Körösvidék, 1926 (7. évfolyam) április-június • 74-145. szám

1926-05-27 / 118. szám

Ara ÍOOO Korona. Békéscsaba, 1926. május 27. Csütörtö k VII. évfolyam 1Í8. szám Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsaba, Szent István-tér 18. Telefon : 60. független Keresztény politikai napilap. Főszerkesztő VIDOVSZKY KÁLMÁN Felelősszerkesztő MIGEND DEZSŐ Előfizetési árak: Negyedévre 75000"K Egy hóra 25000 K. Egyes szám ára 1000:K GONDOLÁI OK Nádosy a frankper hőse — akármi'yan 'indokból keveredett ebbe a bűnügybe — kétségkívül bűnös, de olyan bűnös, aki minden tiszte­letünket megérdemli. Attól fogva, hogy letartóztatták, olyan nemes magatartást tanúsít, ami páratlan a bünkrónikákban. Nem sir, nem nyö­szörög, nem kertel, nem hazudik, nem igyekszik másokat vádolni, hogy magán könnyítsen, hanem vezekel férfiasan, nemesen. Az uri kaszinó, a polgári jólét kényelméhez szokott öreg ur az első perctől fogva rab­kosztot eszik, holott joga volna saját pénzén polgári koszthoz is. Bűnös­nek érzi magát s az ítélet előtt a végszó jogán kijelenti, hogy érzi fe­lelőssége teljes súlyát, teljes lelki nyugalommal néz az itélet elé, azt keresztyéni alázattal és türelemmel el is viseli, csak azt nem birná el­viselni, ha vádlott társai, akik ö benne bizva cselekedtek, súlyos büntetést kapnának. Ez az ember magát vádolja és másokat ment. Ez az emberi nagyság; magas állású magyar tisztviselőtől nem is vártunk más magatartást. Gondolkodóba esünk: Nádosy nem közönséges go­nosztevő, aki igy viselkedik, igy érez, azt csak nemes gondolat vezethette s Nádosyra vonatkozólag letesszük a két főesküt, hogy tiszta hazasze­retetből vétkezett. A mi felfogásunk szerint vétkezni, bűnözni, még haza­fiságból sem szabad, azért Nádosy bűnhődik, bűnhődnie kell. De min­den tiszteletünk körülöleli ezt az öreg rabot. * Még Windiscögrüiz is szimpatikus a finálénál. Ö vele nem vagyunk tisztában s cselekedetének inditó oka alighanem titok marad az itélet után is. Magyar fülnek nem jó hangzású nevet visel, bár ugy látszik, a magyar föld, a Rákóczi emléke által körüllengett Sárospatak magyarrá tette. A főbünös ő, már csak azért is, mert politikus és a bünperben tanúsított egész magatar­tása nem rokonszenves. Megható a többi magas állású ur magatartása is. Haits vezértanácsnok, Kurtz fő­tanácsnok, ezek a becsületükre ké­nyes, magas rangú katonák, a baj­ban mentik alkalmazottaikat, az egyik pláne bocsánatot kér alkalmazottaitól, kik az ö szavára cselekedtek. A franciák, akik végighallgatták az egész tárgyalást, tanulhattak. Meg­tanulhatták, hogy a magyar nem poltrounáció, hogy a trianoni béke következményei sodorták le ezeket az embereket az egyenes útról, de ők a görbe uton is egyenes emberek maradtak s ha az ittlevő franciák egy picit is nacionalisták, akkor ezekre a rabokra szintén tisztelettel tekintenek. * A tuberkulózisról, erről a szörnyű népbetegségről beszéltek a minap a képviselőházban. A Sza­natórium Egyesület évtizedek óta való vezetője, Lukács Qyörgy mon­dott rendkivül tartalmas és nagyon komoly, figyelemreméltó beszédet. Elmondta, hogy milyen kétségbeejtő az az állapot, amely ezen a téren a magyar nép életében uralkodik. Gyermekhalandóság, fiatal erők le­hanyatlása, ifjú anyák elpusztulása jelzi ezt a sötét, szomorú utat, ame­lyen a halál a tüdővész kaszájával jár. Nem ujak, nem ismeretlenek azok a panaszok, melyek Lukács György ajkán felfakadtak. Mi is igen sokszor szóvá tettük azokat s nem igen van csonka e hazában számottevő em­ber, aki ne érezné át az ő beszéde minden szavának komolyságát, mély­ségét, nagy jelentőségét. Mi sem bi­zonyítja ezt jobban, mint a szónok ama nyilatkozata, hogy a magyar társadalom megértő, áldozatos támo­gatása előtt mély tisztelettel hajlik meg. Tény, hogy erre a célra, a tüdő­vész elleni küzdelemre jó szivvel áldoz a társadalom. Hiszen két nagy szanatóriumot ez a szeretet tart fenn. De ez nem elég. Egy országos veszedelmet nem háríthat el rólunk a társadalmi munka. Kétségtelen, hogy ezt is igénybe kell venni a leg­teljesebb mértékben, emellett azon­ban a hivatalos közegek fokozottabb támogatását mindenütt szorgalmazni kell. Csabán is és a Körösök vidékén több helyen lüktet a tüdővész ellen való küzdelem. De itt is csak a tár­sadalom jó lelkére van alapítva min­den. Ideje volna, hogy a városok és községek nagyobb erővel támogas­sák e mozgalmat. Olyan sok haszon­talanabb dologra adnak sok pénzt. Ne sajnáljanak hát méltó összegeket felajánlani a legszerencsétlenebbek megmentésére. Kézigránát a syermeiieK Kezében Orosháza, május 26. Szűcs Pál sirásó házában két kisgyermek egy kézigránátot talált. Játszadozni kezdtek vele, mire a kézigránát felrobbant és mindkét gyer­meket súlyosan megsebesítette. Az egyik gyermek jobbkezéről a robbanás ereje leszakította három ujját, a másik kisfiú arcát pedig összeroncsolta. A súlyosan sebesült fiukat a hódmezővásárhelyi közkórházba szállították, ahol megállapították, hogy a kisebbik gyermek mindkét szemére megvakult. A vizsgálat megindult. Aiifószerencsétlenseg n szaronsi országúton Bálint Imre műszaki tanácsos feleségével és Follmann mérnökkel együtt súlyosan megsebesült Gyula, május 26. Bálint Imre műszaki tanácsos, a gyulai építési hivatal vezetője, a vármegye autóján szemleuton volt Follmann Ferenc mérnök a társaságában. Az útra feleségét is magával vitte. Az autó rendes sebességgel haladt Szarvasról Kondoros felé. A kondorosi határban egy körülbelül 80 km. sebességgel száguldó autó megakarta előzni Bálinték autóját és közvetlen előtte akart az ut közepére kanyarodni. E közben elkapta a vármegye autóját, amely neki rohant egy útszéli kőrakásnak. A zökkenés oly erős volt, hogy Bálint kirepült a kocsiból, a többi utas benmaradt, de mindannyian súlyosan megsebesültek. A má­sik autó körülbelül 300 méternyire állott meg és a benne ülő békési fog­orvos részesítette a sebesülteket első segélyben. •••••MaaHIHH •••••••B •••••••••••••••• •••••••• ítélet a frankperben Bugapest, május 26. Szerdán este 6 óra 40 perckor vonutt be a biróság zsúfolt tárgyaló­terembe a frankperben hozott ítélet kihirdetésére. A nagy érdeklődéssel várt itélet a küvetkező: Nádosy Imre 4 évi fegyház, amiből 4 hónapot és 14 napot kitöltött­nek vettek, 10 millió pénzbüntetés 3 évi hivatalvesztés Windischgrűtz Lajos herceg büntetése ugyanaz, mint Nádosyé. Hajts Lajos és Kurz Sándor: 1 évi börtön, 2—2 millió korona pénz­büntetés és 3 évi hivatalvesztés. Gerő László: 2 évi fegyház és 3 évi hivatalvesztés, Virágh, Parragh, Spannring, Kiss Lajos, Scharff Nándor és Hampel 6 hónapi börtön, 1 millió és 3 évi hivatalvesztés, Vitéz Haála József, Velössy Béla és Ágoston Árpád 2 évi fogház és 500 ezer korona, Rába: másfélévi börtön, 2 millió korona és 3 évi hivatalvesztés, Andor Endre 8 hónapi börtön, Schwetz Tibor 7 hónapi börtön és 1 millió, Winkler István 4 hónapi fogház és 1 millió (a fogházbüntetést kitöltött­nek vették) gjgU ! Olchvári 5 hónapi fogház, amiből 4 hónapot és 14 napot kitöltöttnek vettek, Varga Béla 1 hónapi fogház (ki­töltöttnek vették), Kovács Gáspár 10 hónapi börtön, Mankovits Béla 1 évi börtön, Szörtsey Józsefet és Baross Gábort felmentették. • ••••MM •••••••• ••••!•••••••• A miniszter elé Kerül a mm ut ügye A polgármester megfellebbezte a sérelmes határozatot Mint ismeretes, a békéscsaba— csorvási-ut kiépítése ügyében Bé­késcsaba r. t. város képviselőtestü­lete oly értelmű határozatot hozott, hogy az ut a régi ut mentén épít­tessék ki a nagy kanyar tompítá­sával. Ez a megoldási módozat fe­lel meg legjobban^a lakosság érde­keinek. A határozatot a vármegye alis­pánja jóváhagyta. Az alispán jóváhagyó határozata ellen Reck Géza csorvási földbirto­kos fellebbezett a közigazgatási bi­zottsághoz. A közigazgatási bizottság legutóbbi ülésén foglalkozott a fellebbezéssel és annak helytadott. S igy a közigazga­tási bizottság határozata értelmében az ut nem a régi ut mentén építtet­nék ki, hanem a 13 km.-től egye­nesen a csorvási útra átszelve a szántóföldeket. A közigazgatási bizottság határo­zata mélyen sérti a lakosság érde­keit és ezért dr. Berthóty István pol­gármester egy terjedelmes, mindenre kiterjedő, alaposan megindokolt és minden ellenérvet megcáfoló felebbe­zést szerkesztett a kereskedelmi mi­niszterhez a közigazgatási bizottság határozata ellen. Nagy fontossággal bir a fellebbe­zés, mert ha az utat a 13, km.-től egyenesen építenék ki, azt jelentené, hogy a közbeeső kisbirtokosok föld­jeit az uj ut kettészelné, ami a gaz­dálkodás szempontjából is nagy ká­rokat okozna az illető földtulajdono­soknak. Különben is ez esetben a régi ut mentén és annak környé­kén lakókat megfosztanák az úttól, úgyhogy ezek csak nagy kerülő árán juthatnának el az uj útra. ' Megemlítjük még azt, hogy azon földtulajdonosok, akiknek földjét az ut építésének a 13. km.-től való megvalósítása esetén az uj ut át­szelné, külön joguk van az érdekei­ket erősen veszélyeztető határozat ellen fellebbezni. Az erre vonatkozó iratok egyébként a városi kiadóban közszemlére tétetnek ki. • •••••••••••a: ••••••••••••••• Zürichben a magyar koronát 72'30-al jegyezték

Next

/
Oldalképek
Tartalom