Körösvidék, 1926 (7. évfolyam) április-június • 74-145. szám

1926-04-04 / 76. szám

Békéscsaba, 1926 április 4. #f úrémvM** 9 Táborozás a goria/ erdőben Cm* ilan A Magvar Cserkész Szövetség V- ik kerülete most tartotta meg máso­dik tisztképző láboi ozását, amelynek színhelye gróf Wenckheim Jenő nagybir­tokos jóvoltából a ger lai erdő, vezetője pedig , Vidovszky Kálmán pa- | rancsnok, a kerület ellen­őrző megbízottja volt. Az ő kezében igazán jóhelyen voit a tábor irányitésa, hiszen Vidovszky Kálmán maga az igazi cserkész­szellem megtestesítője és bizonyára nincs messzi földön se még egy vezető embere a cserkészetnek, aki nálánál lelkesebben és nagyobb rátermettség­gel fáradozna a cserkészet magasztos hivatásának szolgálatában. Milyen fontos a cserkészet jövő­jének s ezzel a következő ifjú nem­zedékek szellemének kialakulásara, hogy a magyar cserkészetnek a jó vezetőkön kívül olyan kiváló barátai is vannak, amilyen Wenckheim Jenő gróf, aki nemcsak megfelelően erté­keli a cserkészet hivatásának fon­tosságát, hanem áldozatokat is hoz ennek a szép hivatásnak tökéletes betölthetése érdekében. Örömmel fogadták a táborozás résztvevői Wenckheim Jenő gróf és fíusz Árpád számtartó látogatását és igen hálásak azért a kiváló figye­lemért, amellyel a tábor minden szükségletéről a legnagyobb meg­értéssel gondoskodnak. Hóditanak a cserkészek. A napokban én is rágondoltam magam a biciklire, amely (hála a Motor Rt.-nek!) olyan csodálatosan jó természetű, hogy még a legrosz­szabb országutakon is hipp-hopp, egyszeriben ott vagyok vele, ahol akarok. Kimentem Gerla felé és a nagymajor tájékán egy atyafitól meg­kérdeztem, hoty merre van itt a cserkésztábor. Vállát vonogatta, hogy ű bizony nem igen tudja. Odébb karikáztam hát s egy barnapiros arcú, feketeszemű menyecskénél tudako­zódtam tovább. No az bezzeg el is tudott igazítani 1 — Azok a fájintos cserkészek ? — mondta felvillanó tekintetlel — már hogy is ne tudnám! Ej ej, az az uniformis! Ébred az erdő. Kora reggel volt még, amikor a cserkésztisztelő menyecske uibaiga­zitása alapján elérkeztem az úgy­nevezett fácánoskert közelébe. Aranyos napsugár ömlött el az egész tájékon. Lábam előtt egymás­után ugrándoztak fel a nyulak a bokrok közül. Ezernyi füttyös madár teli torokkal az ébresztőt fújta. Kis begyükön csak ugy borzolódott az apró, pely­hes toliacska, amint buzgólkodtak. A harkályokat is nsgy munkában találtam mar. Fúrtak, faragtak, ko­pácsoltak serényen és futkostak a fatörzseken, illegetve tarka-barka toalettjüket. Az ezüstös füttyök csengő hullám­tengerébe fácánok rikoltozása sod­ródott imitt-amott. Amint közeledtem ennek a fenn­séges reggeli muzsikának a forrása­hoz, egyre mélyebb lélegzettel szív­tam magamba az éledő erdő üdítő lehelletét. Volt abban az uj életre melegedő föld szagából, a szikkadó avar párájából, a hasadozó rügyek Éhgyomorra •ár egy fél pohár SelnBidtbaiier világhír fi jó étvágyat, ke'Iemes közérzést é« munkaked­vet biztosit. keserűvíz millióinak gyantájából, de legtöbb a temérdek ibolya H átából. Igazán megdobbant a szivem, ami­kor ilyen imádságosan ünnepi ke­retben megpillantottam a bokrok fe­lett a tábor lengő zászlóját a büszke, magas árbóc tetején. Kálmán bácsi elemében van Néhány pillanat múlva már ott álltam a táoor kellős közepén, a ha talmas sátrak előtt. Csupa sürgés forgás volt ott már mindenfelé. A tábornak összesen 32 lakója van, de valamennyit munká­nál találtam. Egyik csoport sátorcö­vekeket faragott, a másik uj sátrat húzott, a harmadik dr. Sztrilich Pál­nak, a kopenhágai Jamboree halha­tatlan dicsőséget szerzett magyar csapata kiképzőjének kezei között volt éppen és valami hurokkötést, meg bogozást tanult. A negyedik csoport — a szolgálatos őrs, amely a tábor minden szükségletéről gon­doskodik s éjjel nappal őrséget tart, — az ebédkészítéshez látott vidám nóiaszóvöl. Ugy vélem, kolbászos levest és valami főttésztát főztek aznap. Aki mind a négy csoportnál ott van, mindent meglát és mindenben segit, tanácsol, irányit, no meg hát persze legfelsőbb fokon parancsol is az egész táborban, az — Kálmán bácsi, aki itt igazán elemében van 1 Pedig ugyan könyen belefáradhat ilyen helyen akárki is a szorgos­ságba ! Amint megtudtam, a tábor reggel 6-kor ébredt mindennap, 6-tól 7-ig dr. Sztrilich előadó vezénylése alatt tornászolt, 7-kor a szabadban mosdott, amit dideregve, fogvacogva néztek az uradalmi béresgyerekek, majd a testi felüdülés után a lelki következett (áhítat egy félóráig), az­után katonás rendben sorakozó az ibolyával díszített kis téren, a kürt diszjele közben a zászló felvonása, végül rendes napi foglalkozás este 10-ig, amelyet délben csak másfél­órás pihenő szakított meg —• köte­lező naplóirásra. A napi foglalkozás célja a taní­tásra v?ló előkészítés szempontjából végezni el minden praktikus és di­ízitő tábori és egyéb cserkészmun­kát, amit a cserkészélet minden problémájára kiterjeszkedő elméleti rész egészít ki. Az elméleti kikép­zést Vidovszky parancsnok mellett kiváló előadók (dr. Major Dezső orsz. gazdasági főtitkár, dr. Sztrilich Pál, a kopenhágai yaimboree csapat volt kiképzője, Nimethy Simu, Krizsdn Béla és Csergő-Hojba István) végzik. A tábortűz A nap igazán poétikus, leghangu­latosabb befejezése a tábortűz min­den cserkésztáborban. A VidovszkyéK tábortüzei köre az egész szegedi Cserkészkerület rendkívül értékes, ötletes, legnagyobbrészt fiatal cser készvezetói telepedtek le minden este, nem csoda tehát, ha a kör­nyék apraja nagyja nem tudott el­aludni a táborozás egész ideje alatt, hanem mindig ott verődött össze nagy tömegbe a pompás cserkész­társaság körül. A táoortüz melleit a szép tavaszi esteken egy-egy komoly téma és a napi tanulságok megbeszélése után felhangzott a nóta, ami a legvidá­mabb tréfák hosszú sorának beve­zetése volt. Felvidult itt a legegszerübb öreg­asszony és a legapróob béresgyerek is. Ma már ők is tudják, de soha­sem is fogják eltelejteni, hogy kik a cserkészek és ha a geriai táborozás betöltötte fontos, szép hivatását, (ami persze bizonyos,) en nem hagy­nám ki eredményeinek felsorolásá­ból ezeknek az egyszerű lelkeknek a meghódítását sem 1 Migend Dezső. » FOTÓ-CIKKEK Wenioh Lajos drogériában, Békés­csaba. Hirdetmény A m. kir. kereskedelemügyi mi­niszter 76191/1925. sz. rendeletével a Prónay-utca szabályozása céljára Békéscsaba r. t. város közönsége ré­szére a Kovács Mihály tulajdonát képező s 5882/2. és 5883/2. hrsz. ingatlanokból szükségelt részekre ki* sajátitási jogot engedélyezett. Ennek folytán Békesvármegye közig, bizott­sága a kisajátítási eljárás tárgyalá­sának helyéül Békéscsaba r. t. város tanácstermét, a tárgyalás idejéül pe­dig 1926. évi április hó 15 ik nap­jának d. e. 9 óráját tűzte ki. Erről érdekeltekét azzal értesítem, hogy a bizottság a kisajátítási terv felett érdemben akkor is határoz, ha az érdekeltek közül senki sem jelenne n.eg. A kisajátítási tervrajz és összeírás a városházán ki van függesztve. Békéscsaba, 1926 március 22. Dr. Berthóty István polgármester. Dr. Remenár Elek, a békéscsabai kOzkórház igazgató-főorvosa súlyos koponyaoperációval megmentett egy hároméves kisleányt Jutányos árak ! Pontoe kiszolgálóm I Üzletáthelyezés / ÉrtesiUm a n é. vevőközönséget, hogy üzletemet Andrássy-ut 19. sxóm alá (Péli üvegkereskedés mellé) helyeztem át s azt a jövőben „Kultura" könyv- és papírkereskedés elnevezés alatt vezetem. Állandóan nagy vá­laszték iró és csoma­goló, krepp 'és selyem papírokban, üzleti könyvekben, irodai, iró, iskolaszerekben. Szépirodalmi és szak­könyvek, zenemüvek. Imakönyvek és zsol­tárok. Hegedűk, vonók és hurok a legjobb mi­nőségben kaphatók! A nagyérdemű vevőközönség szíves pártfogását kérem a jövőben is kiváló tisztelettel Szilágyi József könyv- és papírkereskedő.

Next

/
Oldalképek
Tartalom