Körösvidék, 1926 (7. évfolyam) április-június • 74-145. szám

1926-05-16 / 110. szám

2 Kőrőmv/dék Békéscsaba, 1Q2Ö tadjas 16 Riportok a Körösök vidékéről Hét éa értékelt Immartmtják Lipták Pál vállalataiban s ne tudna beszélni kiválóságáról. As ország gyászos összeomlása után testelelke minden erejével vett részt az ujjáépités alapjainak letételében s mint kereskedelmi államtitkár, az ország su'yos bajainak orvoslásé •ál értékesítette a beteg, csonka Haza javára nagy tudását. R nemzetgyűlés elsó ciklusában egy budapesti kerületet képviselt s a legutóbbi választások alkalmával a békéscsabai kerületben is jelölték. Itt azonban győzött felette a demagógia, mert ő nem igért, nem ámított, csak adni akart őszintén, jólélekkel. A hosszas, minden mértéket meghaladó munka, amely annyi elismerést szerzett nevének, megőrölte szervezetét s hosszas szenved es után f. hó lí én reggel Balatonfüreden elhunyt. Tetemét kedden szállítják Budapestre s f. hó 19 én, szerdán délután helyezik [örök nyugalomra a Kerepesi-temetőben. Békésetabán testvérei: Lipták Mátyás és családja, Lipták János építész és családja valamint Valentinyi Mártonné, szül. Lipták Judit gyászolják. (M.) Tanácsülés A folyó évi május hó 14-én tartott tanácsülésen a következő ügyeket intézték el: Iparigazolványt kaptak : Marottye György cipész, özv. Pollák Sándorné Markovics Ida női kalapkészilő, Hrabovszki Mátyás kovácsmester, Kiss István vegyeskereskedő és Szák Ferencné fehérnemű készítő iparra. Tartózkodási engedélyt kaptak: Zlekovszky József, Molnár Pál, Ondroviczki József, Huszár György, Antovszki András és Kiiment Miria. Elutasította Such Mihály és Kvasz János építési engedély, továbbá Diridesz János és Guttmann Dávidné bázlebontási iránti kérelmét. Ezenkívül több, a hétfői közgyűlés tárgysorozatába felvett ügy lett elintézve. 9 szarvasi járás jegyzíinek értekezlete A „Körösvidék" munkatársa írja: A szarvasi járási jegyzők egyesülete e hó 10 én Szarvasoa értekező gyűlést tartott. A gyűlésen a járás jegyzői karán kivül résztvettek: Dr. Schauer Gábor szarvasi főszolgabíró, dr. Koncz János, mint az országos egyesttleti elnök, Doboss Gábor, mint a Jegyzők Árvaházának elnöke és Péteri József főjegyző, mint a szarvasi járási jegyzőegyesület elnöke. Dr. Schauer főbíró miután megnyitotta a gyűlést, örömét fejezi ki, hogy közvetlenül érintkezhetik a járás jegyzői karával és megjelöli az irányt, amelyet az egyesületnek követnie üdvös. Péteri főjegyző a jegyzők működésében előforduló és elhárítandó akadályokról beszélt. Dr. Koncz a jegyzők státusát teszi szóvá. A gyűlés után a jelenvoltak megtekintették Szarvas nevezetességeit. Barangolás a trianoni határ mentén Sarkad—Gyulavári-Kétegyháza—Elek Körösvidéki barangolásaimnak legszomorúbb fejezete az ugynivezett „határ"'menti rész, amelyet bizony keserű fájdalommal jártam végig. Határ ? Itt, az ország szivén keresztül ? Különösen nekem esik ez roszszul, aki az igazi határ mellett születtem s ott cseperedtem fel az Olt völgyében, messze, keletre innen, tul azokon az ide kéklő törpe hegyláncokon, amelyeket lenéztem valamikor, ha a szebeni havasok közül kijőve, Aradon vagy Váradon keresztül errefelé utaztam. Milyen csapás is ez a trianoni béke I Az embernek ide kell kijönnie a heiysúnre, hogy lássa a megcsonkítás borsalmas erőszakosságát. Falvak, tanyák, udvarok, barázdák közé