Körösvidék, 1926 (7. évfolyam) január-március • 1-73. szám

1926-02-21 / 42. szám

4 Körösviflék Békéscsaba, 1926 február 21. Betyár szivek Irta: HERKE MIHÁLY. A betyár arca lángvörös lett a kapitány szúró szavaira. Sebzett vad­ként vetette nagy fekete szemeit a kapitányra, majd egyszerre ugy el­lágyult a tekintete, a nézése, mint a kis fióka galambnak, mikor szárnya­repesve, esdve emeli föl kérő, bog­lyas fejét az édesanyja felé, aztán oda fordult a kapitányhoz: — Kapitány ur, vögye le a láncot az Annus kezeiről . . . vögye le .. . Olyat mondok, kapitány ur, ami többet ér az Annus, láncainál, az ő megvasalt két kezénél. . . Rátkai Annus arcát piros bíborral takarta be valami ... A szégyen-e, vagy a szive érzése, talán maga se tudta. Csak azt érezte a legény sza­vaira, hogy több, jobb az ő nála : Rátkai Annusnál, akinek hajdani nagy szerelmét ő maga cserélte fel a bosszú rut fegyverével. S mintha nem a gyűlölet, de a szégyen lángja perzselte volna most már nem pi­rosra, de fakóra mind a két arcá­nak piros szinét ... És mégis, da­cosan, büszkén vágta oda régi sze­retőjének : — Mi közöd az én láncaimhoz, Réti Jóska ? Elbirom én azokat ugy, * mint te a magadét . . . Aztán odafordult a kapitányhoz: — Kapitány ur nem adom le a láncaimat ... Ha Réti Jóska tud mondani valamit, én is tudok. Elő­adom a gyerököt is, kapitány ur, mög mondok még mást is ; csak vögye le a láncait Réti Jóská­nak . . . Hiszen . . . kapitány ur . . . nem betyár az ; csak a szive huncut, meg az az álnok lelke, amelyiknel megásta a böcsületem sirját. Nem volt ő betyár, csak hamis szerető . .. olyan, mint a többi . . . meg mint én 1 . . . Én vittem el a kisteleki pósta pénzes szekrényét, meg a — szeretöm : Gácsi Pista ... hahaha!. . Eressze el Réti Jóskát . . . Nem lopott ő, hogy is lopott volna ? . . . Gyönge legény volt ő ahhoz, mög gyönge a két karja is . . . a szive is , . . Réti Jóska csak egyszer lo­pott — egy bolondos szivet, . Azér meg ne a Ráday, de az én Istenem verje meg ütet . . . Gyüjjön kapitány ur utánam, olyat tud meg ma, amit még senki se tudott itt. De előbb vegye le a Réti Jóska két kéziről a vasat, aztán eressze el . . . Had men­jen a — másik szeretőjéhez. De ad­dig várjon, mig visszagyüvök a ka­pitány úrral. Daróci kapitány leütötte a vasat Réti Jóska kezeiről, aztán ment a leány után kifelé az istállóba .. . Mikor visszajöttek az ivóba, Rát­kai Annus egy mosolygó, angyalarcu kisfiút hozott megláncolt két karján s oda tolta a Réti Jóska karjaiba. — Itt a fiad, Réti Jóska . . . Vidd haza a — feleségednek ... aki ke­resi . . . Különb betyár vagyok, mint te ; mert én visszaadom amit ellop­tam : a gyeröködet ... De te nem, a — szivemet . . . Aztán odafordult a kapitányhoz: — Kapitány ur, vihet már Rá­dayhoz, nem félek a nyoszolyájától.. A kecskeméti ut felől akkor üge­tett fáradtan, porosan a kapitány tiz pandúrja, akiket az elmúlt éjjel kül­dött a nyom után . . . Üres kézzel jöttek. Mikor kérdezte őket a kapitány, hogy mi újság arrafelé ? azt felelte a vezetőjük : — Semmi egyéb kapitány ur, mint­hogy megláttuk Kecskemét városát... — Hát még ? — Meg a városházát. . . (folyt, köv.) Az elpusztult árvizes területek újjáépítése i Korszakalkotó magyar találmány teszi olcsóbbá az építkezést Kéziüzemü téglagyár az udvarban Békéscsaba, febr. 20. A lakóházak és gazdasági épületek egész tömegét döntötte romba az ár­viz és az elpusztított vidékek lakói nehezen várják, hogy a viz elhúzó­dása után hozzákezdhessenek az ujjáépités nehéz és költséges mun­kájához. Nemcsak a csonka ország, hanem a külföld részvéte is a károsultak felé fordult, akiknek segélyezésére