Körösvidék, 1926 (7. évfolyam) április-június • 74-145. szám

1926-04-22 / 91. szám

2 Körösvidék Békéscsaba, 1026 április 22. 9 cserkész filmestélpl A helybeli áll. polg. fiu- és felső mezőgazdasági iskola cserkészei hétfőn tartották előadásukat az Apolló Mozgóban. S erről az előadásról igazán csak az őszinte dicséret hangján szólhatunk: igazi cserkészmunka volt. Rz előadást a katona zenekar nyitánya után Vidovszky Kálmán V. cserkészkerületi ellenőrző megbízott mesterien felépített, mélyenjáró beszéde vezette be. Valami csudálatos vonzóerő volt azokban, amit mondott. Valami, ami fölnyitja az eddig nem látó szemeket, hogy lássanak és szól a lelkekhez, hogy értsenek: imé nemzeti megújhodásunk utja : a cserkészet. És jöttek a szép, kedves cserkészfilmek, melyek elénk tárták az egészséges érzékű magyar ifjúság életének jeleneteit és jöttek az öntudatos kis szavalók s a vidám cserkészfiuk dalolva, amint dallal végzik minden munkájukat. Hát a polgári leányiskola leánycserkészeinek pompás magyaros tánca, Csepreghy Rózsi tanár gyönyörű kompozíciója a valóban lobogó tábortűz körül, melyet a közönség háromszor akart látni s melyet szűnni nem akaró tapssal jutalmazott. A nézőtér tömött soraiban őszinte vonzalom, vidám reménység és megelégedett öröm ült az arcokon s itt is, ott is felhangzott a tetszés önkénytelen megnyilvánulása. Nem csoda 1 Szép volt, értékes volt, amit a műsor a közönségnek nyújtott. S ebből az előadásból megtanulhatjuk ismét többre értékelni, szeretni, becsülni cserkészeinket. Bízhatunk bennük, egészséges, életrevaló, egész munkát végező generációt nyerünk bennük. A csabai közönség pedig ujabb tanújelét adta a cserkészet iránt való szeretetének, amikor olyan szép számmal kereste fel előadásukat. 9 falra mászott részegségében Egy nap Budapest Életéből Budapest, április 21. Ma éjjel a Párisi Nagy Áruház utcai oldalán egy fiatalember a falon felmászott a második emeletig. Az örszemes rendőr hívására megjelent tűzoltók lehozták tolólétrával a kiabáló fiatalembert a ház faláról és a főkapitányságra kisérték. Megállapították, hogy Frank József a neve és 22 éves munkás, aki ittas állapotban mászott fel a ház falára. Virág Ferenc péksegéd egy társával az egyik Szövetség-utcai vendéglőben vacsorázott és onnan fizetés nélkül akart távozni. Virágot elfogták és a főkapitányságra kisérték, ahol kiderült, hogy a budapesti és debreceni törvényszék lopás miatt körözi. Kristóf Zsigmond nógrádverőcei földmivest Vácon a vonat elgázolta. Behozták Újpestre, ahol az állomáson meghalt. A Ferenc József-téren Keil Jenő feltűnő módon viselkedett, mire a rendőr előállította a főkapitányságra, ahol megállapították, hogy veszedelmes elmebeteg. Zfirichbea a magyar korosii 72'60-al jegyezték Ma van az Iparosok ós koroskodők tiltakozó gyülóso Jelentettük, hogy az iparosság elviselhetetlenül súlyossá vált helyzetében megint fel akarja emelni tiltakozó siavát azok ellen az intézkedések ellen, amelyek egzisztenciáját még mindig egyre jobban veszélyeztetik. A tiltakozó, illetőleg tüntető megmozdulás gyűlés formájában történik, amelyet az ország minden részén ma, április 22-én délelőtt 10 órai kezdettel tartanak meg. A mozgalomba mindenütt belevonták a kereskedőket is. Békéscsabán a városháza nagytermében az ipartestület és a kereskedelmi csarnok tagjainak részvételével tartják meg a gyűlést az alábbi tárgysorozattal: 1. Az adóterhek könnyítésének és a tiszta egyfázisú forgalmi adórendszer behozatalának követelése. Előadó : dr. Forray Lajos. 