jóval kisebb közönség előtt adódott elő. Az első szám Csorna Qyula sza­valata volt. Scholtz Oszkár dr. a a Luther Szövetség ü. v. elnöke gondolatokban gazdag, szép elő­adást tartott, amelyben erősen bib­likus alapon fejtegette a nagy tem­plomos gyülekezetek s a templom­nélküli kis egyházak kötelességét, majd pedig néhány, igen érdekes statisztikai adat alapján rámutatott az evang. egyház értékes, hazafias működésére. A nagy érdeklődés­sel meghallgatott tartalmas előadást őszinte hálával és elismeréssel fo­gadta a közönség. Buday Márta két izben is gyö­nyörködtette a hallgatóságot nagy­szerű zongorajátékával. Előadásá­nak biztonsága, felfogásának erede­tisége s tökéletes technikája a leg­kitűnőbb játékot mutatta be. Buday Márta ezúttal is beigazolta, hogy méltán büszkesége ö annak a bé­késcsabai fejlett zenekulturáju ama­tőr-művészgárdának, amely nemcsak rajong a muzsikáért, hanem műveli és népszerűsíti a legtökéletesebb művészetet. A vallásos délután utolsó pontja Kemény Gábor gyulai evang. lelkész beszéde volt. fl fiatal, rokonszen­ves lelkipásztor egy csapásra meg­hódította a csabaiakat poétikus szép beszédével. Szavai eljutottak az emberek szivéhez. E kedves beszéd­nek nagy része volt abban, hogy a megjelentek az előadás után elha­tározták: még az ősszel rendeznek egy vallásos délutánt ugyanilyen céllal, hogy a gyulai testvérek ne­mes, istenes törekvését, a templom­építést hathatósabban előmozdítsák. Szeptember 5—IZ-ig lesz a békéscsabai ipari, Kereskedelmi ÉS mezőgazdasági kiállítás A békéscsabai ipari, kereskedelmi, mezőgazdasági kiállítás és áruminta­vásár rendezöbizottsága vasárnap délután Kovács Mihály ipartestületi elnök vezetése alatt ismét gyűlést tartott, melyen a rendezőbizottság tagjai igen szép számmal jelentek meg. Kovács Mihály elnök beszámolt a bizottság eddigi munkájáról és közölte, hogy az egyes szakegyesü­letek és csoportok külön külön inté­zik ügyeiket a nagybizottság irányí­tásával. Dr. Medovarszky Mátyás a Békés­vármegyei Keriészeti Egyesület ne­vében, mivel a kiállítás eredeti ter­minusa a kertészekre igen kedvezőt­len, kéri a kiállítást későbbi időben megrendezni. Különben is nagy fon­tossággal bírna a terminus kitolása azért is, mert akkor egybeesne a ki­állítás az országos kertészeti napok­kal. Ez nagyban emelné a kiállítás sikerét, mert több mint 200 kertész állítana ki. A kéréssel kapcsolatban Péter Jenő a felsőmezőgazdasági iskola igazga­tója kijelentette, hogy az iskola he­lyiségeinek igénybevétele később is lehetséges volna, annál is inkább, mert már errenézve birja a felettes hatóságának beleegyező igéretét. Péter igazgató ezen bejelentését a gyűlés köszönettel vette tudomásul és a kiállítás ujabb időpontját szeptember 5—12 állapította meg. Ezután az egyes szakegyesületek bejelentették a rendező-nagybizott­ságban való képviseltetésüket, majd elhatározták, hogy a jövőben minden szombaton délután ő órakor a bizott­ság gyűlést tart az ipartestületben. Házfeloszlaíás az obstrukció ellen Budapest, április 12. Ha az ellenzék megakadályozná azt, hogy junius negyedikére, amikor a miniszterelnöknek Genfbe kell mennie, a költségvetés törvénnyé váljék, a kormány erélyes eszközökhöz nyul, sőt a Hazfeloszlatásra is el van határozva. Hz avarai-kormány Románia ujabb válságát jelenti A „Lupta" egyik legutóöbi szá­mában éles világításba helyezi az Avarescu-kormány jöveteiével be­következett helyzetet. A következőket irja többek között: .A kormányválság megoldódott olyképpen, hogy biztosították a Bra­tiánu-uralom álcázott folytatását. Az az erkölcsi válság, amelyet ez a meg­oldás elő fog idézni, nehezen lesz megszüntethető és nagy pusztításokat fog okozni. Megsemmisült ugy az egyes polgárokban, mint az egész társadalomban az a hit, hogy a visszaélőkkel szemben érvényesülni fog az igazság és a népakaratot tisz­teletben fogják tartani. Megsemmisült a nemzeti demokratapártban az az érzés, hogy azt a jogot és azt a bi­zalmat, melyet az országtól nyertek, valóban érvényre is juttathatják. Az alkotmányos tényezők között egye­netlenséget támasztottak és ezt az összeütközést viszik a nemzet elé az elkövetkező