össze is gyűlt már néhány milliárd. Ez az összeg azonban még nagyon messze alatta van annak a szükég­letnek, amellyel az ujjáépités tenger­nyi költségeit fedezni lehetne. A szegény károsultaknak minden ere­jűket meg kell fesziteniök, hogy ismét talpraáll hassanak. Nehéz helyzetükben most egy zse­niális magyar találmány érkezett se­gítségükre : kézi téglasajtó, amellyel na­ponta 1800 téglát gyárthat bárki a saját udvarán! Ez a téglasajtó igen kis helyet el­foglaló erős, tartós szerkezet, amely­nek kezelése annyira egyszerű, hogy akármilyen tudatlan ember is elvégezheti egyszeri bemutatás után. Maga ez a szerkezet egy szilárd talpazatra erősített hidraulikus prés, amelynek téglaforma alsó vályújába belerakjuk a földet, a felső fedőla­pot ráborítjuk, az emelőkart lenyom­juk, majd egy alsókart nyomunk le lábbal és már készen kiemelve lcapiuk a legprímább, száraz, erős, akár mindjárt másnap felhasználható vályogtéglát. Ezzel a könnyű, egyszerű eljárás­sal naponta 1400—1800 kitűnő tég­REJTVÉNYEK Megfejtési határidő: február hó 24., szerda. Megfejtések és rejtvények a „Körősvidék" szerkesztőségének, Békéscsaba, Szent István-tér 18. küldendők. Keresztrejtvény Közli Rádió 1 18 W w 21 • 2 • • 3 • 4 • 5 22 H 6 • • • 7 n • • 8 23 24 • • 9 • • 10 • m 11 m n 12 HH m 13 ü • 14 |25 M 26 • Bl 2 7 !• 15 16 Vízszintes sorok: 1. A legkedveltebb vidéki lap cime. 2. Ezt mindenki teszi, amig meg nem hal. 3. Rag. 4. Határozószó. 5. Igekötö. 6. Király. 7. Kötőszó. 8. Folyó neve. 9. Ékezettel olyat jelent, ami csak télen található. 10. Az ujj darabja. 11. Nem valódi. 12. Személyes névmás (többesszáin első­személy). 13. Névelő megfordítva. 14. Egy darab idő. 15. Ha olcsó húsból való, akkor híg. 16. Mindenkinek nélkülözhetetlen. Függőleges sorok: 1. Legérdekesebb, leghasznosabb és leg­olcsóbb napi olvasmányunk. 5. Egyszerű emberek laknak benne. 15. Ugyanaz, ami a 15. vízszintes. 17. Határozószó. 18. A gyanúról is mondják. 19. A „Körösvidék" mindig igazat.. 20. Kellemes szórakoztató. 21. Gazdának, iparosnak, munkásnak, tiszt­viselőnek, férfinek és nőnek, ifjúnak és öregnek egyformán várva-várt kedvence. 22. Minden rendes gyermek belekerül. 23. igekötő. 24. Üzleti életben egyik legsűrűbben hasz­nált rövidítés. 25. Ékezettel minden nagylányos mama elfogadná. 26. Ékezettel kemény valamit jelent, ami­ből a rosszemberek szive van. 27. Személynévmás többesszám második személy. A mult vasárnapi számunkban közölt rejtvények helyes megfejtése : 1. Magán kivül, 2. Nap, nap után, 3. Felesleges, 4. Párisban huncut a lány, 5. Balkán félsziget. Mind az öt rejtvényt helyesen fejtették meg a következők: Párti Manya, Dorko­vics János, Melczer Sándor, Csjernyik Lajos, Kázsmér Bubi, Botyánszky Irénke, Kiss Margitka és Sárika, Nagymihály Ilus, Machó Ilonka, Martincsek Mária, Verba Anna, ifj. Pósa Endre, Kalló János, Boskó Karcsi, Roth Mancika, Timár Margit, Zlovszki Jancsi és Pál, Fogolyán Lili és Nusi, Veress Érzsike, Miklya Manci, Szász Margitka, Kovács Z. Juckó, Zsóri László, Ócsag Bözsike. Kosig Mariska és Sanyi, Adamik Jolán, Gaál Erzsike, Ilonka és Józsika, Klein Kató és László, Faragó Jolánka, Nagy Esztike és Karcsi, Horváth Bözsike, Szász"Irmuska és Feri, Krajcsovics Etus, Malatyinszki Mariska és András, Kéry Manya és Ica, Hankó testvérek, Szabó Bözsike és Gábor Rózsika, Pepó Bözsi, Marék Jusztina, Csjernyik Bözsike és Irénke, Bagyinka Dóra, Dohár Áranka, Betkó Pál, Bera Uj Béla és Mihály, Blahut Mihály, ifj. Csjernyik Mihály, Gabnay János, Molnár Ernő, Gurzó Mici, Verseghy Erzsike és Ferenc, Kraszkó Pál és Juci, Albert Rozália, Kovács Z. Pál, Buday Mihály, Imre és Juliska, Goldfinger Etus, Bóka Dalma, Laurovics Dóra, Kollár Sáriska, Gyerai Mihály, Kovács Béla, Matulay Manci, Marik Jusztina, Kozéky Lajos, Gyurkó Mátyás, Kocziha Cili, Pluhár Ica és Juci, Fercsik János, Veress Gyula, Szelner Manci és Icu, Győri László János, Perza Mihály, Bielik Ilonka, Andó Ilonka, Braun Kitty Wertheim Berci, Mica és Géza, ifj. Csibrányi Imre, Príbojszky Mátyás, Lipták János, Lepény András, Apponyi Irénke, Mázán Ilonka, Rammacher Manci, Andor Mária. Jaczina Gyula és Aranka, Martincsek Annuska és Károly, Liker Pál, Várda Aranka (Kétegyháza), Boskó Ilonka és Mica, Lipták testvérek, Holczer Jenőné, Hra­bovszky Zsófia. A helyes megfejtők között Gaal Mózes „Akik külön világban élnek" cimü értékes müvét sorsoltuk ki, amelyet Miklya Manci nyárt meg. A könyv síerkesítőségtinkben átvahető. lát állithat elő bárki a saját udvarán, vagy az építkezés helyén tetszés­szerinti méretben. A tégla előállítására minden idegen anyag hozzáke­verése nélkül is kiválóan al­kalmas ebbe a készülékbe Bé­késvármegye bármelyik vidéké­nek a talaja. A téglák égetése felesleges, tehát ha valaki ma kipréseli tégláit, hol­nap már építhet is velük. Az ilyen tégla tömörebb és tartósabb bármi­lyen más vályogtéglánál, sőt jelűimül minden égetett téglát is, ha a préselésre szánt anya­got 5százalék cementtel keverjük. Ennek a készüléknek minden ki­váló tulajdonságára fényes bizonyíték, hogy még a legmodernebb gépekkel felszerelt kőbányai téglagyár is 41 darabot vett meg és tart üzemben belőlük. Nagy előnye ennek a téglasajtó­nak, hogy nemcsak könnyen kezel­hető, hanem könnyen be is szerezhető. Ára (a gyártandó tégla mérete szerint) tiz-tizenegymillió korona. Hitel­képes egyéneknek részletfizetési kedvezményt is adnak. A „Motor Rt'-, amely intenzív köz­gazdasági tevékenységet fejt ki, ép­pen mostanában rendezkedett be Bé­késcsabán is ezeknek a téglasajtók­nak a gyártására és a zseniális ké­szülékeket ^bárkinek bemutatja bé­késcsabai lerakatában (Szent István tér 20. szám), a vásárlókat pedig azonnal be is tanítja a sajtó egy­szerű kezelésére. Amint halljuk, az egész környéken rohamosan terjed már ez a korszak­alkotó találmány és még szegényebb emberek is sürün keresik fel a „Mo­tor Rt." üzletét, hogy többen össze­állva vegyenek meg egy-egy tégla­sajtót. A cigány, meg az oláh A nagyváradi állomáson egy ci­gányasszony fel akart szállni a sze­mélyvonatra, de abban a pillanatban egy utazni készülő oláh k3tona le­tolta a lépcsőről : — Félre az útból, cigány I A cigányasszony végignézte : — De nágyrá váttok 1 Pedig há csígány nem voná, ti vónátok á világ legutósó népe . . . Fuj 1 Sváb ember az anyakönyv­vezetőnél A minap egy sváb polgártársunk jelent meg az anyakönyvi kivatalban és néhai Vilmos császárt is meg­szégyenítő büszkeséggel jelenti be hetedik fiának a születését. — Az istenért, — sopánkodik a szegényen az anyakönyvvezető, — hogy tudja megjegyezni a sok gyer­mek nevét ? — Az a legkevesebb — feleli a mi svábunk, — hát ábécé sorrendben jönnek egymásután. S mindjárt elő is sorolja őket: — Adolf, Béter, Coltán, Didavar, Edön, Fiimos és Gálmán. Háromévenként egyszer szabad az asszonyt megverni Ez az európaiak előtt igen furcsáa hangzik. Nem ugy azonban a külön­legességek hazájában : Amerikában, ahol maga a newyorki bíróság mon­dotta ki egy válópörrel kapcsolatban ezt. A válni akaró hölgy ugyanis azért nem tűrhette férjét, mert az 9 évi együttélésük alatt háromszor meg­verte. A bíróság azonban kimon­dotta, hogy ez a házifegyelem és a tekintély fenntartása céljából esetleg szükséges és nem tekinthető váló­oknak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom