Körösvidék, 1926 (7. évfolyam) április-június • 74-145. szám

1926-06-25 / 142. szám

2 Körösvidélc Békéscsaba. 1926 junius 2. Országos Legelo­RéíSüztMSi és Taknny­termeszíési Kiállítás Állattenyésztésünknek számszerű­leg nagyarányú gyarapítása és a tenyésztés színvonalának jelentősebb emelése csupán : legelőinknek és rétjeinknek okszerű megjavítása, mo­dern legelő- és rétgazdaság beveze­tése, másrészt a takarmánytermesz­tés általános elterjedése révén való­sitható meg. A Tiszántúli Mezőgazdasági Ka­mara megállapította az állattenyész­tés fejlesztésének összes vonatkozásai rendszeres munkálása közben, hogy teljes eredményt csak fenti vezér­mondatunkban foglaltak révén lehet­séges elérni. A legelők megjavítását, okszerű rétmüvelést és rendszeres sokoldalú takarmánytermesztést Kamaránk épen ezért energikusan, áltdozatkészen és munkakészséggel propagalja. E célok szolgálatában rendezi most e szakban speciális kiállítását is, amely e formában nemcsak Ha­zánkban, de világszerte elsőizben való kezdeményezés. A Tiszántúli Mezőgazdasági Ka­mara által Debrecenben, 1920 októ­ber 2—5 napokon megrendezendő : I. Országos legelő- rétgazdasági és takarmánytermesztési kiállításra ez­úton is meghivak mindan céltudato­san dolgozó magyar gazdát, akik a legelő és rétjavitásokban, okszerű takarmánytermesztésben példás ered­ményeket értek el. Mindenkit meghívnak és szívesen látnak ezenkívül, aki a kiállítás iránt érdeklődik. A Tiszántúli Mezőgazdasági Ka­mara rendszeres, részletes mnnkával összeállított szakgyűjteményeíben be­mutatja az alföldi legelők és rétek jelenlegi helyzetét és azok megjavi­tási módozatait. Talajjavitási kísér­leteinek, fükisérleti kertjének edmé­nyei, növényvédelmi szakgyüjtemé­nyei, az Alföld legelőinek jellegzetes flórája, az alföldi legelőgazdaság ál­lattenyésztési és állategészségi vonat­kozásai stb. lesz a kiállítás anyaga. Nevezetes csoportja lesz kiállítás­nak ajműtrágyázási csoport. Úgyszintén jelentős, okulást nyújtó anyag lesz : a szikes legelők javítá­sának csoportja is, a talajjavítás kü­lönféle módozatai bemutatásával. Az Alföld fásításának legelőjavi­tási vonatkozásai fognak külön cso­portban figyelmet kelteni. A vizlevezetés és öntözés csoporja hasznos okulásokat fog kinálni. A takarmányok kezelése, feldol­gozása, a takarmányok konzerválása, az okszerű takarmányozás rendje stb. külön csoportban szintén neve­zetes anyag lesz. A gazdasági gépészet és gazda­sági építészet vonatkozó anyaga szin­tén sok haladást fog mutatni. A legelők állategészségügyének tudományos csoportja mellé csatla­kozik az állategészségügyi anyagok, óv- és gyógyszerek, felszerelések és eszközök, eljárások csoportja, a magyar oltóanyag és gyógyszerké­szitők bemutatói. A vonatkozó szakirodalom rend­szeres gyűjteménye ad egy külön csoportot. Végül a jellegzetes alföldi pásztor­élet gazdag néprajzi anyaga fog a gazdaságilag szigorúan szakszerű anyaga mellé szint és elevenséget hozni. A kiálitás rendkívül nagyarányú lesz. Igy feltétlenül kívánatos, hogy a kiállításon résztvenni kívánók e szándékukat haladéktalanul jelentsék a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara hivatalához (Debrecen, Hunyadi-utca 5, I.), mert a területek elosztása a jelentkezések sorrendjében történik, igy a haladéktalan jelentkezéssel kedvezőbb terület nyerhető. Az állami szakoktatásügyi és ki­sérletügyi intézmények, közhivatalok, valamint gazdaságok részvételét tel­jesen térdij és minden egyéb dijtól Levél a Szerkesztőhöz Kaptuk az alábbi sorokat: Kedves Szerkesztő Ur! Bocsánat e bizalmas megszólítá­sért, de ma olyan hangulatban va­gyok. hogy levelet irnék, de nem tudom, kinek iriam a fenti megszó­lítást : az egészségügyminiszternek ? vagy kinek ? Magának panaszolom el tehát, kedves Szerkesztő Ur, a többek ne­vében is, hogy egy rendőr járt nálam is és azt a parancsot tolmácsolta, hogy »nem szabad az ablakokat ki­nyitni, ha azok nincsenek a földtől egy és fél méter magasságban.« Csabán talán minden utcai részén a város felének ablakai felelnek meg eme rendelkezésnek és e miatt a város fele részének tehát nem szabad friss levegőt szobájában élvezni, ha nem bontja le házát, hogy uj — befelényiló ablakokat épitsen. Ez ugyan nagyon furcsán hangzik, mert uj ablakokat sem csinálnak »levegőért.« Most pedig, ha én adhatnék ren­delkezést a kicsiny ablakokra vonat­kozva, bizonyára ugy rendelkeznék, hogy »a kicsiny lakások még kisebb ablakait éjjel is kinyissák, minthogy az egészségre a friss levegő fontos.< Másodízben pedig a még fontosabb rendelkezésem az volna, hogy a városnak legalább fő- és forgalma­sabb utcáin a sok por felöntöztessék, mert mint tudhatjuk, hogy e két ellenség, a >nemszellőztetés és por< a leggonoszabbul hatnak az emberi szervezetre. Azoknak pedig, kiknek ilyen ki­sebbszerü ablakai vannak, kérem ezen levelem- és a Körösvidék utján azt a tanácsomat átadni, hogy ha mégis óhajtanak friss levegőt a szo­bájukba, vegyék le a külső ablako­kat, igy nem üti be senki az orrát a tul keskeny járda miatt és nem is jön ellenkezésbe a kiadott rendelettel. Békéscsaba, 1926 junius 20. Sz. L-né. mentesen fogadják el. A kiállítandó tárgyak szállítására a Máv. és helyiérdekű vasutaknál a szokásos kedvezmény lesz. A sze­mélyi utazási kedvezményt szintén ki fogják eszközölni. A kiállításra nézve minden tájé­koztatást készséggel megad a Tiszán­túli Mezőgazdasági Kamara hivatala. Elfogtak egy veszedelmes tolvajt Búzás István békéscsabai lakos feljelentést tett a rendőrségen egy magát Sütő Jánosnak nevező egyén ellen, aki tőle mintegy két millió korona értékű különféle ágyneműt ellopott és megszökött. A rendőrség széleskörű nyomo­zást indított meg az ügyben egyben elrendelte körözését is. A körözés alapján a tettest Orosházán a rend­őrség felismerte és őrizetbe vette. Kihallgatása során kiderült, hogy igazi neve nem Sütő, hanem Bartha János. Átkísérték a gyulai ügyész­ség fogházába. Évzárás az öcsöüi ref. Iskolákban A „Körösvidék" öcsödi munka­társa irja: Az öcsödi református iskolák évzáró vizsgái e hó 19-én Csapó Péter iskolaszéki elnök veze­tése alatt értek véget. A vizsgák iránt tanúsított érdeklődés nem nagy volt. Az iskolaszéki elnök, valamint a közönség a látottak és hallottak után megelégedésüket fejezték ki. A záróvizsgák befejezése után a tanítótestület Nagy Elek ig.-tanitó elnöklete alatt, Csapó Péter iskola­széki elnök jelenlétében tartotta meg évzáró gyűlését. Megállapították a jövő évi osztály­beosztást ugy a mindennapi, vala­mint a gazdasági iskoláknál — pót­beiratást — melynek idejét szeptem­ber 1.. 2., 3., 4. napjaira tűzték ki. Nagy Elek igazgató-tanító beter­jesztette az iskolai évről, a tanítók iskolában és iskolánkivüli működé­séről szóló részletes évi jelentését, majd megköszönte ugy tanitótársai­nak, valamint az iskolaszéki elnök­nek iránta és egymás iránt tanúsí­tott jóakaratukat, kérte az iskola­széki elnököt, hogy jóakarattal és megértéssel rendeztesse a már egy év óta bentlevő hátralékos fizetésük kiutalását. H. Kádáriparosok országos kongresszusa Országos kádáripari szakkongresz­szust tartanak a magyar kádáriparo­sok Budapesten junius 27-én, vasár­nap délelőtt 10 órakor a budapesti asztalos ipartestület VIII., Bérkocsis­utca 12 szám alatti dísztermében. Az országos kádáripari kongresszus megtartására, melyre eddig irásoan cca 200 vidéki kádáriparos jelentette be részvételét, az uj gazdasagi hely­zet késztette kádáriparosainkat. A megcsonkított hazában a ma­gyar kádáripar sokat veszített jelen­tőségéből s emellett szervezetlensége folytán még belső bajokkal is sú­lyosbodik immár tarthatatlan hely­zete. Egy tekintélyes magyar ipar megmentesének érdekében jönnek össze kádáriparosaink, hogy meg­tárgyaljak azokat a gazdasági es létfeltételeket, melyektől a magyar kádáripar megmentése várható. A kongresszus tárgysorozatán a következők szerepelnek : 1. A kádáriparosok országos ér­dekképviseletének kijelölése. (A Ma­gyar Kádáriparosok Országos Egye­sülete elismerése.) 2. Tiltakozás a Magyar Szőlős­gazdák Országos Egyesületének a magyar kádáripar ellen elkövetett sérelme tárgyában. 3. A kádáripar szabályozása és a kontárkérdés megoldása tárgyában állásfoglalás. 4. A gömbfa kivitele ellen való felszólalás és a magyar kádáripar megmentése érdekében kormány­intézkedések sürgetése. 5. Indítványok. • A kongresszust a budapesti kádár­ipartestület rendezi s arra a szak­minisztériumokat, a nemzetgyűlés tagjait, valamint a rokonegyesülete­ket is meghívtak. HIREK — Hivatalvizsgálat az áll. fel­sőmezőgazdasági és polgári fiú­iskolában. Skultethy Kálmán val­lás- és közoktatásügyi miniszteri számvevőségi főnök az áll. polg. fiu iskola és felsőmezőgazd. iskola, va­lamint a gazdaság összes anyagi ügyeit felülvizsgálta és azokat telje­sen rendben levőknek találta, mi felett elismerését fejezte ki az inté­zet igazgatójának. — Érettségi vizsgálatok a felső mezőgazdasági iskolában. A hely­beli m. kir. áll. felsőmezőgazdasági iskola érettségi vizsgálatai e hó kö­zepén és második felében folytak le teljes siker jegyében. Junius 10, 11. és 12-én írásbeli vizsgála­tok voltak a magyar nyelv és iro­dalom, a mennyiségtan és a gazda­sági üzemtan köréből mig 23. és 24-én a szóoeli vizsgálatok tartattak meg a magyar nyelv és irodalom, a magyar törtenelem. az állattenyész­tés, talajismeret és általános nö­vénytermelés, részletes növényterme­lés és a kert és szölőmivelés tár­gyaiból. A vizsgálatokon dr. Lo­vassy Sándor m. kir. gazd. főtaná­csos, ny. gazd. akádémiai igazgató elnökölt. A 13 vizsgázó közül 3 je­lesen, 3 jól és 7 egyszerűen érett. A vizsgálat miniszteri biztosa egy­ben az iskola gazdaságát is meg­tekintette s ugy erről, mint az érett­ségi vizsgálatokon tapasztalt meg­lepően szép eredményről a legna­gyobb elismeréssel nyilatkozott. A vizsgálatok után az ifjúság a tanár­testülettel közös banketett tartott, szombaton pedig maturabálját tartja a Fiáméban. Rendben folyik az aratók szerződtetése Dr. Daimel alispán jelentése A miniszter az aratási munkála­tok zavartalanságának biztosítása érdekében minden törvényhatóság területéről jelentéseket kért a tör­vényhatóságok vezető tisztviselőitől. Dr. Daimel Sándor alispán mos­tanában küldte be jelentését, amely szerint Békésmegyében az aratási munkálatok zavar­talan lefolyása biztositotnak látszik. A nagyobb birtokosok már nagy­részt leszerződtették az aratási idényre munkásaikat, mig a többiek szerződtétése még folyamatban van. A vármegye területén semmi za­varó tünetet nem észleltek és való­színű, hogy aki dolgozni akar, aka­dálytalanul keresheti meg kenyerét. Érdekes dr. Daimel alispán kime­rítő alapossággal megszerkesztett jelentésének az aratógépekről szóló része. Eszerint Békésvármegye területén 512 aratógép van, de leginkább használaton kivülj s aZ üzembenlevőket is jobbára csak fükaszálásra használják. Egymillió métermázsa gabona átvételéről tárgyalnak Svájccal Megindultak a tárgyalások a magyar gabona kedvező elhelyezésére a svájci piacon, ahol egy nagyobb konzorcium egymillió mm uj gabona át­vételéről tárgyal. Az olasz piacon az eddiginél is nagyobb mennyiség át­vétele várható. Ugy a gazdaközönség, mint a gabonakereskedelem meg­van győződve arról, hogy a cseh piac elvesztésével eddig ki nem használ­piacokon tudjuk kárpotolni magunkat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom