Körösvidék, 1926 (7. évfolyam) április-június • 74-145. szám

1926-05-08 / 104. szám

2 KőrőwBMk Sékéscsabo, 1926 mdju s 8 Riportok a Körösök vidékérue Ebben a novaiunkban a Könöaök vidéke minden közaégének ügyelt, életét éa értékelt lamertetjék BÉÉsszeníandrásröI flmerihÉba exportáinah BSrOsvIdelii hözség, amelynek nincs vasútja, de ián világhírű szönyeggyára, villanytelepe, szövetheziti bengepmalnia és haitenyészeti Békésszentandrás, május 7. Ahogy elhagyjuk Szarvast, árnyas hídon megyünk keresztül, amelyre csaknem ráborulnak az illatozó fa­lombok, majd végig kockakövei ki­rakott müuton robogunk Békésvár­megye legnyugatibb hatalmas bás­tyája: Öcsöd irányában, egészen Békésszentandrásig. Szentandrás előtt annak is meg kell állnia, akinek ott semmi elintéznivalója nincs. Annyi szépséggel tárui az utas elé a köz­ség bejarata, hogy szinte lehetetlen megállás nélkül elhaladni mellette. Kétoldalt buján zöldelö, borzolódva ringatózó gabonaföldek, gondosan müveit veteménytáblák, madárlakta fiatal és idősebb akácültetvények, illatozó virágözönbe merülő kedves házikók s a ragyogó égboltot tük­röztető, ezüstösen csillogó Körös, amelybe leboruló füzek mártogatják ágaikat. Mintha csak valami kivá- ; lasztott föiddarabkára lépnénk, ame- j lyet a többinél nagyobb gondosság­gal alkotott meg a Természet. Emel­lett szól a község egész élete, be­rendezkedése és kivaióan fejlett kul­turája is. Mindjárt a hidról négy nagy halas­medencét látunk, ami első bizonyí­téka Szentandrás átlagon felüli gaz­dasági kultúrájának. Haltenyésztési berendezéseket csak imitt-amott ta­lálunk vidékünkön, pedig igazán csak fejlett gazdasági érzék, vállal­kozási kedv és jó kezekben levő tőke kellene ahoz, hogy ezen a vidéken mindenütt kihasználják és busásan gyümölcsöztessék a terepnek hal­tenyésztésre való különös alkalmas­ságát. Szentandréson a minden hasznos vállalkozáshoz nélkülözhetetlen fel­tételek közül csak a tőke van szű­kösen. De még igy is csodálatos al­kotásokat mutathat fel. Persze jó­indulatú, szorgalmas lakói és érde­mes, odaadó, nagyértékü vezetői vannak, akik minden kulturális szük­séglet kielégítéséről gondoskodnak. Éppen most járt lent Szentandrá­son dr. Bencsik Arthur, a kultusz­minisztériumba beosztott főigazgató az újonnan tervezett iskolák elhelye­zésének megtekintésére, előbb pedig maga Mayer János földmivelésügyi miniszter kereste fel a községet kí­séretével és mind a legteljesebb el­ismerésüket nyilvánították Péteri Jó­zsef főjegyzőnek, aki atyai indulattal vezeti községe ügyeit. Két uj iskola A most építendő két uj iskola kö­zül egyiket a községben (külterületi jelleggel) a róm. kath. egyház, a másikat pedig (tanyai iskolát) leg­távolabbi határrészén a község épiti. Ehez a katholikus egyház 150 millió segélyt, a község pedig ötéves hat­százalékos kölcsönt kap. Rákóczy-ünnep A község társadalmi életének szín­vonalát hozzávetőlegesen azzal a pompásán sikerült Rákóezy ünnep­pel mutathatjuk be iegszemléltetőb­ben, amelyet nemrégiben rendeztek a Kisgazdák Körében s smetyet gyönyörűséggel hallgatott végig a község hazafias érzületü lakossága. Az ünnepély műsorán a község tár­sadalmának városi viszonylatban is elsőrendű értékei vonultak fel. A kitűnő dalárdából félegyházi Nagy Lajos tanító, a Körösvidék értékes munkatársa, a dalárda kiváló kép­zettségű, nagytehetségű vezetője kvaitettet állított össze, amely gyö­nyörű kurucdalokat adott elö. Az ünnepi beszédet Péteri József, a legmagasabb körökben is elismert kiválóságu főjegyző mondta, aki mintegy háromnegyedórás, élvezettel hallgatott nivós előadásban ismer­tette Rákóczy nagyságát, történelmi szerepét és korát. Vitéz Dombováry János nagyhatású szép szavalata után Szabó