választások alkalmával. Romániának nyugalomra és munkára volt szüksége, nempedig ujabb belső súrlódásokra. De mindenesetre nem volt szüksége a két alkotmányos té­nyező összetűzésére. Aki ezt akarta, aki ezt előidézte, az Bratianu. Nem először és nem nem utoljára történik meg, hogy az ö átkos befolyása ilyen szolgálatokat tesz a koronának és az országnak. Bratianu autokrata sze­szélye miatt az országnak az a drága reménysége omlik össze, hogy elkö­vetkezik a törvényesség uralm^ és a parlamenti rendszer tiszteletben­tartása. Abból a célból, hogy a négy évi uralom, amely multimilliomoso­kat termelt, ellenőrizhető ne legyen, folytatódik álarc alatt a Bratiánu­rendszer. Rendkívüli megyegyülés Gyula, április 12. Békésmegye törvényhatósági bi­zottsága április hó 20-án, kedden délelőtt 9 órájára rendkívüli köz­gyűlést tart, amelynek 101 pontból álló tárgysorozatán az alábbi fonto­sabb ügyek szerepelnek: M. kir. miniszterelnök köszönő leirata a hozzá intézett üdvözlésre. Zalavármegye felirata a betegápo­lási pótadó ellen. Hajduvármegye felirata a státus­rendelet sérelmei tárgyában és a vármegyei tisztviselők külön státusba való vétele iránt. Alispán előterjesztése az országos vármegyei és községi mentöegyesü­letbe rendes tagként való belépés iránt. A „Baross Szövetség" kérelme a kormány által tervbevett Központi Anyagbeszerző Bizottság felállításá­val szemben való állásfoglalás cél­jából. Az orosházi és gyulai járások főszolgabiráinak kérelme egy-egy személyautó beszerzési költségeinek kamatmentes kölcsönként való enge­délyezése iránt. A bucsatelepi ref. egyházközség kérelme templomépitési segély meg­szavazása iránt. A gádorosi ref. egyház kérelme templomépitési segély megszavazása iránt. Sárosy Gyula árvaszéki elnök nyu­galomba vonulása. A vármegye alispánjának határo­zata a békéscsaba—csorvás—oros­házai vicinális útnak Békéscsaba r. t. város határába eső része építési költségeinek elosztása tárgyában. „Turul" Testedző Egyesület aján­lata, Magyarország Kormányzójának személyét ábrázoló dombormű meg­rendelése iránt. Békéssámsoni első önálló gyógyszer­tár engedélyezése. A kétegyházi vadászterület bérleti szerződésének meghosszabbítása és az ellene beadott felebbezés. Szarvas község határozata a Wag­ner testvérek cég részére cement­telep céljaira ingatlan bérbeadása tárgyában és az ellene beadott feleb­bezés. Pusztaföldvár és az érdekeltség kérelme Békéssámson község szom­szédos határrészének csatolása iránt. A mezőberény—szarvasi vicinális ut kezdő szakaszainak átépítése. Csorvás község határozata a vici­nális útépítésre ideiglenes kölcsön felvétele tárgyában. Bekéssámson község határozata a békéssámson — tótkomlósi vicinális ut kiépítéséhez szükséges költségek 50 százalékának vállalása s e célból kölcsön felvétele tárgyában. Békéscsaba r. t. város építkezési szabályrendeletének módositása. Körösladány, Endrőd, Füzesgyar­mat, Gyoma, Békéscsaba, Orosháza, Tótkomlós, Békéssámson, Puszta­földvár, Szenteiornya, Nagyszénás, Csorvás és Gerendás községek ha­tározatai az árvízkárosultak segélye­zése tárgyában. Békéscsaba város határozata a hadirokkantak, özvegyek és árvák nemzeti szövetségének békéscsabai csoportja részére segély megszava­zása iránt. Békéscsabán két külkerületi iskola építése. A békéscsabai Forgács- és Szilágyi Dezső utcák kinyitásához szükséges területek megvétele. Békéscsaba város határozata a marhalevelek kiállításáért járó dijak­nak jutalom cimén leendő átenge­déséről. Újkígyós községben temető céjairi ingatlan átengedése. Doboz község határozata az orszá­gos motoros közlekedési vállalat részvényeiből történt jegyzés tár­gyában. Pusztaföldvár község határozata betonjárda építése ügyében. Szarvas községben iskolai alap­vaggon létesítése. Tótkomlós község képviselőtes­tületének a betonjárda épitése tár­gyában hozott határozata. Csorvás község képviselőtestüle­tének a villamos világítás létesitése ügyében hozott határozat. Békéscsaba város székháza nagy­termének átalakítása. Békéscsaba város határozata köz­fürdő létesitése tárgyában. Gyoma községben két külterületi iskola létesitése.

Next

/
Oldalképek
Tartalom