2. Tiltakozás az állami anyagbeszerző központ felállítása ellen s a kézműves jellegű hatósági és házi üzemek azonnali leszerelése. Előadó : dr. Gyöngyösi János. 3. A betegsegélyezési törvény reformjának haladéktalan keresztülvitele, a mutikásbiztositók autonómiájának visszaállítása, az ezen intézmény fentartásából az iparosságra háromló terhek méltányos csökkentése s a munkásbiztositók részére megfelelő állami kölcsön engedélyezése. Előadó : Könyves T. Kálmán. Borzalmas szerencsétlenség Sarkadon 9 felrobbant srapnell áldozatai Sarkadi tudósítónk jelentése: Megrenditő szerencsétlenség játszódott le kedden a délutáni órákban Sarkadon. Verebi Lijos toll- és ócskavaskereskedő telepén a munkások az ócskavasat osztályozták elszállítás céljából. Munkaközben egy különös alakú vasdarab ragadta meg figyelmüket. Először nézegették, majd egyikőjük kezébe véve csavargatni kezdte, utána pedig a földre dobta. Ebben a pillanatban irtóztató detonáció rázkódtatta meg a levegőt és a munkások véresen roncsolt tagokkal terültek el a földön. Ugyanis ismeretlen módon egy 7 és fél cm-es shrapnell került az ócskavasak közé és ez robbant fel. A hatóság emberei azonnal a helyszínére érkeztek az orvosokkal együtt, akik első segélyben részesítették a sebesülteket és nyomban intézkedtek a gyulai közkórházba való szántásukról. Tóth Anna viruló egészségnek örvendő 20 éves sarkadi leány már a kórházba való szállítása után meghalt. Verebi Lajos kereskedő 12 éves fiának mindkét lábát nyomban amputálni kellett; állapota aggasztó Mári Ferenc45éves napszámos szintén súlyosan sebesült. Lábait roncsolta össze asrapnelszilínk.Gazdag Margit 22 éves leány és a kereskedő 15 éves leánya valamivel könnyebb sérüléseket szenvedtek. A sarkadi csendőrség széleskörű nyomozást indított annak felderítése iránt, hogy kitől és miképen kerülhetett a végzetesszerencsétlenséget okozó srapnell valamint a véletlenül nem explodált két másik srapnell az ócskavasak közé. Megjelent az üzletelt felmondási batáridejének meghosszabbításáról szóló rendelet A rendelet fontosabb pontjai A hivatalos lap mai száma közli: Üzleti célra használt helyiségek. A szabad rendelkezés alá nem eső épületekben üzleti célra (műhely, üzlet, iroda, raktár stb.) használt helyiségek bérére és felmondására vonatkozó korlátozások hatálya meghosszabbittatik. Üzleti célra használt helyiségnek az olyan helyiséget kell tekinteni, amelyet ipari vagy kereskedelmi foglalkozást üzö személy ipari vagy kereskedelmi tevékenységének folytatása céljából használ. Nem üzleti célra használt helyiségek. Nem lehet üzleti célra használt helyiségnek tekinteni a kisiparosoknak és a kiskereskedőknek üzleti célra használt helyiségeit abban az esetben, ha az üzleti célra használt helyiség lakással területileg összefügg és azzal együtt tárgya a bérletnek, feltéve, hogy a helyiség alapbérének egy évre számított összege az 1200 aranykoronát meg nem haladja ; azokat a helyiségeket, amelyeket nem ipari vagy kereskedelmi foglalkozást üzö személy vagy testület (pl. orvos, ügyvéd, művész, magániskolatulajdonos, társadalmi egyesület, társaskör) nem lakásul, hanem foglalkozásának vagy működésének I céljára használ; az állam, a törvényhatóság, a város, a pósta, a közforgalmú vasút, vagy közüzemet ellátó vállalat által hivatal, iskola, honvédségi, rendőrségi, vámőrségi, pénzügyőrségi laktanya céljára bérelt helyiségek; a gyógyszertárakra és az ezzel kapcsolatos helyiségekre. Bérmegállapítás. Az üzleti célra használt helyiségek esedékes bérét e rendelet hatályba lépése után is a lakásügy ideiglenes rendezéséről 3333/1924. M. E. szám alatt kibocsátott (a Budapesti Közlöny 1924. évi április hó 30. napján megjelent 87. számában kihirdetett) rendelet (rövidítve L. R.) 43. § ában meghatározott alapbér után kell kiszámítani. Az esedékes bér számításának alapjául pedig az alapbérnek bérnegyedévenként fokozatosan emelkedő és százalékszerüen meghatározott hányada szolgál, nevezetesen: az 1926. évi augusztusi bérnegyedre 58 %-a; az 1926. évi novemberi bérnegyedre 68 %-a; az 1927. évi februári bérnegyedre 75 % a. Az esedékes bért tehát olyan öszszegben kell fizetni, amely az alapbér után az egyes bérnegyedekre megállapított hányadnak megfelel. Az 1927. évi májusi bérnegyedtöl kezdödöleg fizetendő bért a felek közös megegyezéssel szabadon állapithatják meg, úgyszintén az e rendelet életbelépése után keletkezett bérletek bérét is. A bér fizetése. A bér más megállapodás hiányában rendszerint a bérnegyed ötödik napjáig bezárólag fizetendő, de a bérlő fizetheti azt három egyenlő havi részletben is. A részletfizetés kedvezménye a közüzemi költségre nem terjed ki. Részletfizetés esetében az egyes havi részletek az illető hónap ötödik napjáig fizetendők és a hátralékos részletek után abban az esetben, ha az alapbér a 300 aranykoronát meghaladja, havonta 1 százalék kamatot is keil fizetni, amely kamat a bérnegyed második és harmadik hónapjára eső két részlet után a bernegyed második hónapjában, a harmadik hónapra eső egy részlet után pedig a bernegyed harmadik hónapjában az illető hónapra járó bérrészlettel egyidejűleg fizetendő. Bármely részlet fizetésének elmulasztása esetében az összes még hátralékos részletek esedékessé válnak. Felmondás. A tulajdonos (bérbeadó) felmondási jogával a felmondási idő megtartása mellett a korábbi béremelés idejére tekintet nélkül bármikor élhet. A felmondás a lakásbérleti szabályrendeletben, ennek hiánya esetében a helyi szokás szerint megállapított felmondási időn belül a bérlővel írásban kell közölni és abban a felmondás alapjául szolgáló körülményt is meg kell jelölni. E körülmény megjelölése nélkül közölt<felmondás joghatállyal nem bir, Ha a felmondási idő a béröszszeg nagyságától függ, az alapbérnek egy évre számított összege az irányadó. A tulajdonos (bérbeadó) ha a bérlőjével az 1927 évi május hó 1. napjától fizetendő bér összegére megegyezni nem tudott, a bérletet az 1927. évi február hó 15 napjáig szabadon felmondhatja és pedig ha a helyiségnek egy évre számított alapbére az 120J aranykoronát meg nem haladja, az 1927. évi február hó 1. napjától számított félévre, ha pedig meghaladja ugyanettől az időponttól számítandó egy évre. E felmondási idő alatt a bérlő az 1927, évi februári bérnegyedre megállapított összegnek megfelelő bért köteles fizetni. Ez a rendelet május 1-én lép életbe. Fizosson oló Kőrösvldókrol A „Körösvldók" a Körösök vldókónek legerősebb, legolosóbb ós legtartalmasabb újságja I Minden drága pesti újságot pótol I HIRBK — Elhalasztott tüztávlati helyszíni bejárás. Az AEGV. április hó 26. és 27 ére kitűzött tüztávlati helyszíni bejárását május 14. és 15 ére halasztották. Éspedig május 14-én az orosháza-kaszaperpiisztai, május 15-én a békéscsaba-vésztői vonalra nézve. * Várhegyi vasöntöde és gépjavító műhely Békéscsabán.