Körösvidék, 1926 (7. évfolyam) április-június • 74-145. szám

1926-05-07 / 103. szám

Karősvidék Békéscsaba, 1026 május 7. iékezetesen szép délután műsorát azok a páratlanul ügyes, látványosságszámba menő zenés szabadgyakorlatok, amelyeket a Rudolf reálgimnázium növendékei mutattak be Áchim Károlynak, a gimnázium kiváló tornatanárának betanításában és vezénylete alatt minden elismerést megérdemlő módon. Táborbontás utón a cserkészcsapatok mégegyszer diszmenetben vonultak el a harsányan éljenző közönség előtt, majd a Szózat eléneklésévtl ért véget a szemet-lelket gyönyörködtető ünnepély. (M) Békéscsabai kivitel a Balkánra R mai szószátyár világban, amikor több a nagyszájú, mint a nagyszorgalmú és több a követelőző, mint a szorgalmaskodó ember, jói esik a magyar termelő munka diadaláról hirt adnunk. Most jött haza második balkáni utazásnbói Dorn István békéscsabai mérnök, aki a jóhirü Dorn féle förekrostából na* gyobb mennyiséget helyexett el ismét Romániában, Szerbiában, Bulgáriában és Törökországban. R Dorn féle tőrekrosta, amely köatudomás szerint az öreg, nemrégiben ünnepelt Dorn mester többszörösen kitüntetett találmánya, Békéscsabán készül a Dornék által szerkesztett és előállított gépeken. Egy darab jólsikerült, a magyar vidéktől kikeralő hasznos magyar ipari termék sokkal eróscbben dicséri kü földön a magyar nevet, mint aaok a botrányok, amelyeket hazafíatlan, nem dolgozó, csak követelőző szószáé-árok rendeznek nap nap után a parlamentben. Békési cserkészek előadása A békési református reálgimnáziumnak egyik nevezetessége az a kitűnő cserkészcsapat, amelyet Ssurgay János tanár vezet nagy hozzáértéssel, lelkes fáradozással és amely egyre több sikeres szerepléssel öregbiti jóhirnevét. Csurgay parancsnok a mult napokban (szombaton és vasárnap) sátrak beszerzésére és szegény cserkészeknek a nyári táborozásra való segítése céljából műsoros előadást rendezett derék csapatával. A jókötésű békési cserkészfiuk páratlan sikerrel állták meg helyüket azokkal a bájos leánykákkal együtt, akik ügyes szereplésükkel járultak kozzá az előadás szépségeinek teljessé tevéséhez. A műsor egyik legkiemelkedőbb pontja Csurgay Icának „Az üldözött" cimü nagyhatású irredenta darabja volt, amelyet az őszinte, nagy elismerésben részesített bájos, fiatal szerző és Szabó Laci cserkész adott elő. De nagy gyönyörűséget szereztek a nézőközönségnek az összes többi szép műsorszámok is, amelyeknek előadása mind-mind a rendező parancsnok gondos körültekintését és kiváló érzékét, valamint a szereplók ügyességét és rátermettségét bizonyították. Az előadás páratlan sikerét a nagyon szép erkölcsi és a teljes anyagi eredmény mutatja legjobban, úgyszintén az az elismerés is, amelyben az óriási megjelent közönség részesítette a jeles cserkészcsapatot és szeretett parancsnokát. Megfelebbezték a megye határozatát az ocsodiek i Ismeretes az a mozgalom, mely megyénk egyik legészaknyugatibb j fekvésű községében, Öcsödön ke: letkezett pár hónappal ezelőtt és amelynek végcélja az volt, hogy > Öcsöd községe közigazgatásilag el; szakadjon Békésmegyétöl és Szolnokí megyéhez csatlakozzék. > A vonatkozó és egy szó ellené> ben hozott községi határozatot az , egyik legutóbbi megyegyülés megi semmisítette és az öcsödi elöljáróságnak megtiltotta, hogy a mozga| lomban bármilyen vonatkozásban részt vegyen, egyben pedig Ígéretet tett, hogy a bajokat orvosolni igyekszik. A törvényhatóság határozatába az öcsödi képviselőtestület nem nyugodott bele és legutóbbi ülésén két szóval 18 ellenében ugy határozott, hogy az ügyet a miniszterhez meg* felebbezi. A felebbezés már be is érkezett és azt tegnap