József jegyzőgyakornok énekelt kurucdalokat saját hegedű­kísérete mellett. Nem volna 'teljes Sientandrás kulturális életének ismertetése, ha nem szólnánk külön is egy-két szót félegyházi Nagy Lajos munkatár­sunkról, aki odaadó, példás buzgó­sággal vezeti iskoláját, munkája végeztével pedig ki-kisétál a festőien szép Köröspartra, ahol a szép vidék szendjében termekenyül meg ábrán­dos magyar lelke s születnek meg eredetien szép költeményei, értékes gondolatokban gazdag írásai, ame­lyeknek mindenike őszinte elisme­rést szerez nevének. Nagy Lajos a bajai tanítóképzőben végzett s most volt iskolája félszázados fennállásá­nak ünnepére öt kérték fel az in­tézet vezetői egy alkalmi költemény megírására. A szép verset, amely valóságos aranyi nyelvezettel készült el, éppen ma adják elő Baján az iskola jubiláris ünnepén. Malom, amelyet kubikusok alapitottak A mai világban, amikor jött-ment idegen spekulánsok egymásután esi­nálják kétes alapú gründolásaikat — a fogyasztó közönség rovására, érdekes megismernünk a szentand­rási szövetkezeti hengermalom tör­ténetét. Péteri főjegyző elnöklete alatt működött 1908-bsn Saentandráson a Munkásegylet. Akkoriban két ma­lom volt a községben s mindkettő magas vámot szedett. Egy napon beállított a főjegyzőhöz Kiss Mihály egyszerű kubikus munkás, aki azt indítványozta neki, hogy csináljanak malmot. Közben már gyűlést is hi­vatott egybe, amelyre a malom ügyét tűzette volna napirendre. Ez dél­előtt történt s Péteri főjegyző azon­nal hozzá is látott az ügy tanulmá­nyozásához, délután pedig a gyű­lésen olyan beszédet kanyarított, amelynek hatása alatt egy ment alatt 1526 üzletrészét jegyezték le az egybeseregíett munkásemberek a tervezett szövetkezeti malomnak. Megvették 32 ezer koronáért az egyik meglevő malmot, árát más­félév alatt kifizették a vámokból, uj hengert, sikszitát is vettek, ártéziku­tat is fúrtak, az épületet is átalakí­tották és olyan szépen fejlődtek, hogy már a háború alatt adtak még Szarvasnak is kölcsön készleteik­ből és életrevalóan berendezett sü­tödéjük a legínségesebb időkben is fehérkenyérrel látta el fogyasztóit. A háború után át kellett építeni az igények kielégítésére már avult­nak bizonyult malmot. Száznyolc­vanezerkoronás buzakölcsönt vett fel a szövetkezet s abból ujjá is építette a szép virágzásban volt malmot. Itt aztán súlyos csapást mért a kegyetlen spekuláció által könyörtelenül irányított konjunktura a becsületes munkáskezek szorgal­mából épült kis vállalatra. A buza ára 7 hónap alatt 550—600 ezer koronára, ezzel a kis malom sdós­sága két milliárdra ugrott fel! Ugy doiqoiott a malom, hogy 1925-ben 426 milliót fizetett ki — kamatra és persze, igy a tőkéből nem tudott törleszteni. Most tőkeemeléssel egy­milliárdot hoztak össze az érdekelt kisemberek, de a másik milli­árd előteremtéséhez áilami támo­gatásra volna szükség. Ide kel­lene tehát csak egy ásókból az ol­csó milliárdokból, amelyekkel annyi éven át táplálta a kormány a mo­solygós arccal hízó bankokráciát I Ha egy idegen B-cher elspekulált milliárdjait egy füttyentésre fizeti ki az állam szó nélkül a mellény­zsebéből, talán a becsületes keresz­tény magyar munkáskezek so* éves szorgalmának, verejtékének ered­ményét is megvédhetné egyetlen kölcsönadott milliárddal 1 Mintegy 160 keresztény, magyar családot érint a malom élete, e*ek között a Liderer birtoknak minden legkisebb nepszámosát is! Lehetetlen, hogy ; ezeknek szeretettel épitett s annyi i éven át féltveórzött közhasznú vál­lalatát veszni hagyják 1 Az egész világnak termelő keletiszönyeggyár a Körös­parti faluban Ugyanilyen érdekes töriénetü, de | mostoha gazdasági viszonyainkhoz l képest kedvezőbb sorsú ipari válla­lata Szentandrásnak