Körösvidék, 1926 (7. évfolyam) január-március • 1-73. szám

1926-02-20 / 41. szám

Békéscsaba, 1925 február 13. Kőrös v/dék 20 ífltÉhonycBlfl előadás Békésen Békés község közönsége az árvízkárosultak javára f. hó 18-án este 8 órakor a gimnázium tornacsarnokában jótékonycélu előadást rendezett. A rendezés nehéz munkáját Kürti József közigazgatási gyakornok végezte fáradságot nem kímélő !~uzgalommaI, 'nagy rátermettséggel és gondos körültekintéssel. Szinte csodálatra méltó, de egyben megnyugtató is azon áldozatkészség és fáradságot nem ismerő tevékenység, amellyel Békésvármegye községeinek vezető emberei igyekeznek segítségére sietni az árvizsujtotta vidékek lakóinak. Kürti Józsefet a legmelegebb és legőszintébb elismerés illeti meg mindnyájunk részéről, a leghálásabb köszönet szenvedő embertársai részéről. Az előadést a dr. Emperl Gyula ügyvéd kiváló vezetése alatt értékes működést kifejtő Iparos Dalárda nyitotta meg a magyar Hiszekeggyel. Körber Tivadar c. főigazgató vázolta röviden az árvizsujtotta területek lakosságának nyomorúságát. Szívből fakadó, puritán igaz magyar lelkéből kicsendülő szavaival megértette a jelenlevőkkel a katasztrófa borzalmas nagyságát.! Aigner Márthá opjraáriákat és magyar müdalokat énekelt nagyszerűen kulturált remek hangjával. A közönség szűnni nem akaró tapssal és egy gyönyörű virágcsokorral mondott köszönetet. Dr. Bartyik Mátyás megyeszerte ismertté vált „Az árviz" cimü drámai erejű költeményét (amelyet annakidején a Körösvidék-estre irt s amit lapunkban le is közöltünk) szavalta el a szokott nagyszerű sikerrel, majd színes vetített képekben mutatta be Szabó Tibor a viz által elpusztított területeket. A képek legnagyobb részét Szeghalmi JGyula dolgozta fel elsőrendű technikával és művészettel színes üvegképekké, melyekhez a kisérő szöveget dr. Tóth Béla szeghalmi szolgabíró irta. A szöveg minden sorából élénken tűnik ki, hogy olyan ember irta, aki maga is első pillanattól kezdve átélte és végigküzdötte az árviz minden borzalmát, Vésztő község önfeláldozó védelmében. Szinte extázisba hozta a közönséget dr. Kovalszky Róbert zongorajátéka, akinek művészete egészen egyedülálló. Bámulatos technikája és kiváló zenei talentuma Magyarország elsőrangú művészeink sorába emelik őt A közönség percekig éljenezte és fölálva tapsolta meg Kovalszkyt. Végül az Iparos Dalárda elénekelte a Himnuszt. Kint, a lassan permetező e6Őben lampionos menet énekszóval kisérte a hazafelé igyekvő közönséget. Külön is meg kell emlékeznünk a kitűnő békési Iparos Dalárdáról, amelynek mostani közreműködése szép haladást mutat. Ez egyformán köszönhető dr. Emperl Gyula karnagy kiváló vezetésének és a tagok lelkes buzgalmának. Az előadás szép sikerét bizonyítja az is, hogy bevételéből 4 millió jut az árvízkárosultak javára. Kürti József rendező a „Körösvidék" utján az alábbi feiülfizetéseket nyugtázza: Dr. Szabó Sándor kir. közjegyző, N. N. (Békés), Csippék Gyula gazd. tanácsos 100—100, B. L. (Békés) 95, Végh Károly kereskedő, Barabás György r. kath. esperes, Csurgay Icza, dr. Durkó Sándor h. kir. közjegyző 50—50, Szikszai Sándor cukrász, dr. Durkó Ferencz ügyvéd, dr. Borbély János ügyvéd 30—30, Várday Lajos urad. intéző 25, Bedő Károly p. ü. szemlész, Marton Jenő urad. s. tiszt, dr. Frey Géza j. orvos, Durkó László j. irodatiszt, N. N. (Békés) 20—20, Govrik István urad. intéző Király Lászlóné 10 ezer, összesen 835.000 korona. A buza árának hullámzása Lefaié menő tendenciát mutatnak a búzaárak A buza ára minden évben februárban szokott változni, mert a gazda ilyenkor már tudja, hogy milyenek a terméskilátások. Érdekesnek tartjuk leközölni a hozzánk beküldött statisztikát a buza áráról. Mindenesetre meg lehet állapítani, hogy a buza ára legmagasabb volt 1925 február havában, amikor egy mázsa búzát 620500 korona áron lehetett beszerezni. A buza ára igy alakult koronákban: Január Február Március Április Május Június 1924. évben 102500 159500 267500 308750 330300 313750 1915. évben 532500 620500 575500 515000 502000 475000 Julius Augusztui Szept. Október November Dec. 1924. évben 262000 423560 397500 401300 452000 473000 1925. évben 457000 365000 376000 363000 397000 400000 Gazdasági szakértők véleménye szerint most már vissszaeső tendenciát mutat a buza ára. I — Időjárás. A meteorológiai intézet jelenti: Változékony idó, némi hősülyedéssel, helyenként kevés csapadékkal. — Iskolalátogatás. Szentkereszty Tivadar Békésmegye kir. tanfelügyelője f. hó 18. és 19-én meglátogatta a Révay- utcai áll. el. iskolát. A látogatás befejeztével tartott tantestületi értekezleten — ahol a kir. tanfelügyelő az uj népiskolai tanterv végrehajtására vonatkozóan részletes módszeres utasításokat adott — ugy Petz József igazgatónak, mint a tantestület minden tagjának ósainte elismerését fejezte ki a buzgó és eredményes munkálkodásért. A délutáni illetve az esti órákban meglátogatta a kir. tanfelügyelő az iparostanonc, a női iparostanonc és a gazdasági ismétlőiskolákat is. — A látottak felett mindenütt elismerésének adott kifejezést. — Halálozás. Kolpaszky Lászlóné, született erdőstarcsai Fejér Etelka folyó évi február hó 18-án este fél tiz órakor életének 63-ik, boldog házasságának 39-ik évében hosszú, kinos szenvedés után elhunyt. F. hó 20-án, délután 3 órakor a 11., Kinizsi-u. 6 sz. gyászházból a róm. kath. egyház szertartása szerint a békéscsabai Széchenyi-liget melletti temetőben helyezik örök nyugalomra. Az elhunytban dr. Kolpaszky László békéscsabai árvaszéki ülnök édesanyját gyászolja. — A harmadik orosházai országos vásár. Orosháza községnek csak nemrégiben engedték meg országos vásárok tartását. A harmadik országos vásár március 4. és 5-én i lesz Orosházán. Csütörtökön (4-én) állatvásárt, pénteken (5 én) pedig kirakodóvásárt tartanak. — Vizsgálatot rendelt el a belügyminiszter az orosházi szakszervezetek ellen. Orosházáról jelentik: A belügyminiszter rendelete alapján Békésmegye alispánja valamennyi orosházi szakszervezet levelezését és könyvvezetését megvizsgáltatja. A szakszervezetek iratait, könyveit detektívek lefoglalták és beszállították a főszolgabírói hivatalba. A könyvekről és az iratokról elismervényt kaptak a szakszervezetek. — Az Aurora hangversenye hétfőn este fél 9 órakor lesz a Városi Színházban. Kálmán Oszkár, az Operaház első basszbaritonistája müdalokat, régi népdalokat és operaáriákat ad elő. — A csabai országos vásár. Békéscsaba r. t. városban a tavaszi országos vásár a következő napokon lesz: február 22-én, hétfőn szarvasmarha, juh, kecske, általában hasított körmű állatok vására ; február 23-án, kedden ló, szamár, öszvér vásár; február 24 én szerdán kirakodó vásár. A vásárra jövő iparosok tartoznak iparigazolványaikat a vásárra magukkal hozni. A februári vásárra mindenféle állat felhajtható. — Kényelmessé és egyszerűvé kell tenni a Budapesti Nemzetközi Vásár területére való közlekedést. Már az előző években is sürü panaszok hangzottak el, hogy a Budapesti Nemzetközi Vásár területe csak alig érhető el közvetlenül megfelelő közlekedési eszközökkel a város belsejéből. Hogy ez a panasz mennyire foglalkoztatja a közönséget, annak legjobb bizonyítéka, hogy szinte nap nap után érkeznek jóindulatu tanácsok a vásár irodájához a közönség minden rétegéből, hogyan lehetne autóbusz járatokkal, társasautókkal, külön villamoskocsikkal a közönség ezen nyilván jogosult kívánságának eleget tenni. Mint értesülünk, a vásár vezetősége e panaszok elintézése tárgyában az illetékes körökkel már tárgyalásokban áll. — Halálozás. Vitéz Szekeres László m. kir. honvédőrnagy, aki nemrégen még Békéscsabán teljesített szolgálatot, f. hó 18-án hosszú és súlyos szenvedés után Szegeden elhunyt. Temetése pénteken ment végbe teljes katonai pompával. Halálát özvegye és két kisgyermeke gyászolja. — Hármas ikreket ellett egy karcagi tehén. A Csontos malom udvarán lakó Szarka Imrének, Csontos Imre^vejének egy hatalmas sweicer tehene három borjut ellett a minap. Az egyik egy rendes növési bikaborju, a másik kettő üszőborja, ősszenőye és nyolc lába van két testtel, két fejjel és egy gyomorra táplálkozott. A kit bikaborju erős és életben maradt, a szörnyszülött kettős borjú, a természet tréfája azonban eldöglött. A kimúlás nem egyszerre állott be. A nyolclábu és kétfejű borjú, bár egy gyomorral táp átkozott, mégis különböző időben mult ki. A kettős szörnyborju egyik fele félóra múlva megszűnt élni, mig a másik felében másfél óráig volt élet. A csoda szörnyszülött burjukat igen sokan nézték meg a Csontos malom udvarán, ahol az érdeklődőknek Szarka Imre még ma is megmutotja. A hármas borjuk ellési ideje is rendellenes volt. Negyven-negyvenkét hét kell egy borjn kineveléséhez, mig e szörnyborjnkat harminchathétre ellette a hatalmos sveicer tehén. A kétfejű, nyolclábu, sárgatarka borjut Szarka Imre valószínűleg kitömeti. — Termeljünk többtakarmányrépát. A takarmányrépa az állatok téli takarmányozásánál döntő szerepet játszik nemcsak azért, mert igen sok tápláló anyagot tartalmaz, hanem főleg magas viztartalma miatt, amely a bélcsatorna működésére igen kedvezőleg hat s emiatt az egyéb száraztakarmányt is jobban kihasznál. Különösen kisgazdáink nem méltányolják eléggé a takarmányrépa ezen kitűnő tulajdonságát s vagy egyáltalán nem, vagy csak kevés répát etetnek télen. A takarmányrépa bővebb etetése mellett nemcsak erőteljesebben fejlődnek az állatok, de sokkalta bővebben is tejelnek, amelynek eredménye vagy a nagyobb pénzbevételben, vagy a szopós állaok gyorsabb fejlődésében nyilvánult meg. Nem mondjuk, hogy több földet vessen be répával a kisgazda, mert erre a célra talán nem is áll több föld rendelkezésére, de művelje azt meg jól, szántsa mélyen, boronálja apróra, előzőleg pedig trágyázza meg dúsan. Hazánkban az átlagos répatermés rendkívül alacsony. Közepesnek mondható a termés akkor, ha 2—300 q t ad kat. holdankint s a nagytermés csak ezenfelül kezdődik, de néha 5—600 q-ra is emelkedhetik. Ha tehát a répaföldet meghordja istállótrágyával, megszántja mélyen, elboronálja apróra s vetés előtt rászór 150 kg. szuperfoszfátot, akkor biztosan számithat 3—400 q répatermésre, tehát olyan mennyiségre, amellyel télen át állatait dúsan takarmány ózhatja. HASHAJTÓ NZATOKTÓL.