Körösvidék, 1926 (7. évfolyam) április-június • 74-145. szám

1926-06-13 / 132. szám

Békéscsaba, 1926 iunius 13. Körösvitféle 7 Rbe55ziniai szokások és törvények Abesszínia újból az érdeklődés középpontjába esett. Pár pillanat alatt rádió utján elterjedt a hir : Abesszíníát felosztják Anglia és Olaszország között. Olyan simán talán mégsem fog menni a dolog, mert egyszer már 1896-ban Adnánál ugyancsak megverték az olaszokat az abesszák. De remélem, hogy ez a hir is a Menelik császár haláláéhoz lesz hasonló. Bizonyára sok fejtörést okozna bármelyik német professzornak, aki ki akarná számítani, hogy hányszor is halt meg Menelik és hányszor támadt fel újból az újságok szerint. Igazán sajnálnám s velem együtt az itt lakó európai kolónia nagyrészt, ha Abesszínia idegen uralom alá jutna. Hiszen boldogabb ország (értve ez alatt a feketéket) talán nincs a földkerekségen, elvétve ugyan akad itt is elégedetlen, de hát ez az ember alaptermészete, legyen az fehér, sárga, vagy fekete. Tout ank Amen korabeli törvényeik európai szempontból nézve kissé különösek, de nekik a legmegfelelőbbek. Különben a bírálatot az igen tisztelt olvasóközönségre bizom. A leggyakrabban előforduló esetek a következők: Lopás. Az ország belsejében rendőrség egyáltalán nincs, de azért ritkán lopnak meg valakit, mert az elveszett dolgokért az egész környék, hol a lopás történt, felelős. Ha az elveszett holmi meg nem kerül, más szóval ha el nem árulják a tolvajt, akkor kivétel nélkül mindenki hozzá kell járuljon a kár megtérítésének a duplájához. A tolvaj addig ül vasra verve, amig a kárt kétszeresen meg nem térití, ha vagyontalan, akkor a rokonok fizetnek helyette. Ha a tolvaj javíthatatlan s többször lop, akkor az egyik kezét csuklóban és az egyik lábát bokában levágják. Az operációt a legforgalmasabb piaci napon, szombaton hajtják végre és itt hagyják szégyenszemre kitéve a bámulóknak a piac közepén. A levágott testrészeket rendesen a kóborló kutyák viszik el. Sértés. A lovagias ügyeket ugy intézik el, hogy a sértő fél a legszebb marháját köteles odaadni a sértettnek, melyet az választ magának. Ha tettleg bántalmazza ugy, hogy az illető ágyban fekvő beteg lesz, akkor addig kell etetnie hússal, vajjal, mig a beteg teljesen meg nem gyógyul. Természetesen az ilyen kura nagyon lassú, néha hónapokig is eltart. Aki pedig valakit koldussá tesz, az köteles a lányát hozzáadni feleségül, aki őt egész életében ápolja. Gyilkosság. A gyilkosságra érvényben van a szemet-szemért elvű törvény, vagyis aki mint öl, ugyanugy végzik ki a halott hozzátartozói. Ha véletlenül történt az eset, akkor a gyilkos, ha a rokonok beleegyeznek, 80 tallérért megválthatja magát. De ha a rokonok ragaszkodnak a kivégzéshez, akkor nincs semmi fellebbezés, menekvés a rémes haláltól. Sokszor e törvény alapján nagyon mulatságosan fejeződik be a törvény végrehajtása. Még Menelik idejében történt a következő eset: Egy szerecsen favágás közben leesik a fáról s agyonüti a fa alatt véletlenül arra haladó embertársát, A dolog mint ritka eset, mivel a kerületi biró nem vállalta, Menelik elé került. Világos volt a véletlena cime annak az érdekfeszítő részletekben gazdag útleírásnak, amelyet a „Körösvidék" legközelebb (már keddi számában) folytatólagosan közölni kezd. A szenzációsan érdekes és rendkívül tanulságos útleírást, amely nem száraz adatok gyűjteménye, hanem élvezetes, szórakoztató olvasmány, könyvoldalak formájában csatoljak hetenként 2-szer 3-szor lapunk különböző számaihoz, ugy hogy a megjelent közleményeket mindenki meggyüjtheti és a közlés bevégeztével beköttetheti. Mindenkinek, aki a meggyüjtött teljes könyvet a „Körösvidék" könyvkötészetébe hozza beköttetni, ingyen adunk Ízléses bekötési táblát, tehát minden olvasónkat ingyen juttatjuk egy igen értékes könyvhöz, amely Délamerika életét tárja elénk élvezetes olvasmány formájában. Ma, amikor megszámlálhatatlan tömegek tekintenek sóvár szemekkel Délamerika és különösen az aranyhegyeket igérő Brazília felé, még az ország határain tul is rendkívül nagy érdeklődéssel fogadták Migend Dezsőnek, a „Körösvidék" Délamerikában járt felelősszerkesztőjének brazíliai Írásait. Szines, kalandos útleírását, amely az egzotikus tájak legszebbikét, Brazília ősrengetegeinek és buja ültetvényeinek világát veti elénk regényes, érdekfeszítő elvasmány keretében, Magyarországon elsőnek a „Körösvidék" adja ki és minthogy eziránt is rendkívüli érdeklődés nyilvánul meg, ajánlatos, hogy minden olvasónk lehetőleg előfizetés utján igyekezzék biztosítani magának az összes megjelenő folytatások, illetőleg fejezetek megszerzését, hogy könyve, amelyet a „Körösvidék" áldozatot nem kiméivé ajándékoz