Körösvidék, 1926 (7. évfolyam) április-június • 74-145. szám

1926-06-03 / 124. szám

2 Körösvidélc Békéscsaba. 1926 junius 3. csomagjukért keresztül kell menniök a vashídon, be az állomási postára. 2. Eddig napjában egyszer hordták ki Erzsébethelyen a levélpostást, igy a fővárosi lapokat mindig csak másnap kapták meg az erzsébethelyi olvasók. Most kétszer van kihordás, de vasárnap nincs s igy vasárnaponként még az erzsébethelyi postán sem kaphatják meg ujságjukat az olvasók. 3. Telefonszolgálat délelőtt csak 8-tól 12-ig óráig, délután csak 2-től 6-ig van. Különösen az orvosi szolgálat ellátására nagyon hátrányos ez a beosztás, de minden más szempont is kívánatossá teszi a permanens telefonszolgálat bevezetését. Ezekre a sérelmekre, illetőleg hiányosságokra sürgős orvoslást kérnek az erzsébethelyiek, ami természetes is, hiszen nem szabad külön falut csinálni Békéscsaba legnagyobb kiterjedésű és legnépesebb városi kerületéből. Inkább arra kellene törekedni, hogy a rohamosan fejlődő Békéscsaba minél közvetlenebb utvonalakkal és közlekedési lehetőségekkel fűzze magához Erzsébethelyt, hogy annak fejlődése is követhesse biztos lépésekkel a többi kerületek előhaladását. A díszszázad elmaradásának oka a Hősök ünnepélyéről A f. évi elsejei számunkban „Hősök ünnepe Békéscsabán" cimmel megemlékeztünk a Hősök temetőjében lefolyt ünnepről és abban szóvá tettük a díszszázad és katonazenekar elmaradását. Utólag jutott tudomásunkra, hogy ugy a 10, honvédgyalogezred díszszázada, mint az ezred zenekara, a programmban megállapított időben, a Hősök temetőjébe a legnagyobb szakadó esőben kivonult és ugy a díszszázad, mint az ezred zenekara a vásártértől bőrig ázva, ember és anyag kímélése miait csak akkor tért vissza a laktanyába, amikor végleg kétségessé vált, hogy az igen erős és tartósnak mutatkozó eső miatt az ünnepség egyáltalán megtartható lesz-e. Megállapítjuk tehát, hogy a díszszázad és a zenekar elmaradásának az oka kizárólag csakis az eső volt, annál is inkább mert a szóbanforgó cikkünkben meg is emlékeztünk arról, hogy vitéz Szobotich ezredes a m. kir. 10. honvéd gyalogezred parancsnoka, tisztikarával, dacára az esőnek, az ünnepélyen megjelent és a Hősők emlékoszlopát megkoszorúzta, A fenti kijelentést készséggel teszszük közzé, annyival is inkább, mert az általunk szóvá tett elmaradás ügyét teljesen megvilágítja. Egyúttal ki kell jelentenünk azt is, hogy távol állott tőlünk akár a Honvédség, akár annak bérmely alakulata vagy tagja iránti animozitás. Mélyen sajnálnók tehát, ha aszóbanforgó cikkünket bárki is félreértette volna. Védekezés a Körösök áradása ellen Irta: ONDRUS CYRILL ny. jószágfelügyelő, kir. gazdasági tanácsos II. E mostani katasztrófa ujabb szomorú bizonysága ama modern felfogásnak, hogy ne gátemeléssel védekezzünk csupán, hanem egészítsük ki eddigi védekezési műveleteinket akként, miként gátátvágás vagy szakadás veszélye már eleve lehetetlenittessék. El sem képzelhető azonban, hogy a román hatóságok, melyek olyan szigorúan őrködnek a ^trianoni határ felett, hogy egy véletlenül átszaladt csikó vagy borjú visszahozatala hetekig tartó eljárásba kapcsolódik, megengedjék nekünk a gátak többszáz kilométeres vonalának állandó szemmeltartását, bejárását, őrizetét. Ránknézve ezen őrizés, felügyelésnek csak akkor van jelentősége, ha közvetlenül magunk végezhetjük, akiket létérdekünk