Körösvidék, 1926 (7. évfolyam) április-június • 74-145. szám

1926-06-11 / 130. szám

Ára ÍOOO Korona. Békéscsaba, 1926. junius 1 1 Pénte k VII. évfolyam 130. szám Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsaba, Szent István-tér 18. Telefon : 60. független keresztény poliíilcai napilap. Főszerkesztő VIDOVSZKY KÁLMÁN | Felelősszerkesztő MIGEND DEZSŐ Előfizetési árak: Negyedévre 175000 K™ Egy hóra 25000 K. Egyes szám ára 1000 K «« Öngyilkossági láz (vk) Sok nyomorúsága van ennek a szerencsétlen országnak. Szenve­déssel teljes a múltja, siralmas a jelenje s néha ugy érezzük, hogy a jövője is kétséges. Nem azért, mert megcsonkították az ezeréves magyar hazát, nem azért, mert letiporták, porba taposták, hanem azért, mert polgárai nem tudnak és nem akar­nak élni. Valahogy ugy képzelik az embe­rek, hogy az életnek csupa gond­talan derűnek, semmi, vagy nagyon kevés munkának, sok szórakozás­nak, könny és panasznélkül való könnyű mulatságnak kellene lennie. És mihelyt látják, hogy az élet más, mindjárt összeroppannak, meghátrál­nak, kétségbeesnek. Ez az oka annak a legszmorubb epidémiának, amely Csonkamagyar­országon mostanában valósággal dü­höng. Statisztikai adatok bizonyítják, hogy sem Bécsben, sem Berlinben, sem egyetlen nagy városban nincs aránylag feleannyi öngyilkosság sem, mint a mi dunamenti gyönyörű fő­városunkban. Naponkint a legkülön­bözőbb öngyilkosságok egész sorá­ról számol be a sajtó. Kis gyerme­kektől aggastyánokig, koldusoktól nábobokig, gyenge elméjütől tehet­séges ifjúig minden rendű és rangú embereket találhatunk az önmaguk életét kioltok szomorú lajstromában. Ujabban vidékre is átcsapott ez a súlyos baj. Itt is mindtöbb az élet­untak száma. Mi ennek az oka ? Nagyon hamis nyomon járna, aki azt állítaná, hogy a nyomor dönti a sirba még élet­erős polgártársainkat. Hiszen igen sok öngyilkosnak semmi oka sincs az anyagiak ellen való panaszra. Azután meg naivság volna azt gon­dolni, hogy csak Csonkamagyar­országon van nyomor. Minden ország­ban van, a nagyvárosokban pedig annál nagyobb a nyomor, mennél több ember zsúfolódik ott össze. És ez igy volt mindig. A nyomort tel­jesen kiküszöbölni nem lehet. Mégis másutt inkább viselik az emberek az élet ilyen verését. Nem roppan­nak össze olyan hamar. Betegséget sem lehet okul felhozni, hiszen nagyon sok fiatal erős, egész­séges ember keres a halálban meg­nyugvást. Despotizmus sem uralko­dik itt, amely reánehezedne a rab­lelkekre. Csak egy helyen találhatjuk meg ennek az epidémiának az okát: az emberek kishitüségében. Itt a baj. Valahogyan elvesztették az emberek a hitüket az életben, gyávák és erőt­lenek lettek, nem bírják leküzdeni az élet nehézségeit. A nagy, sok megrázkódtatás után, amely tenger szenvedést és gyötrelmet zúdított a magyar nemzetre, egyszerre mintha elernyedtek volna azok, akik pedig olyan nagy, igazi hősök voltak nem­csak a kötelességtudásban, hanem a szenvedések viselésében is. Mindjárt elcsüggednek, kétségbeesnek, össze­rogynak s halált kiáltanak akkor, amiker pedig még előttük áll a küz­delmes, diadalmat igérő élet. Meg kell látnunk az öngyilkosság őrületét és segíteni kell rajta. Ho­gyan ? Erősebbé kell tenni az embe­reket. Foglalkozni kell velük. Szó­szék, sajtó, iskola, hivatal, tárgyaló­terem .. . mind alkalmas arra, hogy megerősítsük az emberek hitét az életben. Meg kell győznünk kishitű társainkat arról, hogy az élet mindig küzdelem volt, hogy a mindennapi kenyérért ép ugy, mint a boldog­ságért, mindig kellett küzdeni, vias­kodni, sőt lemondani is. De a küzdő felé mindig intett babér. Int most is. Igaz, ma talán nehezebb a hely­zetünk, mint normális körülmények közt, de mennél nagyobb, mennél keményebb a harc, annál örömtel­jesebb a diadal. Ebben a diadalban kell hinni, ezt kell látni utunk végén, effelé kell törtetni vasakarattal. Ez méltó az ember fenségéhez, nem pedig a revol­ver, kötél, méreg vagy jeges, hideg áradat. Efiy emigráns In zultálta a miniszterelnökit A genfi rendőrség letartóztatta a kommunista Vér Imrét, Bethlen István gróf támadóját Általános felháborodást keltett az aljas merénylet hire A Népszövetség tagjai sajnálkozásukat fejezték ki az eset felett Genf, junius 10. űróf Bethlen István magyar mi­niszterelnököt ma hallatlan inzultus érte a Népszövetség palotájában. Mikor a miniszterelnök fél 11-kor megjelent a palotában és be akart menni a tanácsülésre, amely a magyar pénz­ügyi ellenőrzést tárgyalta, a folyosón, amely a palota nagy üveges veran­dájára nyílik elébe állott egy alacsony, barna hajú férfi, egészen közel lépett hozzá és ezek­kel a szavakkal: „Nesze ne­ked a magyar nép nevében!" arcul ütötte a miniszterel­nököt. A folyosón ekkor nem tartózko­dott senki, de az egyik terem elő­csarnokából több delegátus látta a a vérlázító jelenetet. Kirohantak va­lamennyien és egyszerre nagy cso­port közepette állott a mérénylő. Bethlen István grófot is több dele­gátus vette körül és felháborodását nyilvánította az aljas támadás fellett. Ott állott a támadó, egész testé­ben remegett és háláisápad volt, A gaz merényletnek percek alatt hire futott a népszövetségi palotában. Mindenfelől kisiettek a delegátusok a folyósóra és a pénzügyi bizottság tagjai izgatottan tárgyalták az ese­ményt és általános volt a felhábo­rodás. Időközben a merénylőt két oldalt megragadták a terem­őrök és kituszkolták a palo­tából az utcára, mert a Nép­szövetség háza exterritoriá­lis hely és oda a svájci rend­őrség nem léphet be. A palota kapujában a Népszövet­ség altisztjei a brutális támadót át­adták a rendőröknek. A rendőrbiz­tos megkérdezte, hogy mi a neve, mire azt válaszolta, hogy Just Iván­nak hivják, magyar származású és hazafias felháborodásában inzultálta a miniszterelnököt. A rendőrök egye­nesen a rendőrfőnökségre vitték és ott nyomban kihallgatták. Itt derült ki, hogy a magyar miniszterelnök tá­madója Vér Imre, aki a Ká­rolyi-uralom idején Buda­pesten szerepet játszott. Átadott a rendőrségen egy a Nép­szövetség titkárságához intézett le­velet, amelyben az. volt, hogy a ma­gyar kormány őt hosszú időn ke­resztül köztársasági érzelmei miatt üldözte, be is börtönöztette és me­nekülnie kellett hazájából. Eddig Párisban tartózkodott, mint a ma­gyar köztársasági párt titkára. Genfbe, mint hírlaptudósító jött, a párisi „Ere Nouvelle" igazolta, mint kiküldött tudósítót a Népszövetségi Tanács mostani üléseinek folyamára. Jóval azután, hogy a merénylőt a teremőrök kivezették a palotából az utcára és átadták a rendőröknek, még mindig nem csillapodott le az izgatottság a folyosókon. A tanács tagjai és a többi delegátusok felhá­borodottan tárgyalták ezt az ese­ményt, amely az első támadás volt, amióta a Népszövetség fennáll és mindannyian példás mogtorlást kö­veteltek. A merénylő kihallgatása a rendőrségen tart. Gróf Bethlen István incidense kö­vetkeztében a ma délelőtt fél 11-re kitűzött nyilvános ülés megnyitása nagy késedelmet szenvedett. Az ülés megkezdésekor Guani elnök mély sajnálkozásának adott kifejezést az incidens miatt: „Mély rokonszen­vünket akarom nyilvánítani az iránt a férfiú iránt, mondotta — aki ennek az incidensnek az áldozata volt. Na­gyon sajnálom, hogy ilyen inzultus történhetett a vendégszerető főtitkár­ságon." Az angol flotta az Adrián Belgrád, junius 10. Az angol követ meglátogatta Markovics külügy­miniszterhelyettest és bejelentette, hogy az angol flotta junius 16—25 között meglátogatja az adriai kikötőket. A szerb kormány megtette a megfelelő intézkedéseket az angol tengerészek fogadtatására. •MBBiaBa••••••••••••••••••••••••••••••»••••••••••••••••••••• Az orosz szovjet pénzelte az angol bányászsztrájkot London, junius 10. A „Daily Mail" nagy feltűnést keltő cikkben azt irja, hogy a kabinet a tegnapi minisztertanácson foglalkozott azzal a támogatással, amelyben a szovjetkormány részesítette az angol bányászszervezeteket. A belügyminisz­ternek elég bizonyíték van a kezei között ahoz, hogy valamennyi szovjet­ügynök Angliából való kiutasítását igazolttá tegye. Rendkívüli közgyűlést tart Békés község képviselőtestülete A »Körösvidék« békési munkatársa irja : Békés község képviselőtestülete junius 12-én, szombaton délelőtt 9 órakor a községháza közgyűlési ter­mében rendkívüli közgyűlést tart, melynek tárgysorozatán az alábbi fontosabb pontok szerepelnek: Jóváhagyó határozatok. A hidasháti legelő megvétele, a fehérháti és andormegyeri legelő eladása. Bizottsági jelentés a községi telek­könyvi betétről. A békés—szarvasi ut kikövezése. Az élővizi és Feketekörösi hidak kiszélesítése. Felállítandó uj községi iskolák, OFB ítélet. Főszolgabírói vizsgálatról felvett jegyzőkönyv. H. Kovács Mihály esküdt fegyelmi ügye. MAV értesítése a községi előter­jesztésekre. Kötelező tűzoltóság felállítása tár­gyában szabályrendelet. Iby Ferenc uradalmi felügyelő ké­relme községi megbízás adás iránt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom