Körösvidék, 1926 (7. évfolyam) április-június • 74-145. szám

1926-05-30 / 121. szám

Ára ÍOOO Korona, Békéscsaba, 1926. május 30 . Vasárna p VII. évfolyam 121. szám Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsaba, Szent István-tér 18. Telefon : 60. függeilen keresztény politikai napilap. Főszerkesztő VIDOVSZKY KÁLMÁN Felelősszerkesztő MIGEND DEZSŐ Előfizetési árak: Negyedévre 75000 K Egy hóra 25000 K. Egyes szám ára 1000 K HösöR emlékünnepén (•ük) Csonkamagyarország egész lakossága kegyeletes ünnepet ül ma. Egy kis időre megáll a mindennapi élet hangos tülekedése, elcsitul a lárma, a durva zaj s minden jó lélek áldoz néhány percet az emlékezés­nek. Mert ma a hősök emlékünnepe van. Ez a nap azoké, akik a ször­nyűséges világégés idején elvitték a legdrágábbat: életüket, mindenüket a haza oltárára. A templomokban ma buzgóbban cseng az imádság, hiszen az árva, az özvegy, az öreg édesanya azokért imádkozik, akik leszakadtak szivéről a nagy háborúban : az édesapáért, a fiatal férjért, a drága jó gyerme­kért. A hősi emlékeknél ma maga­san szárnyal a szó, dicsérve és ma­gasztalva azoknak emlékét, akik hűek voltak a hazáért vivott nagy viadal­ban. És a temetőkben, a hősök sír­jára ma sűrűbben hull az őszinte bánat könnye, siratva azokat, akik kora áldozatai lettek kötelességtudá­suknak. Sok ezeren zarándokolnak ma a megkapó, művészi emlékművekhez s az egyszerű, korhadó fakeresztekhez, hogy ünnepélyes formában, vagy néma könnyhullatással lerójják ke­gyeletüket a világháború vértanúi iránt. És ha elnémultak a szép beszédek, ha nem hallatszik már a dalárdák gyászéneke, ha a lelkes szavalatok utolsó szavát is elvitte a nyári szél — akkor szépen hazajönnek az is­kolásgyermekek, hazamasiroznak a katonák, letörlik könnyeiket a jó­lelkű ünnepet ülők és minden megy tovább a maga egyöntetűségében. Járjuk tovább az élet szürke taposó­malmát. Talán jól is van ez igy ? Hiszen az élőknek nem az a hivatásuk, hogy temetőt járjanak s az ünnep­lésben nem szabad megbénulnia a munkakedvnek, a termelő erőnek. Bizonyos, hogy az ünnep után kell jönniök a hétköznapoknak, az is bizonyos, hogy akire még itt munka vár, az nem lehet a temető bús, tétlen vándora. De az ünnepek­nek még sem szabad nyomtalanul eltünoiök. A mai ünnepnek meg ki­váltképen nem. Meg kell ma tanulnunk — éppen a szürke hétköznapok számára — hogy vannak nagy célok, szent kö­telességek, amelyekért oda kell tudni adnunk mindent. Az emlékezésnek hősi világánál meg kell látnunk, hogy a mi apró panaszaink és fáj­dalmaink eltörpülnek azok mellett a szenvedések mellett, amelyeket a hazáért el tudtak viselni a nálunk­nál különb magyarok. A hősök nap­ján meg kell hallanunk azt a szót, amely minden fejlődésnek és hala­dásnak feltétele, amely még akkor is életet jelent, ha elkiáltva a halál völgyébe zuhan is utána az egyén, meg kell hallanunk a hősök szent szarát: előre! És ezt a szót magunkkal .kell vinnünk az ünnepekről, hadd vigyen, sodorjon az bennünket az élet utjain tovább. Ez a szó tanítson meg arra, hogy nem szabad soha elcsügged­nünk, letargiába esnünk, ha még olyan vigasztalan is a jelen. Hin­nünk kell, hogy az akadályokon tul ott van az ígéret földje, azért bát­ran neki kell vágnunk a nehézsé­geknek. Ez a szó jelentse számunkra a hitet, bizodalmat, az életkedvet. De tanuljuk meg azt is a mai naptól, hogy nem elég ünnepelni a meghalt hősöket, hanem szeretnünk kell az élőket is. Az elhunyt hősök mellett észre kell vennünk azokat is, akik a hősiességnek köztünk járó martirjai. Meg kell látnunk ma a rokkantakat, a hadiözvegyeket és árvákat. S ha az elhunyt hősök iránt már nem tudjuk kifejezni hálánkat, becsüljük meg ezeket a szenvedőket. Forditsa ez a nap feléjük a jó sziveket. Mert addig nincs jogunk hősök nap­ját ünnepelni, amig koldulnak a világ­háború csonka hősei, amig nyomo­rognak az elhalt hősök elárvult hozzá­tartozói. Ha azonban a mai nap megtanítja a magyar népet arra, hogy meg­becsülje az élő hősöket, a hősiesség vértanúit, ha a hősök szelleme ön­zetlen honmentő munkára tudja ser­kenteni a tétovázó, csüggedő magyart; akkor igen is áldott ez az ünnep, amelynek nyomában megnyugvás, vigasztalódás és uj élet fakad. •••••••• •••••< Katonai zendülés Portugáliában Budapest, május 29. (MTI.) Portugáliából a katonai zendülésről ellentétes hirek érkeztek. A portugál kormány jelentéseket küldött szét, amelyek szerint ura a hely­zetnek és a katonai csapatok lázadását leverték. Másik jelentés szerint a katonai zendülés ezúttal nagyon komoly jellegű és Lissabon körül véres harcok folynak. Különben az utolsó évben ez a 18-ik katonai lázadás Portugáliában. •••••••••••••••••••••••*•••••••••••••••• ••••••••••••••••••»' ••*!•••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••• Uúzsonyl Vilmos Bodenben meghalt Nagy veszteség érte a baloldali Pártonkívüli képviselő jön be a Budapest, május 29. (MTI) Vdzsonyi Vilmos ma reggel fél 7 órakor a Bécs melletti Baden­ben 58 éves korában elhunyt. Budapest, május 29. (MTI) A Vázsonyi Vilmos halálá­val megüresedett nemzetgyűlési kép­viselői mandátum politikai körök véleménye szerint elveszett a demo­kratikus blokk számára, mert a lista­választások alapján a következő pót­képviselő Szterényi József báró, aki bár annakidején a blokk listáján jutott pótképviselői megbízáshoz, hir ellenzéket Vázsonyi halálával parlamentbe Vázsonyi helyére szerint pártonkívüli álláspontot kíván elfoglalni a parlamentben. Budapest, május 29. MTI. A nem­zetgyűlés folyosóin jóval az ülés megnyitása előtt váratlanul terjedt el Vázsonyi Vilmos halálának a híre. A halálesetről még a demokrata párt tagjainak sem volt értesülésük, sőt az utóbbi napokban Vázsonyi politikai környezete olyan értesülé­seket kapott Badenből, hogy Vá­zsonyi egészsége helyreállt és né­hány nap múlva hazautazik Buda­pestre. A demokrata párt és demo­kratikus ellenzék pótoihatatlan vesz­teségnek tartja Vázsonyi halálát. Monstre küldöttség megy a miniszter­elnökhöz és a belügyminiszterhez az alispán visszatartása érdekében Békésvármegye törvényhatósági bizottságának közgyűlése Békésmegye törvényhatósági bi­zottsága e hó 29-én, szombaton ren­des közgyűlést tartott, amely iránt vármegyeszerte óriási érdeklődés nyil­vánult meg. Ezt bizonyítja az a kö­rülmény, hogy a törvényhatósági bizottság tagjai szokatlanul nagy­számmal jelentek meg s csaknem teljesen megtöltötték az üléstermet. Dr. Kovacsics Dezső főispán meg­nyitotta a közgyűlést, majd dr. Kon­koly Tihamér vármegyei főjegyző az alispáni jelentést terjesztette elő, amelyet hozzászólás nélkül vettek tudomásul. Majd bejelentette a főjegyző, hogy Békéscsabáról Tóth László és társai, valamint Drienyovszky János és társai szabályszerű indítványt adtak be dr, Daimel Sándor alispán visszatartá­sára vonatkozóan, amelyet a tárgy­sorozat hetedik pontjával kapcsolat­ban tárgyalnak. Szabó Emil a vármegyei árvaszék uj elnöke A nyugdíjazás folytán megürese­dett vármegyei árvaszéki elnöki s az ennek betöltésével megüresedő ülnöki állás betöltésére megalakították a kijelölő választmányt, amelynek ja­vaslata alapján vármegyei árvaszéki elnökké egyhangú felkiáltással Szabó Emil árvaszéki ülnököt, volt helyet­tes ülnököt, mig az igy megürese­dett elnöki állásra dr. Frank Qéza főispáni titkárt választották meg. —• Szükség esetén az elnök helyettesí­tésére SchmidtIván ülnököt jelölték ki. Küldöttség kéri ez alispán és a főorvos visszatartását A tárgysorozat valamennyi pontja közül az a belügyminiszteri leirat váltott ki legnagyobb érdeklődést, amely arról értesiti a vármegyét, hogy a belügyminiszter dr. Daimel Sándor alispánnak és dr. Zöldy Já­nos vármegyei főorvosnak csak ez évi november hó 30-ig való vissza­tartásába egyezik belé. Ezt a leiratot, valamint a vármegye két kiváló fő­tisztviselőjének érdemeit s a tör­vényhatósági bizottságnak múltkori rendkívüli közgyűlésén hozott hatá­rozatát, majd ezek után a fennebb említett indítványt dr. Konkoly Tiha­mér főjegyző ismertette. Az indít­ványnak s az állandó választmány javaslatának megfelelően az alispán és a főorvos hosszas zajos éljenzése közben mondta ki a törvényhatósági bizottság, hogy nagy küldöttséget meneszt a miniszterelnökhöz és a belügyminiszterhez annak kieszköz­lése érdekében, hogy a két főtiszt­viselőnek meghatározatlan ideig való visszatartásához járuljon hozzá a miniszter. A küldöttség vezetésére Lukács Györgyöt, tagjaiul a vármegye összes nemzetgyűlési képviselőit kér­ték fel s ezenkívül felszólították a csatlakozni akaró törvényhatósági bizottsági tagokat is a küldöttségben való részvételre. Amikor az alispánt a terembe hívták és a főispán kihirdette a ha­tározatot, a törvényhatósági bízott­ság tagjai felállva ünnepelték az alispánt, aki megilletődve mondott köszönetet a vármegye szeretetének impozánst megnyilatkozásáért. Ötvenmillió a csabai kiállításnak A vármegyei gazdasági és ipari kiállítást rendező bizottság kérelmére 50 millió koronát szavaztak meg a kiállítás rendezési költségeihez való hozzájárulás címén. Felosztják a Berényi-ut Hjelletti szénáskertet A törvényhatósági bizottság most másodszor foglalkozott a békéscsabai Berényi-ut melletti szénáskert fel­osztásának ügyével és 26 szavazattal 24 ellen ugy határozott, hogy hozzá­járul ahoz, hogy a szénáskertet a kérelmezők között házhelyeknek osz­szák fel. Egyben utasítja a várost, hogy másik szénáskert kijelöléséről gondoskodjék.

Next

/
Oldalképek
Tartalom