Körösvidék, 1926 (7. évfolyam) április-június • 74-145. szám

1926-06-20 / 138. szám

2 Körösvidélc Békéscsaba. 1926 junius 2

. VÍMCZA KRÉMPOR 5-0 SZEMÉDTES CSOMAG 4.500 K. KAPHATÓ MthJOEN JOBB Ü5ZER ÜZLETBEN. KOSTOLJA MEG? Szarvas emléktáblát állit Gyóni Gézának Budapest, junius 19. Mozgalom indult meg abban az irányban, hogy Gyóni Géza halálának 10-ik évfordulója alkalmával 1927. junius 25-én .szülőfalujában és Szarvason emléktáblát állítsanak fel. A gyóni emléktábla felállítására adományokat elfogad az ottani evang. lelkészi hivatal. A szarvasi emléktábla ügyét a szarvasi öregdiákok szövetsége tette magáévá. v.: Az uj megyei árvaszéki ülnök ünneplése szülőfalujában Kőröstarcsa diszebédet adott Szabó Emil tiszteletére A Körösvidék munkatársa irja : A f. hó 16-án Kőröstarcsa község vezetősége 62 teritékes ebéd keretében ünnepelte szülöttét. Szabó Emilt árvaszéki elnökké történt megválasztása alkalmából. Szabó Emil édesatyja Kőröstarcsa volt ref. lelkésze a kiváló emlékű Szabó János volt békés—bánáti ref, esperes volt, aki 14 gyermekét nevelte fel Köröstarcsán. Az ebéden az ünnepelten kívül Szakolcay Lajos, a gyulai kir. törvényszék elnöke, Sárossy Gyula, a volt árvaszéki elnök, dr. Szegedy Kálmán egyházmegyei gondnok, dr. Kiss árvaszéki ülnök, Moldoványi János, a békési és Kiss László, a szeghalmi járás főszolgabirája, Forgách Béla szolgabíró, a körösladányi, köröstarcsai és tnezőberényi ref. lelkészek és Gáspár István mezőberényí r. kath. lelkész és a körösladányi és mezőberényi jegyzői kar és Kőröstarcsa község tanítósága jegyzőkara és vezető gazdaközönsége vett részt. Mintegy 12 felköszöntő hangzott el, amelyek mindenike az összetartásra, megértésre és fokozott munkával szeretett hazánk talpraállilására volt lelkeshangu buzdítás. FÉlűru jegyek a cserKésznagytíborba A békéscsabai menetjegyiroda közli, hogy megérkeztek a féláru utazási igazolványok azok számára, akik a cserkésznagytábort akarják megtekinteni. Minthogy egyelőre csak igen kis mennyiségű jegy érkezett ide és valószínű, hogy a környék közönsége is innen akarja ellátni magát féláru utazási igazolványokkal, ajánlatos, hogy mindenki azonnal gondoskodjék szükségletéről, mert a kibocsájtott jegyek mennyisége a szükségletet egyáltalában nem elégíti ki. Külföldi kölcsön házépítésre Jövőre is segítik az építkezőket Budapest, junius 19. Schandl Károly földmivelésügyi államtitkár kijelentette, hogy folynak az előmunkálatok acélból, hogy a kisembereknek megkönnyítsék az építkezés megindulását a kiosztott házhelyeken. Tervbe vették, hogy a következő költségvetési évben 5 millió aranykoronát, vagy még ennél is nagyobb összeget fordítanak a falusi építkezésekre. Tárgyalások folynak külföldi kölcsön igénybevételére is. Miért aludt el az öcsöd—csaba—doboz— sarkadi vasút épitési ügye? Óriási területek életbevágóan fontos érdeke követeli ennek a vasútvonalnak a megépítését! — Áldoznának az érdekelt községek, de nincs aki kezébe vegye az ügyet — Nagy magyar községek az aranykalászos Alföldön, amelyeket még nem lehet megközeliteni! Békéscsaba, junius 19. Még 1925. elején merte felvetni yalaki hozzávetőlegesen meghatározott formában azt a tervet, hogy Kunszentmárton, Öcsöd, Békésszentandrás, Kondoros, (kondorosi tanyák) Békéscsaba, Doboz, Sarkadkeresztur, Sarkad és Geszt vonalán keresztül mintegy 180 kilométernyi hosszúságban keskenyvágányu gazdasági vasút épüljön. A nagy horderejű ügy előkészítésére több gyűlést tartottak annakidején, ahol számoltak, tervezgettek, osztoztak az érdekeltségek kiváló képviselői a hosszú évek sürgető követeléseiből fakadt nagyszerű terv felvetőivel. Az előkészületek azonban csak annyira jutottak, hogy az érdekelt községek képviselőtestületeinek keilett volna letárgyalniok a hozzájárulás kérdését. Érthetetlen, hogy ez a mai napig sem történt meg a legtöbb helyen. Több érdekelt község képviselőtestülete napirendre sem tűzte a vasútépítés ügyét! Nem hisszük pedig, hogy az Alföld kátyús, az év kétharmadában járhatatlan utai mentén elterülő községei között akadna egy is, amelyik ne tudná, hogy mit jelent egy gazdasági vasútvonal. A fenti terv sorsával az egyes községek s velük az egész szépKörösvidék fejlődésének utja nyilík meg, vagy zárul be hosszú időkre! Gazdának, iparosnak, kereskedőnek, munkásnak egyformán életbevágóan fontos érdeke, hogy ez a vasútvonal megépüljön. Ne temetkezzenek haldokló maradiságba, hanem fejlődjenek a termelés, a munka, az egészséges gazdasági vérkeringés mindenen áttörő erejével a Körösvidék községei ! Öcsöd és Doboz a legkirívóbb példái annak a tarthatatlan állapotnak, amelyben minden anyagi erőssegük és gazdagságuk mellett is sínylődnek. Öcsöd el akar szakadni Békésvármegyétől, mert nincs vasútja, Doboz pedig minden áldozatot a tenyerén kínál fel egy Csabára vezető vasútvonalért. Felkerestük Hegedűs Gyulát, Doboz község érdemes főjegyzőjét, aki 35 év óta sok elismerést szerzett, fáradhatatlan harcosa a községi közigazgatás ügyének és érdeklődtünk erre vonatkozó véleménye és intézkedései felől. — Doboz község képviselőtestülete — mondja Hegedűs főjegyző — 1925 február 11-én tartott közgyűlésén majdnem egyhangúan, a legteljesebb megértéssel mondta ki, hogy szükségesnek tartja a vasút megépítését és elvállalja annak ráeső terheit. Akkoriban 10 évre évi 14.600 aranykorona fizetésére köteleztük magunkat. Az első részlet befizetése a vasút üzembehelyezésekor lett volna esedékes. A szükséges területeket is ingyen ajánlotta fel a község a 3 és fél milliárdos pénzbeli hozzájáruláson felül! — Minden áldozatra kész Doboz község, mert itt tudja mindenki, hogy vasút nélkül se gazdasági, se kulturális fejlődésről nem lehet szó ! — Nem tudom, mi akasztotta meg ennek a nagyszabású tervnek a megvalósulását, de ha abban nem bizhatunk, legalább a csaba—doboz—sarkad—geszti vonalat építsék ki. — Bizonyos, hogy addig a községek nem foglalkozhatnak komolyan ezzel az üggyel, amíg valami előzetes tervezet, egy kis számvetés nincs a kezünkben. Egy olyan mérnökemberre vagy vállalatra volna tehát szükségünk, aki minden előre támasztott igény nélkül elkészítené a hozzávetőleges tervei és számadást, amely kiinduló pontnak szolgálna a továbbiakhoz. Doboz község érdemes főjegyzőjének szavai nyomán még egy kérdést teszünk fel: % Ugyan bizony ki tudná megmondani, hogy Békéscsaba város közönsége és agilis vezetői miért nem sürgetik ennek a vasútnak a megépítését? Talán túlságosan meg vannak elégedve jó csabai polgártársaink Csaba fejlődésével és így feleslegesnek tartják, hogy egy ujabb vasútvonal két uj irányból ontsa ide a vevők, eladók és mindenféle idegenek átutazó tömegeit, ami komolyan alkalmas lehetne arra, hogy mélyreható és számbavehető lendületet adjon városunk külsőségekben megnyilvánuló fejlődésének ? . . . A jelszavak üres hangoztatása nem jó jövedelmi forrás. Kapcsoljuk be vasúttal az eldugott tanyacsoportokat, nyissunk utat Csaba felé a vasúttól elzárt községeknek, hozzunk uj vért, uj hajtóerőt gazdasági életünkbe, ez minden áldozatért kövéren fizet I (M) Itt közöljük végül, hogy a „Körösvidék" szerkesztősége szívesen fogad az összes érdekelt községek és érdekeltségek részéről lényegbevágó, lehetőleg rövid hozzászólásokat, amelyeket változatlanul bocsájt közre, hogy igy lapunk ennek az egész Körösvidékre életbevágóan fontos ügynek is támogatója legyen. Uj iskolát kapnak a korosvideki leányok Egyéves háziasszonyképző tanfolyam nyilik meg Békéscsabán— Látogatás a békéscsabai állami önálló gazdasági népiskolában Békéscsaba, junius 19. F, hó 16-án, szerdán tartotta szép sikerű évzáró vizsgáját a békéscsabai állami önálló gazdasági népiskola, amely Netz Ferenc igazgató irányítása alatt az utóbbi években rohamos léptekkel indult fejlődésnek, az újonnan megnyilvánuló fokozattabb következményeknek megfelelően. A vizsgán a várós, az iskolagondnokság, a Gazdasági Egyesület, a földmivesiskola és a gazdasági felügyelőség képviselője, valamint a „Körösvidék" meghívott munkatársa jelentek meg, közöttük elsősorban dr. Berthóty István polgármester, dr. Medovarszky Mátyás főjegyző, dr. dr. Korniss Géza tanácsnok, Horváth István tanácsnok, Alexi Pál (Gyöngyös) miniszteri kiküldött, Pfeiffer István, Sólyomi Lipót, a vármegyei Gazdasági Egylet titkára, Reichardt Béla gazdasági felügyelő, Tantó József várm. népművelési titkár, gődényházi Tar Gyula, a földmivesiskola igazgatója, Zahorán Pál városi gazdasági intéző, Korossy László gondnoksági elnök, Uhrin Károly, Mészáros Gyula, Botyánszky János, Drienyovszky János gondnoksági tagok és még számos érdeklődő. A meghívottak előtt Sebőkné, Kontsek Krisztina II. és III. oszt. leánynövendékei vizsgáztak, akik bámulatosan szép sikerről, kitűnő vezetőjük odaadó, céltudatos munkájáról tettek bizonyságot. Jellemző növendékeinek szeretetteljes ragaszkodására, hogy szép virágos kosárkával lepték meg. A polgármester, Korniss kulturtanácsnok, Korossy László elnök s a jelenvoltak mind a legteljesebb elismerésüket fejezték ki Netz igazgatónak s a nagyérdemű tantestületnek, amely minden tekintetben elsőrendű eredményeket produkál. Az iskola nemes munkáját annyira méltatták, hogy dr. Berthóty polgármester annak a reményének adott kifejezést, hogy hamarosan felépülhetnek az iskola hiányzó, nélkülözhetetlen helyiségei, melyek nélkül értékes tantestülete csak a legnagyobb erőfeszítéssel láthatja el nehéz szolgálatát. Érdekes, hogy ez az iskola, amely minden támogatást megérdemel, egy az egész Tiszántúlon páratlan, uj intézménynek ad hajlékot. Netzné, Horváth Csőre igazgatóné, aki az iskolának rendes tanára, emellett külön háztartási tanfolyamot vezetett be, amelynek az idén májustól junius 13-ig már másodszor látták nagy hasznat hálás növendékei. A rendkívül életrevaló tanfolyam tananyaga : főzés, kenyérsütés, sütemények, gyümölcs- és főzelékkonzervek készítése, tálalás, terítés, felszolgálás, asztalnál viselkedés, evőeszközök EGY MEGOLDOTT PROBLÉMA ORVOSOK AJÁNLJÁK ! Gyártja a világrekordos Fővárosi Serfőző Rt. Kőbányán. Megrendelhető Békéscsabán a kerületi főraktárnál, Schreyer József bor- és sörnagykereskedőnél.