odafujtak egy görbe vonalat, bakterházakat építettek rá s a?t mondták, hogy addig az övék 1 Csoda-e tehát, ha Elek piacán keresztülhaladva, amikor egy kissé ki találtam nyitni a motorkerékpár gázciapját, hirtelen azon vettem észre magam, hogy puskalövésnyire sem vagyok már az oláh járőrtől. Pedig csak egy-két percnyire szaladhattam el a községtől az ottlakai országúton a hegyek felé, amelyek ugy hívtak, ugy vonzottak Osztozkodás a maradék földön Föld, föld, szép nagy darab kincses magyar föld, ami elveszett, amin a vajasfejt oláhok osztozkodtak meg moit, holott azelőtt az alföldi magyarok sok-sokezrének is bőven adott kenyeret! És milyen átkos tehetetlenség, hogy mi, akik minden igazságos jogcímen birtokosai leanéak az elrablott földeknek, ahelyett, kogy az elrablottat vistzaszerezhetnök, a megmaradt csonkán, a meghagyott kevéskén osztozunk I Amerre megy az embsr, erre is mindenfitt a földbirtokrendezés járja. Váro»okból falvak, községekből uj Msségek rajzanak ki és a „bike* által koldus szegénylégbe sújtott zsellér véreink ezrével ragasztják piros tető alá sárból apró fecskefészkeiket. Uradalmak, községek, vároiok fé'deit tépásszák, szabdalják itt s ha valakinek nem jut, ha valaki csak keveset, egy-két holdat kap a kevésből, gondol-e vájjon ökölbesaoruló kézzel arra, hogy egyetlen kakaslépéssel odább bővebben, százával, ezrével mérik a magyar föld holdját jutalmul a mjgyarok hóhérainak ... Sürgősen befejeződik a csabai fildbirtokrendezési eljárás 1 gyulai batirbíi 10 dóidat kapuk i csabaiak Éi nem szívesen beszélek a belső hódításokról, amelyekkel itt, a maradékon osztozva egymásét vesszük el, mert mindig a verespataki aranyra, a petrozsényi szénre, a kaláni vasra, a vízaknai sóra és a mármaresi fára gondolok, amiért itt tán senkinek sem jut eszébe kezet is emelni, amig körömszakadtáig menő elkeseredett, gyűlölködő karc folyik egyegy Marék szik körül! De ha már igy van, örömhírt is mondhatok a j csabai polgártársaknak: legilletékesebb forrásból hallottam Gyulán, hogj a csabai földbirtokrendező eljárás a legrövidebb iiön belül j befejeződik is a csabai kérel- ] mezők a gyulai határból is kap- ' nak az eddig kijelölt területeken felül mig 60 holdat. Ugyanitt mondom el azt a nagy : „szerencsit", is, amelyben Wenck- ; heim József gróf ókigyósi birtoka része- \ sült. Az Orazágos Földbirtokrendező j Biróság kimondta, hogy ezt az ura- 1 dalmat mindenaeaiü további meg- » váltástól, csonkítástól és zaklatástól . mentesíteni kell — de előbb „el- j rendeztik'

1 a szép, mintauradatom területeinek jó 40 százalékát s az uraság még ezen felül is önként ajánlott fel 250 holdat a csabaiak részére. — Most már mentesitik a [ továbbiak alól I Rendezett uj telepek és j düledező uj nyomortanyák A földbirtokrendezésnek egyetlen ugy-ahogy bevált ága a házhelyosztás. Azok a szegéay emberek, akik eddig egy-egy bérelt szobácskában negyed- vagy gyakran nyolcadmagukkal összezsúfolva tengődtek és tenyésztették magukon a legpusztítóbb népbetegségek bakté- • riumait, most saját portához és saját házikóhoz jutnak. Kár, hogy az állam gondossága ennek a nagy munkának csak a feléig terjedhet ki és szomorú nagyon, hogy a bankokrácia hizlalására fordított sokmilliárdos olcsó állami kölcsönből nem jutott olcsó állami hitel az uj telektulajdonosok számárai Ez a kiba sok község, söt város uj telepén ütközik ki átkosan. Ahogy Gyuláról Gyulavári felé megyek, megdöbbenve látón Gyulának, a gőgösen néma megyeszékhelynek legújabb negyedét, az újonnan kiosztott kázkelyekre épült ronda viskók tömegét. (Tisztelet a kevés kivételnek I) Szégyen, hogyjmegtüri a kormány kormányzása idejének ezeket a maradandó bélyegeit. Bethlen István gróf nevéhez még az eljövendő idők történelmi távlatán keresztül is a csoaka ország gazdasági megerősítésének, politikai és társadalmi konszolidálásának és általában uj életrebivásának hatalmas munkája fog fűződni elvitathatatlanul s azt a szépséghibát, amelyet a sárból összeturt, dülöngélő uj nyomortanyák jelentenek érző, magyar szívvel és bámulatraméltó férfias akaraterővel véghezhitt országépitö munkáján, még a legnagyobb erőfeszítés árán is ki keliene irtania I Félre minden bürokratikus huzavonával I El, pokolra a sok lyukasmarki közvetítővel! Ha már telket adtak, azoanal kellett volna adni az építési hitelt is. Miért tűrik el, kogy egy megyeszékhely lakói a magas állami hivatalokkal megrakott város szélén mai nyomoruságuknak emeljenek sárból testi és lelki kórságokat tenyésztő emlékmüveket azokon a telkeken, amelyeken csinos, egyforma, mtgyaros stilusu noso'ygóa házikóknak, megelégedést, örömet hird;tő piros tetőknek, muskátlis, egészséges ablakoknak kellene hirdetniük a munka áldását s ai újonnan sarjadzó élet bizakodó boldogságát I Emléksiem, megírta annakidején a Körösvidék, hogy egyik főszolgabíró (éppea • gyulai járás vezetője) aki sok»t tett föld birtokrendezési ügyekben végzett fáradozásaival is, még 1921 ben pompás tervet dolgozott ki a járása területén kiosztott házhelyek beépítésére. Láttam a terveket is, amelyek szerint egészséges, modern, magyaros külsejű kétsaobából, konyhából, verandá. kól és mellékhelyiségekből álló csa' ládiházak építése minden munkát beleszámítva kulcsátadásig 214 ezer i koronába kertit volnál j Csak egy kis kölcsön kellett volna. : Egy kis állami hitel . . . Ez nem volt s ka Vangyel fő; szolgabíró hiába szaladgált i* érte, | valami vigasztaló mégis maradt szá• mára. Járasa területén az uj telepek \ mind szabályosak, rendezettek, a házak egészségesek, tornácosak, nagyablakosak, egyformák, ember! hez méltó lakóhelyet nyújtanak, .; egyenes utcákat, egységes frontvovalakat alkotnak és azt bizonyítják, kogy itt állami támogatás nélkül is vigyázott valaki arra, hogy egészséges, uj magyar községek s ne gombatenyésztő, erjedést szitó nyo; mortanyák épüljeaek az uj telkeken. Milyen kiáltó az ellentét Gyula város és Gyulavári köxség egy kör• gáttal elválasztott uj telepei között 1 Mlgend Dezső (Folyt, köv.) j Javulóbaat a kormányzó fiának állapota • Budapest, máj. 15. Ifj. Horthy Miklós állapotában az éjszaka folyamán jelentősebb változás nem , állott be. Eszméletét teljesen még ; nem nyerte vissza. Láz azonbai ! szerencsére nem lépett fel. A Fasorszanatóriumot a látogatók egész töi mege keresi fel, azonban az orvo' sok szigorú itasitására a beteg szobájába senkit sem engednek be. A kormányzó a késő éjszakai órákban és aa reggel is több ízben érdeklődött fia állapota felől. Tegnap délután a Röngten-vizsgálat megállapította, hogy ifj. Horthy Miklós köny' nyebb zuzódásokat és agyrázkódást szenvedett. Több ezer hazai és külföldi orvosi bizonyítvány igazolja, hogy a Hunyadi János természetes keserüviz hatása mindékor bevált.