Körösvidék, 1926 (7. évfolyam) április-június • 74-145. szám

1926-06-10 / 129. szám

Körösvidéle Békéscsaba, 1926 junius 13. Rendkívül nagy az érdeklődés a cserKésznagy tábor iráni Néhány forgalmasabb helyen kedves, szép plakáton akad meg az ember szeme. Kedves arcú mosolygó cserkész néz, kacag le a papírról, Megfogja az embert. Meg kell állni, hogy gyönyörködjék. A cserkészek Nemzeti Nagytáborának plakátja ez. Már mindenki tudja, hogy mi lesz a Nemzeti Nagytábor. Hiszen minden házban ott van az a csinos kis füzet, amely ennek lényegét tárja fel a nagyközönség előtt. Tízezer magyar cserkész pompás közös munkája lesz ez a hatalmas tábor. A jövő reménysége, a ma ifjúságának színe-java lesz ott, hogy két hétig élje a cserkésztábor minden szépségét s e mellett tanuljon egymástól sokat, mélyitse a testvéri együttérzést, hitet ébresszen a szebb jövő iránt. Csupa napfény, ragyogás és derű csalogatja az emberek ezreit a cserkészek nagytáborába. Nem csoda, hogy olyan nagy érdeklődés nyilvánul meg iránta. Az ország minden részéből tömegesen mennek fel a szülők s a cserkészek jó barátai arra a nagy ifjúsági megmozdulásra amelyhez fogható még nem volt Magyarországon. Békésmegyéből — amint halljuk — több száz főnyi látogató megy valószínűleg külön vonaton a fővárosba Kovacsics Dezső főispán vezetésével. Ehhez a küldöttséghez csatlakozik Békéscsaba város impozáns csoportja, amelyet a minden nemes ügyért őszintén lelkesülő Berthóty István dr. polgármester vezet. A cserkészszövetség minden felutazónak biztosit féláru vasúti jegyet s azonkívül még jelentékeny kedvezményeket szállodákban, vendéglőkben. Egyébként a Nemzeti Nagy Tábor ismertetése céljából a cserkészet csabai vezére: Vidovszky Kálmán f. hó 16-án szerdán nagy előadást tart, amelyre mindenkit szeretettel meghívnak, aki az ügy iránt érdeklődik. Avató ünnep az eleki Ipartestületben A >Körösvidék« eleki munkatársa irja: Az eleki Ipartestület ez évi közgyűlésén Brandt Sebestyén, az Ipartestület érdemes alelnöke azt az eszmét vetette fel, hogy a testület székházát, mely már szűknek bizonyult, egy olvasóteremmel bővítsék ki. Az eszmét a közgyűlés egyhangúlag elvileg el is fogadta, de a szegényes anyagi viszonyokkal élő ipartestületnek az építkezésre fedezete nem volt, hanem körlevéllel fordult a környékbeli ipartestületekhez anyagi támogatásért. Az építkezést végre is hajtották s a tagok ingyenes munkája lehetővé tette a terem gyors felépítését. Az uj olvasóterem felszentelése e hó 6-án, vasárnap délután történt meg. Délután 3 órakor érkezett meg dr. Csepregi Imre esperes-plébános, akit az Ipartestület elöljárósága fogadott. Dr. Csepregi Imre felszentelte az uj termet s az ott elhelyezett, Brandt Sebestyén által ajándékozott, művészies fali keresztet; majd gondolatokban gazdag beszédében rámutatott a terem fontosságára s céljára s igy átadta a termet rendeltetésének. Ezután az Ipartestület dalárdája Wittmann Ádám szakavatott vezetésével a Himnuszt énekelte. Tisch József polgári iskolai növendék alkalmi »Avató« verset szavalt a tőle megszokott ügyes előadással. Burián Mihály főkönyvtáros a könyvtár állapotáról szólott közvetlenséggel. Beszédében rámutatott arra, hogy a könyvtár mily fontos szerepet tölt be az ipartestületi életben. A könyvtár nemcsak szórakoztat, hanem tanit is. Felkért mindenkit, akinek nélkülözhető könyve van, hogy járuljon „hozzá a könyvtár gyarapításához. Ö maga jó példával járt elől s 40 kötet könyvet ajándékozott a könyvtárnak. Majd megemlékezett az Ipartestület agilis elnökéről, jegyzőjéről s mindazon elöljárókról, akik fontos tényezői az Ipartestületnek s fáradságot nem ismerve dolgoznak jövő érdekében. Továbbá köszönetet mondott mindazoknak, akik támogatásukkal járultak hozzá a terem építkezéséhez; köszönetet mondott azoknak is, akik a tombolára tárgyakat ajándékoztak s ezen részt vettek. A nagy tetszéssel fogadott beszéd után Wittmann Ádám német nyelven beszélt azoknak, akik a magyar nyelvet kevésbé értik. A dalárda »Lobogjon a magyar zászló« cimü éneket s a magyar »Hiszekegyi-et énekelte. Az ünnepség Schinagel Ferenc elnök záróbeszédével ért véget. Az ünnepség után az Ipartestület vezetősége és elöljárósága, valamint dr. Csepregi Imre esperes-plébános, pápai kamarás hosszas eszmecserét folytattak. T. V. József főherceg a csorvási hősi emlékoszlop leleplezési ünnepélyen Nagy előkészületek az ünnepségre — Az ünnepség programja Csorvás község közönsége a világháborúban hősi halált halt fiai iránti hálás kegyeletéül felállított emlékszobrot József főherceg tábornagy Ö királyi Fensége résztvevése mellett junius 27-én fogja ünnepélyes keretek között leleplezni, melyre Csorvás és a szomszédos községek lakosságát ezúton is meghívja a község elöljárósága. Az ünnepély sorrendje : Junius 27-én reggel 8 órakor József főherceg fogadtatása. 9 óra 30 perckor a róm. kath., ág. hitv. ev. és ev. ref. templomokban istentisztelet. 10 óra 20 perckor ünnepi díszközgyűlés a községházán. 11 órakor kivonulás az emlékműhöz, ahol a leleplezés az alábbi sorrendben fog megtörténni: 1. Himnusz. Előadja a csorvási dalárda. 2. A járás főszolgabirája felkéri József főherceget a szobor leleplezésére és felavatására. 3. József főherceg a szobrot leleplezi, miközben a dalárda a » Hiszekegyet* énekli s ennek eléneklése után József főherceg a felavató beszédet elmondja. 4. Ünnepi beszéd. Tartja dr. Kovacsics Dezső, Békésvármegye főispánja. 5. Községi főjegyző a szobormüvet a község nevében átveszi. 6. A szobormű megáldása és megkoszorúzása a felekezetek lelkészet által a következő sorrendben: a) róm. kath. esperes, b) ág. ev. esperes és c) ref. esperes által. 7. A szobormű megkoszorúzása községek, egyesületek és magánszemélyek által. 8. Szózat. Előadja a csorvási dalárda, illetve ennek vezetése mellett az ünneplő közönség. 9. Diszfelvonulás József főherceg előtt, melyben résztvesznek az iskolásgyermekek, leventék, vitézek, öreg katonák (éspedig külön a 4-esek s közvetlen utánuk a 101-esek), polgári egyesületek zászlóik alatt (kaszinó, kisgazdaegylet, róm. kath. egylet, keresztény szocialista egyesület.) A diszfelvonulás alkalmával a menetet a lovasbandérium zárja be. A zászlók alatt megjelenő egyesületek az ünnepély napján reggel 8 órakor zászlóik alatt a belső piactéren gyülekeznek. A vasúttól a községházáig és a községházától a Sztojanovics majorig terjedő útvonalon levő lakosság házaikat virággal és zászlókkal díszítik fel már a kora reggeli órákban. Hernyók aratnak Vésztő határában A „Körösvidék" vésztői munkatársa irja: Az árviz által sújtott vésztőiek az a része, ahol a viz később ment le, oly nagy mértékben szaporodott el egy hernyófajta, hogy a távaszi vetéseket teljesen kipusztította. Van olyan hely is, ahol már harmadszor vetnek tengerit, de mindhiába. A hernyók, amelyek valószínűleg a bagolypillének /a hernyói, valósággal letarolnak mindent és oly ijesztő számmal, szaporodtak el, hogy a községi elöljáróság az állami rovartani intézetnek tett jelentést, hogy a jövő évben az egész határ áldozatul ne essék a pusztító férgeknek. Adományokat kér a „Vésztői Ipartestület és az Iparos- és Kereskedő-Egylet." A nagy árviz tönkretette a vésztői iparosok székházát is, amit ujjá kell építeni. Pénzük persze éppen most, amikor az újjáépítésért vívja legnehezebb harcát az egész község, nincsen. Ezért a megértő közönséghez fordulnak támogatásért az alábbi kérelemmel; „Édes Testvéreink! Ez esztendő katasztrófális csapása súlyosan nehezedeit mindnyájunkra. A bennünket ért veszély elsodorta egy küzdelmes év legszebb reménységeit. Székházunk, otthonunk annyira megrongálódott, hogy annak újjáépítését elodázni már nem lehet; de az elemi csapás folytán mindnyájunkat ért anyagi veszteségeink miatt | erre a magunk erejéből képtelennek vagyunk; azért hozzátok fordulunk segítségért, a zúgolódás nélkül, tűrő szerénység mélységes tengeréből emeljük hozzátok esdő szavunk: Óh! ne hagyjátok, hogy otthonunk, művelődésünk temploma végképen bezáruljon előttünk. Jól tudjuk, hogy a nekéz megpróbáltatások idején velünk együtt éreztetek, imátok felénk szállt s éppen e tudat nyújt nekünk bátorságot arra, segítségkérő szavunkkal hozzátok forduljunk s hisszük, hogy a földresujtott állapotunkból segitségkérésünk nem lesz a pusztában nyomtalanul elhangzott szó, de szivesörömest adjátok az áldozatkészség nemes filléreit elszegényedett testvéreitek felsegitésére. Ne feledjétek : „Kétszer ad, aki gyorsan ad!" Szíves adományaitokat kérjük mielőbb megküldeni, melyet hálás köszönettel nyugtázni s alkalomadtán a legodaadóbb szeretettel fogunk viszonozni. Testvéri szeretettel küldik üdvözletüket a „Vésztői Ipartestület, Iparos- és Kereskedő Egylet" nevében 1926. év május havában : Komáromy Lajos, sk. ip. test. elnök. Pénzes Ferenc, sk. gondnok. Lang Gyula, sk. egyl. elnök. Szvetics Rezső, sk. ip. test. jegyző. Kocsis Lajos, sk. egyl. jegyző." Mennyi községi köztisztviselő van Békésvármegyében? Értékes és maradandó munkát végzett vármegyénk alispánja : dr. Daimel Sándor, amikor a vármegye Hivatalos Lapjának kiegészitéskép összeállittatta Békésvármegye városi és községi alkalmazottainak név- és címtárát. A pontos munka, amelyet az 1926. évi április havi állapotnak megfelelően dr. Páncél József várm. aljegyző állított övsze, igen érdekes statisztikai dokumentuma Békésvármegyének. Ebből az összeállításból, melyből már régebben közöltük a vármegye nagyobb helyiségeire vonatkozó népességi adatokat, igen tanulságos adatok vonhatók le a megyei városok adminisztrációjára vonatkozólag. Az összehasonlítás kedvéért alább közöljük a megye jelentékenyebb helyeinek sorrendjét a községi alkalmazottak arányszáma szerint: Gyulán 194 lakosra 1 tisztv. Békéscsabán 200 „ 1 „ Békésen 315 „ ^ 1 „ Mezőberényben 365 „ 1 „ Gyomán 466 „ 1 Szarvason 541 „ • 1 „ Orosházán 600 „ 1 „ A fenti sorrend körülbelül megadja a községek igazgatási költségeinek a terhét is. Vidéki gyermekek pesti tanulmányútja Budapest székesfőváros tanácsa elhatározta, hogy a vidéki tanulóifjúság részére — viszonzásul a székesfővárosi szegénysorsu gyermekek nyaraltatása alkalmával tanúsított jóindulatáért — diákcsereakciót bonyolít le, megadva ez alkalommal a vidéki tanulóifjúság részére a lehető legnagyobb kedvezményeket. A főváros tanácsa saját szervei utján gondoskodik 50, esetleg 66 százalékos vasúti kedvezményről, a tanulóifjúság diákszállókban való ingyenes elszállásolásáról. (Csak egy lepedőt kell mindenkinek magával hoznia.) Igen olcsó étkezésről (napi 20—28.000 korona). A pesti tartózkodás idejére megfelelő tanulmányprogramról és vezetőről, kalauzról, az intézmények megtekintésére ingyenes vagy igen kedvezményes belépőjegyekről. Ezirányu kéréssel közvetlenül a Székesfőváros Tanácsa VII. Közoktatási Ügyosztályához Budapest, Központi Városháza kell fordulni. Részletes felvilágosításokat pedig a Székesfőváros Tanácsa Gyermeknyaraltatási Akciója Budapest, IV., Cukor-utcai elemi iskola ad. A székesfőváros tanácsa ezzel a csereakciójával a város és vidék közti ellentétet akarja kiküszöbölni, illetve szorosabb kapcsolatot óhajt teremteni, másrészt módot akar nyújtani a vidéki tanulóifjúságnak, hogy hazánk fővárosát s annak szépségeit és intézményeit megismerhessék.