a „Békésszent­andrási Keleti Szőnyeggyár R.T.", amely országos jelentőségű munkát fejt ki és már eddig is sok elisme­rést szerzett a világ minden tájékán a magyar iparnak művészi értékű, Amerikában is keresett és minden kiállításon elsöhelyen díjazott reme­keivel. Ennek a szőnyeggyárnak az alapját Farkasné, Skáczel Vilma me­nekült jegyzőné vetette meg, aki 4—6 egyszerű falusi lányt vett maga mellé s azokkal kezdte szőni a szép keleti szőnyegeket. Akkoriban Branát Vilmos főispán és Konkoly Tihamér vármegyei főjegyző nézte meg az értékes kis üzemet, amelynek anyag­behozatali engedélyre volt szüksége. Ekkoriban jött haza Szentandrásra Bagi Lajos keletiakadémiát végzett széles látókörű, nagyképességü bank­tisztviselő, aki kiváló üzleti érzékkel és nagy rátermettséggel épitette ki a nagy jövőre hivatott üzemet rész­vénytársasági alapon szönyeggyárrá. Azóta már 106 egyszerű falusi leány­kával dolgozik az ország legszebb, legművészibb és mégis legolcsóbb termékeket előállitó keletiszőnyeg­gyára, az európai világvárosokban mindenütt első dijakat nyert mű­vészi gyártmányaival s hogy minden tekintetben versenyen felül áll, aat bizonyitja az a körülmény, hogy Északamerika világvárosaiból, Páris­ból, Berlinből, Bécsből és Buda­pestről állandóan tömegestől kapja a nagy megrendeléseket. Csakis mu­zeális értékű, szönyegdarabok finom, gyönyörű kivitelű másolatait készíti és gyártmányai — bár tartósság te­kintetében is felülmúlhatatlanok —­olcsóbbak minden közönséges be­hozott silány szönyegárunál. A szőnyeggyár üzeméhez tartozik a szintén Bagi igazgató kiváló ve­zetése alatt álló villanytelep is, amely nemesik Szentandrást, hanem Öcsödöt is világítja. A szőnyeggyár üzeme most átépítés miatt szünetelt, de május elseje óta ujult erővel folyik a megnagyobbo­dott helyiségekben. Ugy halljuk, hogy most szövetke­zeti mészárszék és hamarosan mozi is nyilik Szentandráson, amely ha igy halad s szorgalmas munkáját ál­dás kiséri, himarosan kiemelkedik a községi sorból. Adja Isten, hogy ugy legyen! Migend Dezső. SzereíetvendÉgsÉg Raffay Sándor tiszteletére Megirtuk már, hogy a békéscsabai Evang. Nőegylet e hó 13-án, áldozó csütörtökön nagyszabású szeretej vendégséget rendez a Reálgimr.ázi. i. 1 tornatermében s a gimnázium ud­varán. Az előkészítés munkája már nagy­ban folyik. Beszélgettünk a rende zöséggel s a tőlük nyert adatokat . közönség miheztartása végett a: alábbiakban közöljük: A szeretetvendégségre eddig mint­egy 450 ember jelentkezett. A jelen kezés lehetőségét vasárnap (9 én) visszavonhatatlanul lezárják. — Aki tehát részt akar venni a gyönyörű ünnepen, addig jelentkezzék. A ren­dezőség legújabb határozata szerint — nehogy neheztelésre lehessen ok — hangsúlyozza, hogy az ebédre senkit sem hlv, de mindenkit szívesen Iái felekezeti különbség nélkül, aki dr. Raffay püspök ur iránt való tiszte­letének ezúton is kifejezést akar adni. De ez a szándék vasárnapig feltétlenül bejelentendő a következők valamelyikénél: Jakabfi Györgyné, Lőrinciy Lászlóné, Lukoviczky End­réné, Áchim Lászlóné, dr. Rell Lajos. A felajánlott élelmiszerek (apró­jószág tisztítva) e hó 12-én délután 1—5 óráig beküldendők a Rudolf­reálgimnáziumba. Ugyanakkor min­denki kérje az ebédjegyeit, mert a szeretetvendégségre csak jegyekkel lehet belépni. Minden jelentkező át­veheti ebédjegyét 12-én délután 1—5 óráig. Ezúton is hangsúlyozza a rende­zőség, hogy evőeszközöket mindenki í hozzon magával. Félreértések elkerülése végett hang­súlyozza a rendezőség, hogy az asz­talokhoz a megérkezés sorrendjében ülnek le a vendégek, ezzel is azt akarják kinyilatkoztatni, hogy mind­nyájan egyformák vagyunk a szere­tetben s nincs személyválogatás.

Next

/
Oldalképek
Tartalom