füz a munka fontosságához. Román hatóság, vagy valamely nemzetközi érdektelen alakulat nem ér itt semmit. Csak az vigyáz igazán, akit a mulasztás vagy hiba elönt, tönkretesz. Nem is szólva a szakavatottságról, amely kizárólag csak magyar kincs. Sem a határkitolás, sem a gátépítés s védelem nem lévén ezek szerint mint javunkra szóló intézkedés komolyan számításba vehető, elő kell állanunk azon harmadik s az adott körülmények között talán egyetlen, mert legkönnyebben megvalósítható móddal, mely vizrakiározás s hegyekbeni völgyelzárás néven ismeretes szakköreink előtt. A háború előtti időkben foglalkoztak már a különböző Körös ármentesitő társulatok azon gondolattal, hogy egyesült erővel tanulmányozzák e kérdést. Alkalmasnak is nyilatkoztatták ki e tanulmányaik nyomán a Körösöket fakasztó hegyvidéket völgyelzárás létesítésére. Sőt egyik társulatnak erre is, de különösen a vizraktározásra kész tervei voltak, felülbírálta ezeket földmivelésügyi minisztériumunk illetékes osztálya. A nagyváradi püspökség egy négyezer holdas birtokát meg is szerezte ezen társulat acélból, hogy azon a két rajta keresztülszáguldó folyónak, mint a Fekete Körös eredetének, a Tót és Szartosnak vizét raktározza. Ezzel a Fekete Körösáradás méregfogát örök időkre kihúzta volna. A vizraktározás költségeit az előszámitások szerint a vele kapcsolatos halgazdaság, rizstermelés s egyéb vízi gazdálkodás s vizierőkihasznáíás jövedelmei törlesztették volna. Vizeizáró gátak, vizraktárak lehetővé tennék, hogy a tömeges hólé, avagy felhőszakadások vize az úgyis kopár, terméketlen hegyvidéknek e célra berendezett medencéiben visszatartassék és zsilipek kapuin egész éven át lehetőleg egyenletesen bocsájtatnék a Körösök medrébe. Nem lenne többé gátveszedelem télen s tavasszal és nem lenne aszálypusztulás nyáron, ősszel, midőn a Körösök átgázolható kis vizekké szoktak apadni. Megoldást nyerne az öntözés és hajózás kérdése is. E mostani katasztrófából folyólag tehát a román hatóságoktól követelnünk kellene, hogy a vizépitészet terén páratlanul s utolérhetetlen magasságban álló magyar folyammérnöki kar tervei szerint, annak vezetésével, de román költségen a Körösöket fakasztó hegyek völgyei elzárassanak még ez évben, úgyszintén ezzel kapcsolatban megépíttessenek a vizraktárak is. Román megszállott területek érdeke épp oly sürgetőleg parancsolja ezt, mint a mienk, mert nagy határokat borit a viz magyar hazánknak megszállt részén is, tetemes pusztulást okozva. Az egész mü feletti őrködés ebből folyólag egy az ottani érdekeltség köréből alkotandó magyar-román bizottság kezébe tétetnék a nemzetközi vízügyi (Duna) bizottság utján, azon kikötéssel, hogy a völgyelzáró s raktármedencék zsilipéinek kapusai magyar szót fogadjanak, a kapuk kulcsai magyar uralom alatt álló szakközegek kezében legyenek. Ezt indokolja a magyar uralmu területek alulfekvése s a magyar hozzáértés. A vizszabályozás terén korszakot alkotó eme müvek létesítésével nemcsak hogy egyszersmindenkorra eleje vétetnék a mostanihoz hasonló szörnyűséges katasztrófáknak, hanem a befektetés tetemes költsége a belvizek levezetésénél, a vízhasznosítás, hajózhatásnál előálló bevételekkel némikép törlesztődnék is. A Körösök mélyfekvésü medencéjében az okszerű mezőgazdálkodás egyik réme a belviz. Ennek levezetői a Körösök. Találkozunk is e célra szolgáló szivattyútelepekkel elég nagy, de a román uralom alatti részen még mindig nem elegendő számban. Sajnos, hogy nincsenek magas körgátakkal körülövezve az egyes telepek. Igy eshetett meg most is, hogy a szivattyú telepek is viz alá kerülve, tetéződött a csapás: csak elkésve működhettek, midőn már az őket elárasztó viz lefolyt. A román uralom gazdálkodása s rövidlátása kőszén raktáraikat is üresen tartotta. 