olvasóínak, teljes legyen. ség, de a törvény szerint bűnhődnie kell a gyilkosnak. Igy hát a bűnöst kiadták a rokonoknak, akik azonnal átvitték a vesztőhelyre. Nagy volt a meglepetésük, mikor senki sem akadt közülök, aki felmászott volna a fára, hogy onnan a nyakába ugorjon az elítéltnek. Igy menekült meg a gyilkos a bölcs törvények alapján. Egy másik hasonló eset szintén régebben történt, de azért még élénk emlékezetében él mindenkinek. Egy ünnep alkalmával harci tánc közben az egyik harcos vésztjóslóan forgatva lándzsáját, rémesen üvöltve : „megöllek!" kiáltással a mellette levő társa felé szúr, ki félelmében ugy megijed, hogy szörnyethal. Az itélet kihirdetése után bosszútól hevítve hurcolták a gyilkost a város végére, hogy kivégezzék. A legharciasabb rokon „megöllek!" kiáltással ugrált a szepegő elitélt előtt s élesrefent lándzsájával bökdösött feléje, de az bizony csak nem akart a szép szóra megválni az élettől s talán még ma is él, ha azóta meg nem halt már. A karmadik érdekes eset mostanában történt és minthogy „araki" (snapsz) is szerepel benne, egészen modern eset. Egy szép vasárnap délután, talán éppen elseje lehetett, egy európainak a szolgája többet ívott a kelleténél (ezt talán a gazdájától tanulta) s széles jó kedvében garázdálkodni kezdett az utcán. Véletlenül találkozik vetélytársával, akit üdvözlés helyett szitkokkal fogad. Mikor kifogytak a sértegetésekből — mint ilyenkor szokás — előkerültek a sétapálcák, melyek egész nyugodtan buzogánynak is beíllenek s azokkal folytatták érveléseiket. A kemény koponyákra hulló ütésektől csak ugy visszhangzott a környék s már ugy látszott, végkimerülés lesz a párbaj vége, amikor a részeg alak ugy találta kúpán hajítani ellenfelét, hogy az holtan terült el az ut közepén. Alig józanodott ki a dúhaj legény, máris a birák elé került, akik — mivel beismerő vallomást tett — halálra ítélték. A legerősebb rokon vállalta az itélet végrehajtását. Előbb, hogy erejét fokozza, bekebelezett pár kiló nyers hust, majd megivott rá egy üveg snapszot, ugyanattól a görög kereskedőtől vette, akinél azelőtt az elitélt szokta erejét gyarapítani. Igy biztos kézzel s óriási fütykössel felszerelve állott ki a gyilkos lebunkózására. Szaporán és keményen járt a keze, az elitélt csak ugy szédült, de azért állta az ütéseket. Egyszer csak — mit tesz Allah? — darabokra törik a bot és Allah, kinek nevét az elitélt minden ütés után elrebegte, tényleg megmentette szolgáját. Európában gyakran kérdezték tőlem: Igaz-e, hogy Afrikában agyonütik és megeszik az öreg embereket ? Erre csak azt mondhatom, hogy nagyon is tisztelik szüleiket és általában az öreg embereket a szerecsenek. Ha egy gyermek megüti az anyját, azt az egész falu, minden birói itélet nélkül, megveri. Ha máskor is többször arra vetemedik a rossz gyerek, hogy anyját megüsse, akkor egyszerűen agyonverik. E harcias nép jellemére vonatkozólag még a következőket jegyzem meg : mikor az arussiak legyőzték az uralkodó Amharákat és betörtek azok földjére, az anyák, hogy a győzők el ne vigyék gyermekeiket az itteni szokás szerint rabszolgának, gyermekeikkel együtt ledobták magukat egy hegyről a mélységekbe. De nemcsak a nép, hanem uralkodójuk is feláldozza magát, ha a haza meg a becsület ugy kivánja. Erre a legszebb példa Theodoros király esete, aki, midőn legyőzték az angolok, kardjába dőlt. És most e népet akarják leigázni, ami tán sikerülni is fog, mert amint a történelem mutatja, nem mindig a bátraké, hanem a gyáva árulóké az ideiglenes győzelem. Gajdács Mátyás. A kondorosi iparosifjak zászlószentelése A „Körösvidék" kondorosi munkatársa irja: A Kondorosi Iparos J Ifjúsági Egyesület f. hó 27.-én zászlószentelési ünnepélyt tart a községi ligetben. Az ünnepély műsora: 1. Délután 1 órakor kivonulása csárda helyiségéből a községi ligetbe. 2. Zászlószentelési megnyitó beszédet mond Kovácsik István diszelnök. 3. Himnusz. Énekli a kondorosi dalárda. 4. A róm. kath. egyház részéről Bedák Mátyás szentszéki ülnök, plébános, az ág. h. ev. egyház részéről Keviczky László espereslelkész a zászlót megszentelik. 5. Dr. Zeöke Antal nemzetgyűlési képviselő, diszelnök beszéde. 6. Zászlószegek beverése. 8. Bevonulás a megszentelt díszzászlóval a csárda helyiségébe. 10, Este a zászlóanya, csákói dr. Geist Gyuláné átadja a zászlót az egyesületnek. Este 9 órai kezdettel a csárda összes termeiben táncmulatság lesz. \SÍMCZA KRÉMPOR KÖPHJRTÓ MINDEN JOBB FÜSZERÜZA.ETBEN, KÓSTOLJA MEG! cigarettapapír jutalomakciója I. kiosztásának eredménye : 10 millió korona Pocsai János, Békés 5 millió korona Kun János, Gyula 5 á 1 millió korona, 10 á 5 százezer, 50 á 1 százezer, valamint 7934 vigaszdíjé