Körösvidék, 1926 (7. évfolyam) április-június • 74-145. szám

1926-05-23 / 116. szám

Békéscsaba, 1920 május 23. Kőrémvldék az autóvezető észreveszi, hogy a lovak ijedősek, le kell csendesitenie, sőt szükség esetén meg is kell állí­tania motorját. No ez ugyan gyenge menedék 1 Tapasztalat bizonyítja, hogy az ijedős lovak legtöbbje megbokrosodik az autótól akkor is, ba megáll mellette, vagy előtt*. Persze, azt kevés kocsis tudja, kogy ostora felemelésével kell jeleznie, hogy lovai ijedősebbek, vagy ha tudja is, rendszerint csak akkor jelez két­ségbeesetten, amikor már lovai is táncolni kezdenek. Nagy bajok okosója lehet az az álmos hanyagság és érthetetlen nem­törődömség is, amivel sok kocsis jár még a legnagyobb forgalom helyén is. Ugyancsak az Orosháza felé vezető országútról vessem a pél­dát : Kedden Csanádapácán piac van s ilyenkor az egész csabai or­thodox hitközség és kofatársadalom ketrecekkel kétszekérnyi szélesre ki­épített stráfkocsikon utazik Csaba felé egész dílelőtt. Ezeknek a ko­csisaira azután rendszerint dudálhat a jámbor autós. Vagy alusznak a tyukketrec tornyok tetején, vagy ha ébren vannak is, a világ minden kincséért sem térnének el egy haj­szálnyira sem az úttest közepétől. Ez különben megesik más kocsisok­kal is, hogy egészen hanyagul el­eresztve a gyeplöszárat, hagyják ko­cogni lovalkat, amerre jól esik nekik, az autó pedig mássson fel az eper­fára, ha nem akar karambolt csinálni. És még ilyenkor is a kocsisnak áll feljebb! Vannak még ennél is elvetemül­tebb autógyülölök, akik szabály­szerűen maguk mellé engedik a gyanútlan autóst, abban a pillanat­ban pedig, amikor az a kezük ügyébe ér, ostorral teljes dlhhel végigvág­nak rajta. Érre is szolgáltathatunk néhány példát az esetleg érdeklődő ható­ságoknak! Ez pedig szomorú fényt vet az illető kocsisok kulturállapo­tára, hiszen tudjuk, hogy ma már az afrikai vademberek sem támadják meg az autósokat. Az ilyen harcias, bicskás nép­séggel szemben jó volna alkalmas védő eszközzel felszerelni a gép­jármüvek vezetőit, mert nem min­den bokorban terem csendőr vagy rendőr az országutakon. Bár hosszasan nem akarjak fir­tatni már a dolgot, még egy látszó­lag jelentéktelen gondatlanságra akarjuk felhívni a figyelmet: Gyak­ran történik meg, hogy agy raknak fel szekérre kaszát, vasvillát, ka­pát, vagy más szerszámokat, hogy nyelük keresztbe nyúlik ki a kocsi oldalán és kiverheti a mellette el­haladó jármüvek utaséinak a sze­mét, vagy legjobb esetben magát a jármüvet rongálja meg. Kétségtelen, hogy a gépgyármü­vek egyre növekvő száma folyton komplikálja a forgalmat és egyre nehezebbé teszi n koaskok mun­káját. A régi jó világban, amikor még nem találták ki azt az átkoaott autót, a gyeplőszárat a lőcsra lehetett akasztani, az ostort a tokba lehe­tett dugni és fütglrésave, vagy szunyókálva Is ti lehetett kocog­tatni a lovakat akármilyen aton. Ma azonban figyelmet, moigékong­ságot ás egg bhonyos jónanságot és egy bizonyos foki értelmet Igé­nyel a kocsihajtás is, aki pedig anélkül ül fel a bakra, az ha bal­esetet, esetleg halált okoz, ae szidja se az aatót, s« a sofőrt, hanem vo­nuljon önként a fogdába! A forgalom ellenőrzését az or< szágutakou sehol sem látják, pedig jó volna odakint is gondoskodni arról, hogy a forgalmi szabályokat ugy a kocsisok, valamint az autó­sok a legssigorubban tartsák be. Lcszíllitjáh a forgalmi- ÉS a fényűzési adót FilnkSsd utál dönt i pénzQgymínlizfir Budapest, május 22. Bud Jáncs pénzügyminiszter pünkösd után véglegesen dönt a for­galmi és fényűzési adó leszállításáról. A jövő héten tartják a legközelebbi ankétot a pénzügyi és kereskedelemügyi miniszternél és ez szolgáltat alkalmat arra, hogy ezen adók leszállításának régóta vajúdó ügyében a pénzügyminiszter határozzon. A külföldi kölcsönök helyes felhasználását is ellenőriztetni fogja a pénzügyminiszter és miniszterközi bizottságok szállnak ki ebből a célból az egyes helyekre. Az első Ilyen kiszállás Győrben meg is történt. Tizenötmilliós segítség az aj teIehti!a]d0D0S0hnaft A kormány már régebben ígére­teket tett arra, hogy támogatja az építkezésben mindazokat a kisem­bereket, akik a földbirtokrendezési eljárás során házhelyhez jutottak. A támogatás bizony elég sokáig késett, aminek oka az ország sú­lyos gazdasági helyzete volt. Most — amint illetékes forrásból értesülünk — sikerült a megvaló­sítás stádiumába juttatni a segítés ügyét olyan formában, hogy mindeu rászoruló uj telek­tulajdonos 15 millió értékű épületanyaghoz juthat az Országos Központi Hitelszövet­kezet utjján, ameiy anyagtelepeket állit fel a vidéktn és rövidesen meg­kezdi az igényelt anyag elosztását. A földmivelésügyi miniszter ki­jelentése szerint az akció lebonyo­lítására már minden előkészület megtörtént. Olcsá Btéves kölcsönt hap a mezőgazdaság t Röviddel ezelőtt megemlékezett á Körösvidék arról a hitelakcióról, mely a mezőgazdaság céljait szol­gáló olcsóbb beruházási kölcsön folyositását célozza. Ismételten ér­deklődtünk a ga&daközönséget oly közelről érdeklő ezen nagyfontos­ságú ügy állása felöl s illetékes ke­lyen nyert iuformációnk szerint ennek a kölcsönnek a folyó­sítása még e hó folyamán megtörténik. A gasdaközönség tájékoztatása céljából közöljük, hogy a mező­gazdasági kö'csön folyositása kizárólag az altruista intéze­tek utján tOrténik s Békés­csabán n Kisgazda Bank és Hitelszövetkezet bonyolítja azt le a városunkra eső kvóta arányában hol a részletes felvilágosítások bárki részéről beszerezhetők. Helyszűke miatt csupán kivonato- f sau közöljük olvasóközönségünkkel | a kölcsönre vonatkozó általános r. tuljegyezteíik, miért is minden gazda saját érdekében cselekszik, ki ezen előnyös kölcsönt igénybevenni óhajtja ha annak megszerzése iránti lépé­seket mielőbb megteszi. Bár véleményünk szerint a most folyósitásrs kerülő kölcsön, mely papirkoronában bár 145 milliárd­nak felel meg, c&ak csepp r ten­gerben, mégis jelentékeny lépést jelent a mezőgazdasági hitelkérdés gyökeres megoldása felé, mert re­mélhető, hogy ezt további hitelak­ció fogja rövidesen követni. Kovác* András, a Békéscsabai Kitgacdabank igazgatója. tudnivalókat. E célra a pénzügyi kormány 10 millió aranykoronát bo­csátott a mezőgazdaság ren­delkezésére s a kölcsönök 1—5 évig terjed­hető időtartamra kiállított, pengő­értékre szóló kötelezvények ellené­ben fo'yosittatnak, külön váltófede­zet nélkül és kizárólag a többter­melés célját szolgáló gazdasági be­ruházásokra fordithatók. A kölcsön eltéröleg az eddig folyositásra ke- f rülö hosszabb lejáratú kölcsönöktől árfolyamveszteség nélkül, tehát 100 t százalékban kerül folyositásra, ka- l matozása 9 százalék s bármikor, í tehát lejárat előtt is, stornódij nél- 1 kfll visszafizethető. Miután a folyositásra kerftlő köl- ! csön csak korlátolt mértékben áll rendelkezésre, bizonyosra vehető, hogy az a legrövidebb időn belfll Tanácsülés Bratás DiUbucsD a ftlsömeiöflazdaiÉfllljkolábai Bensőséges, lélekbemarkoló ünnepe volt szombaton délelőtt a helybeli felsömezögazdasági iskolának, melyet tavaly az első ízben végzett ifjúság hagyott örökli a következő nemze­dékekre — megvetvén alapját egy nemesverelfl, lélekformáló, minden izében magyaros tradíciónak. Az .Aratás" a lélek aratása, tele szebbnél- szebb szimbólumokkal, me­lyek mély értelmükkel az érzéseken keresztül vésődnek az iskolából az életbe induló .fiatal gazdák" lelkébe. Ödön veretű rigmusai, szárnyas imádságai, a lélekemelő ceremónia és a megható bucsu a „Ballag már a vén diák..." hangjaival: nem csoda, ha könnyet fakasztanak az ifjú szemekben. Az utolsó évet ők bevégezék. Le­tevék a diáksapkát, hordják a matu­randusgombot; bucsuszatukkal, fo­gadalmukkal megtették az első lépést az életiskola felé. Legyen áldott az utjuk s adjon erőt az Isten nékik, hogy megtart­hassák az Aratás szent fogadalmát. A folyó évi május hó 21-én tar­tott tanácsülésen a következő ügye­ket intéztek el: Iparigazolványt kaptak: Mazan Ilona szobafestő, Somogyi Imre ci­pész, Ortmberber Arnold vendég­lős, Zahorán Pál bérkocsis, Kohn Edéné baromfi, tojás, vegyeskeres­kedő, Zsilinszky György fűszer, ve­gyeskereskedő. tpitési engedélyt kaptak: Kesjár György, Román Pál, Maczák And­rásné, Hrabovszky Mihály, Priskin Miháiyné, Rihseit Fábiánná és Fe­hér András. Elutasította Resica János építési engedély iránti kérelmét. Telekeldarabolási engedélyt ka­pott Zsolnay János és Gábriel Já­nos és társai. Házlebontási engedélyt kapott Hrabovszky János és Csiernyik Mátgás. Útépítési mozgalom a szeghalmi járásban A „Körösvidék" szeghalmi munka­társa irja: Jásznagykunszolnokvár­megye alispanja Békésvármegyéhez intézett átiratában sürgeti a karcag­füzesgyarmati közutnak Bíkésvár­megye területére eső kiépítetlen ré­szének köuttá való kiépítését. Ebben a kérdésben Kiss László fösiolga­biró, mint a járási utibizottság elnöke e hó 17-re értekezletet hívott egybe Fűzesgyarmat községházához. Az értekezleten megjelentek Fűzes­gyarmat község elöljáróságán kívül a gróf Blankenstein-uradalom kép­viseletében dr. CsáMky Dezső ügy­véd, ülrieh József jószágigazgató. Farkas György nagybirtokos szemé­lyesen, Horgosi Kárász István és Imre képvizeletében dr. Berthóty Károly és kókai Kun Árpád jószág­fellgyelő. Jásznagykunszolnokvár­megye a szolnoki illamépitészeti hi­vatal főmérnökével képviseltette ma­gát. Az érdekeltség abban állapodott meg, hogy a közlekedés szempont­jából elsőrendű fontosságú útvonal­nak Jásznagykunszolnokvármegye ha­tárától kezdődő s Békésvármegye területére eső 4 kilométeres szakasza feltétlenül és sürgősen kiépítendő az állam által felajánlott egy milliárd korona hozzájárulásból, a báró Sprin­ger-uradalom által felajánlott termé­szetbeni fuvarszolgáltatás segítségé­vel. Ezért az egymilliárd korona államsegély mielőbbi rendelkezésre­bocssjtását kérelmezi, hogy a mun­kálatok mielőbb megkezdhetők le­gyenek. Az útvonal további, Füzes­gyarmatig vezető részének kiépíté­sére megállapította az értekezlet, hogy a 22 km es útvonal az érde­keltség legnagyobb áldozatkészségé­vel sem volna néhány éven belül kiépíthető, mert Békésvármegye ut­alapja 2—3 évre már le van kötve. A nagybirtokok pedig a fuvar­szolgáltatáson kivül mis hozzájá­rulást belátható időn belül nem biz­tosíthatnak, mert a nagy adóterhek ezekkel szemben az időjárás okozta gyenge termésereexiények miatt arra nem Is képesek. Azonban azt kérik az érdekeltek, hogy mind két vármegye törvényhatósaga fordul­jon a kormányhoz a karcag füzes­gyarmati köautnak az állami utak hálózatába való felvétele végett, mert az átvétel és kiépikisre nézve egy régebbi kereskedelmi minisz­teri rendelet már intézkedett is. Ha

Next

/
Oldalképek
Tartalom