1919 s 1924 árvizekkor is akkor kapkodtak szén után, mikor már javában kellett volna szivattyúzni. Hibájuk e telepeknek egyoldalúságuk. Csak a Körösbe szivattyúznak, onnan be nem, vízhasznosítás szemponljából tehát meddők, drága átalakítással állíthatók öntözés stb. szolgálatába. Völgyetzáró gátak, vizraktárak létesítése mellőzhetővé teszi ezen egyébként nélkülözhetetlen szivattyútelepi költségeket. A völgyekben s vizraktárakban felfogott vizet módjukban lesz az érdekelteknek akként ereszteni le, hogy a szivattyú telepek csővezetékének szájazata szabadon álljon ki a vizből s azon át szivattyúzás nélkül, magától folyjanak a belvizek Köröseikbe. Midőn pedig akár öntözési célra, akár a Körösmenti városok s azok ipartelepeinek )vizre van szükségük s midőn a mai rendszer mellett a Körösök csak gázló patakocskák a felső vizraktárak kapuinak megnyitásával kiapadhatatlan s akkor áldásos hatású viz beszivattyuzás nélkül, saját ereje nyomásával hatol be a szivattyúk csővén át. A belvízcsatornákból táplálnatókká válnak eként az esőztető berendezések is, Ez most csak a jövő zenéje, melyet azonban ha nincs Trianon, a mostani rémes jajveszéklés helyett már bizonyára élvezhetnénk áldásthozó hatásában gyönyörködve a magyar kulturát dicsőítő ezen ujabb alkotásuknak. Reménylem azonban, hogy a karácsonyi árvízkatasztrófát nyomon követi azon célkitűzés, mely a Körösök áradása elleni védekezésnek ezen általam itt körvonalozott, egyedül helyes és ésszerű módját megalkottatja. Euzorú uizsjákés üeiratásoR A Szent László utcai állami elemi iskola 1925—26. tanévi vizsgáinak sorrendje: jun. 5-én d. e. 8 órakor a VI. vegyes n „ fél 10 H V. leány f> „ d.u. 2 ff IV. leány n „ fél 4 n V. fiu 11 7-én d. e. 8 » I. leány n „ fél 10 m II, vegyes fi * d.u. 2 H I. fiu 11 8-án d. e. 8 ff III. vegyes ft „ fél 10 ff IV. fiu o. vizsgája ; d. u, 3 órakor záróünnepély, A Révai-utcai iskolában: jun. 7-én d. e. 8 órakor az I. vegyes „ „ fél 10 „ II. vegyes „ „ d. u. 2 „ III. leány „ . fél 4 „ IV, leány „ 8-án d. e. 8 „ III. fiu „ „ fél 10 „ IV. fiu „ d. u. 2 V. vegyes ,. „ fél 4 „ VI. vegyes osztály vizsgája, jun. 9-én d. u. 3 órakor záróünnepély. Beiratások a Szent László-utcai áll. el. iskolában. Az 1926—27. tanévi beiratások junius 9, 10, 11. és 12-én tartatnak meg délelőtt 8 órától 12-ig és délután 3-tól 5 óráig. A beiratás dija 8500 papírkorona. Az I. osztátyu tanulók születési tanúsítványukat, a felsőbb osztálybeliek értesitőkönyvecskéjüket hozzák magukkal. Felülfizetéseket a szegény tanulók tankönyvszükségletére köszönettel veszünk. Mészáros Gyula igazgató. Beiratások a Révay-utcai áll. el. iskolában. Az 1926—27. tanévi beiratások junius hó 10, 11. és 12-én tartatnak meg délelőtt 8—12-ig és délután 3—5 óráig. A beiratás dija 8500 papírkorona. Az I. osztályú tanulók születési tanúsítványukat, a felsőbb osztálybeliek értesitőkönyvecskéjüket hozzák magukkal. Felülfizetéseket a szegény tanulók tankönyvszükségletére köszönettel veszünk. Petz József igazgató.