továbbította Budapestre a megye alispánja. A döntést — mely a jelek szerint elutasító lesz — az öcsödiek érthető izgalommal várják. Memorandum a magánépitkezések meginditása érdekében A budapesti szabad érdekképviseletek, elsőhelyen a Magyar Építőmesterek Egyesülete és a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége a magánépitkezési tevékenység elősegítése tárgyában memorandummal fordultak Bethlen István gróf miniszterelnökhöz. A memorandum abból a megállapításból indul ki, hogy pusztán az állam és a városok epilő tevékenységével a lakásínséget megoldani nem lehet, hanem feltétlenül szükség van a magánvállalkozásnak a bevonására is. Hogy ez lehetséges legyen, az érdekelt egyesületek rendszer alkalmazását hozzák javaslatba, ahol egy csekélyebb saját töke éi bankkölcsön mellett, az állam és a városok igen olcsó feltételek mellett, jelentős másodikhelyü amortizációs kölcsönt bocsájtanának az építtetők rendelkezésére. Az érdekelt egyesületek számítása szerint a legégetőbb hiány pótlására két esztendőn keresztül az országban 5000—5000 lakást kellene építeni. Két-, illetve háromszobás lakások építési kéltségeit a telekkel együtt átlagban 15.000 koronára véve fel, ez összesen 75 millió aranykoronának felel meg. Hogy a lakásépítkezés ilyen mértékben megindítható legyen a magánvállalkozás utján, szükséges volna, hogy 20 százalék saját töke kimutatasa és 20 százalék bankkölcsön felvétele mellett, az állam és a város még 60 százalékos másodikhelyü amortizációs kölcsönt adjon, legfeljebb 3 százalék kamat és 1 százalék amortizáció mellett Normális pénzviszonyok és megfelelő lakbérek beálltával a kamat és az amortizációs részlet megfelelően emelhető volna. Ha tehát az állam és a város e 75 millió aranykoronának 60 százalékát bocsájtja kölcsönképen a magángazdaság rendelkezésére, ez 45 miliió aranykoronának felel meg. Ha ezen töke után 8 százalék kamatot számítunk, viszont az építtetők 3 százalékkal kapják meg, ugy 5 százalék kamatkülönbözet áll elő, vagyis 2 5 millió aranykorona az az áldozat, melyet az állam és a városok a magánépitkezés megindításáért hoznak. E pénzügyi természetű javaslat mellett a memorandum még a következő intézkedéseket javasolja a magánépitkezések megindításáért: 1. az átíratás! illetékek törlését mindazon telkek részére, melyek a vételtől számított egy éven belül beépülnek; 2. az átíratás! illeték törlése azon esetre, ha az újonnan épített ház egy éven belül eladásra kerül; 3. legmesszebbmenő adókedvezmények ; 4. az építési anyagok szállítási dijának lényeges leszállítási; 5. az állam és a városok által saját üzemben folytatott építkezési tevékenység megszüntetése, hogy ez a nagy adókkal terhelt iparosoknak jogtalan és igazságtalan versenyt támasszon. A kezdeményező érdekképviseletek e javaslataikat azzal a felkéréssel küldötték meg az ország valamennyi kereskedelmi és ipari szervezetének, hogy a kérdést azok is tanulmány tárgyává tegyék és a javaslatokat hasonló szellemű felterjesztéssel támogassák. HÉdiú az Qcsödi tanyái! bűzött Az Öcsödhöz tartozó Körösöntuli iskola fiatal tanítója, Máthé Viktor, ki már egyszer tanújelét adta és megértette az iskolánkivüli népmüvelés fontosságát, hogy a tanya népét jobban iskolájához édesgesse s meg kedveltesse iskoláját velük, saját költségén „rádiót" vezettetett be lakásába. Most abba a helyzetbe jutott Máthé Viktor, hogy a korán fekvő tanyai nép, amig csak a világvárosok mulatni vágyó népe meg nem elégeli az egynapra való muzsikát, bizony ők sem tágítanak a rádió mellől. Nem telik bele sok idő s az öcsödi t nulni vági}ó közönség megismerkedik az általa soha nem ismert és hallott Chopin, Mozart, Liszt stb. remekeivel. N. FfildlM utazás Csabán Csütörtökön két igen különös öltözetű különféle rengeteg jelvénnyel feldíszített férfi járta be Békéscsaba utcáit és vonta magára a járókelők figyelmét. A két férfi névszerint Eptein Károly és Tons József a heltingforsi (Finnország) egyetem földrajzszakos tanárjelöltjei, elhatározták, hogy nyolc év alatt körüljárják a földet, földrajzi ismereteik gyarapítása és tökéletesítése végett. A két fiatalember egyébként magyarországi budapesti születésű, de már több mint husz éve kerültek ki Finnországba. Útjukat 1924 ben kezdték el és 1932-beji fejezik be. Ezideig a következő államokat járták be, amit hiteles okmányokkal is igazoltak: Ausztria, Sweic, Olaszország, Görögország, Sicilia, Törökország, Kis- j áfsia, Szíria, Palesztina, Egyiptom, Arábia, Franciaország, Luxenburg, Belgium, Hollandia, Németország, Danzig, Finnország, Esztónia, Lettország, Lengyelország, Csehország, Magyarország. Útjuk jelenleg India felé vezet. Nyolc nyelvet beszélnek. A két szimpatikus fiatalember képeslapok árusításából tartja fenn magát. Békéscsabáról még csütörtökön délután Szegedre utaztak. Szimpátiasztrájk Oroszországban Moszkva, május 6. A tengerészeti rakodó munkások szakszervezetének központi bizottsága kimondotta a részleges szárájkot a szovjet uniónak azokban a kikötőiben, amelyekből Angliába visznek ki árukat. A sztrájkot kiterjesztik oly kiviteli cikkekre is, amelyet más országokban levő rendeltetési állomásokra küldenek, amennyiben az a gyanú merül fel, hogy Angliába fogják azokat továbbítani. TanitígySlés Gyulaváriban R Békésvármeguei Általános Tanító-Egyesület „Gyulai Járásköre" f. hó 3 án tartotta saokátos tavaszi közgyűlését Gyulaváriban nagy érdeklődés mellett. A közgyűlést megelőiőleg Mohácsy Ambrus gyulavári áll. tanitó a népiskola 4-ik osztályával „R ragályos betegségek" tárggyal tartott gyakorlati tanítást. Tanulságos nagyon jólveietett tanításáért Mázunk Ferenc tolmácsolta a járáskör köszönetét. Ezután kezdetét vette a közgyűlés. Maaurek Ferenc elnök magas seárnyalásu bessédben emlékezett meg Rákóczi Ferenc fejedelemről és a 40 éves irói működést betöltő Hercxeg Ferenc nagynevű írónkról. Majd üdvözölve a ref. egyház, a községi elöljáróság megjelent képviselőit, a vendégeket és tagokat, tolmácsolva a hivatalos elfoglaltsága miatt távollevő kir. tanfelügyelő üdvösletét, a közgyűlést megnyitotta. Dr. ifjú Follmann János, Gyula város tiszti orvosa „Megjegyzések az iskolás gyermekek szokványos emésitési zavarairól" tartott érdekes előadást. Közgyűlés feszült figyelemmel hallgatta és hálás köszönettel jutalmazta az érdekes előadást. Szentlrmai Mihály gyulai áll. tanitó Békésvármegye összerakható té-képét mutatta be ügyes szerkesztésben. Köigyülés felkérte Szentirmai kortársat, hogy térképére mielőbb saerezae meg a szabadalmat, hogy iskoláinkban esen célszerű szemléltető térképet mielőbb bevezethessük. «Az 1925. évi el. Iskolai tanterv gyakorlati keresztülvitele" volt a kóretkeső tárgy. Járáskőrí elnök bevesétő siovai után élénk vita indult meg, melynek során több kérdés tisztásódott. Pénitári jelentés, indítványok letárgyalása után elnök a köigyülést bejárta. Kösgyülés után a gyulavári áll. kortártak szíves fáradozásából pompás kösebéd várta as ovoda termében a köigyülés tagjait, hol az ételfogásokat bescédek füsserezték melyekből a vezérek iránti szeretet, a nép vezetőinek, tanitóinak összetartás- és vállvetettmunkájának szükségessége és a jobb jövőbe vetett tőrhetetlen hithangjai cseadültek ki. R gyulavári! szép nap emlékét mindnyájan megőrizzük lelkünkben. | Legjobb kékítő a ^PAPAGÁJ"