Körösvidék, 1926 (7. évfolyam) január-március • 1-73. szám

1926-02-13 / 35. szám

Mrm WOO korona. Szombat VII évfolyam 35. szám i Békéscsaba, 1926 február 13. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Békéscsaba Szent István-tér 18. Telefon 60. fiítq@9tl0it ker&mziésíy p&lltlkal napilap. Főszerkesztő VIDOVSZKY KÁLMÁN J Feletősszsrkesztű MIGEND DEZSŐ Előfizetési árak: Negyedévre 75000 K Egy hóra 25000 K. Egyes szám ára 1000 K GONDOLATOK * * * A Bacher ur adója után ér­deklődött egy tulkiváncsi újságíró. Szenzációs volt a felfedezés. Kisült, hogy ez a hatalmas vezérigazgató ur, aki rossz spekulációjával koc­káztatta az egész magyar gazdasági élet nyugalmát, aki négyszáz mil­liárdnyi pénzzel játszott a csikégói tőzsdén, ez a malomfejedelem, akit az ország leggazdagabb emberének tartottak, nem is volt nagyon gaz­dag. Tudniillik az adóhivatal írásai szerint Bacher ur mindössze 18 Millió havi jövedelmet vallott be s ennyi után fizette — teljes pontos­sággal — adóját. Ez az összeg igazán •em sok s mi a legmélyebb tisz­telettel volnánk Bacher ur iránt, aki olyan vezérmunkát, amilyent ő vég­zett, ilyen csekély jutalomért váilalt volna, mert annyi jövedelem mellett méltán mondhatná Bacher ur, hogy teljesen önzetlenül állott a magyar gazdasági élet szolgálatában — igen ám, de egy másik ujságiró meg olyasmit fürkészett ki, ami szét­oszlatja minden tiszteletünket. Megállapították ugyanis, hogy Ba­cher Mr valóban ugy élt, mint egy fejedelem. Autókat tartott, a szolgák és inasok légiója állott rendelke­zésére, gyönyörű palotája volt, mű­kincseket vásárolt, sőt egy szegény rokonának havi 10 miilió apanázst adott. Ha valóban csak 18 millió lett volna a havi jövedelme, akkor ezek szerint 8 milliócskából telt volna a sok pompára. Ez azonban lehetetlen. Mert havi 8 millióból csak valami varázslatos művészettel lehetett volna Bacher-igények szerint élni. De hát akkor mit jelent az az adóbevallás? Ha Bscher ur nem •inden időknek legnagyobb élet­bűvésze, akkor — hogy is mond­jam — alig lehet más, mint nagy „tévedés" az adóbevallásnál. Az ilyen „tévedés"-eknek pedig jó volna ala­posan utána nézni, hiszen az ilyes­mire csúnyán ráfizet az a sok adózó, aki megszakad az adóterhek alatt, mert nem „téved" mint Bacher ur. * A bécsi A* Bst-nek, amelyet természetesen németül irnak s így a cime „Abend", csúnya botránya van. Ez az esti lap, amely a bécsi szociálistáknak legvéresebbszáju s legfélelmetesebb hirnöke arról volt nevezetes, hogy maró kegyetlenség­gel tudott támadni minden szabály­talanságot, kisebb-nagyobb panamát s rendkívüli hidegvérrel tudta szórni rágalmait, gyalázkodásait különösen akkor, ha a „felsőbb tízezrek" kö­réből jutott valaki a tévedések, vagy bűnök útjára. Különös élvezettel bombázta a nagy iparvállalatokat, nagy bankokat s maró gúnnyal és kegyetlenséggel tárta fel egy-egy mágnásnak, vagy más előkelőségnek nem a nyilvánosság számára elkö­vetett ügyeit. Sokszor megtörtént, hogy a leg­nagyobb pergőtüz, amellyel az Abend támadta áldozatait — hirtelen elné­mult. Mintha a szerkesztőség egyik percről a másikra mindent elfelejtett volna. Most aztán kisült a litok. Ezekért az elhallgatásokért súlyos milliókat, sőt milliárdokat fizettek. A szerkesz­tőség vezérei (Kohn, Weisz és több hitsorsos) megfizettették ezeket a hirtelen szélcsendeket. Évek óta zsa­rolták Bécs legnagyobb vállalatait, bankjait, sőt egy-egy kiválóan gaz­dag embert is. Az „Abend" botránya inkább gunykacajt váltott ki, mint botrán­kozást, mert hiszen azoknak az újságíróknak ilyen eljárásán senki sem lepődött meg túlságosan. A szomorú az egész dologban csak az, hogy a bécsi munkásság nagy része az Abe ndet követte gon­dolkodásában. És ez így van nálunk is. Ilyen újságok és ilyen egyéni­ségek vezetik a tömegeket. A mun­kásság még mindig nem tud szaba­dulni az ilyen .önzetlen" (Kohn, Weisz stb.) vezérektől. Elkészült az 19ZG -27. Évi Költségvetés ( Több az ilfiiríiyzott bevétel, mint a kiadás — Ötvenmillió aranykoronát fordít beruházásra az állam Budapest, február 12. Elkészült az 1926—1927. évi költségelőirányzat, amelyet a nép­szövetségi főbiztos fog előterjeszteni a genfi márciusi népszövetségi ülé­sen. A költségvetés jóváhagyása után a főbiztos már el is hagyja Ma­gyarországot. A költségvetés kiadási végösszege 570 millió aranykorona, a bevételi összeget pedig 580 millió aranykoronára irányították elő, tehát ez a költségvetés is bevételi többlettel záru'. A beruházásokat 50 millió aranykoronára tervezik. Éles harc a zsidó ellenzéki pártok hozott Sándor Pál kíméletlenül támadja Vázsonyi Vilmost — Nem gyengítette a korona értékét a frankbotrány - 9 pénzügyminiszter nyilatkozata Budapest, február 12. Politikai körökben élénken kom­mentálják Bud János pénzügyminisz­ternek az egységes párt tegnapi értekezletén Marschal Ferenc és Patacsi Dénes felszólalásaival kap­csolatosan tett kijelentéseit, amelyek szerint a frankhamisítással kapcso­latos külföldi sajtópropaganda egy­általán nem érintette a magyar ko­rona stabilitását. A mult hetekben elterjedt válsághírekből már semmi­sem hallatszik és az érdeklődés az iránt a kérdés iránt fordul, hogy milyen uton kerültek a hirek a par­lamenti bizottság zárt és titkos ülé­seiről a bécsi lapokba. Politikai körökben nagy érdeklő­déssel nézik azt a harcot, amely Vdzsonyi Vilmos és Sándor Pál között van kitörőben. A konzervatív felfogású zsidóság ugyanis Sándor Pál köré tömörül és nem jó szem­mel nézi Vázsonyi akcióját, amellyel a frankhamisítással kapcsolatosan kormánybuktatásra és rendszervál­tozásra fordította a baloldali ellenzéki erőket, mert véleményük szerint a helyzetnek ilyen irányban való ki­élesiíése nem érdeke a magyaror­szági zsidóságnak. E harc előjáté­kául a tegnapi ülés előtt mindkét részről szenvedélyes nyilatkozatok hangzottak el és ezek mutatnak rá arra, hogy elvi ellentétek támadtak nemcsak Sándor Pál és Vázsonyi, hanem a mögöttük álló páttok kö­zött is. Magyar holland kereske­delmi szerződé* Budapest, február 12. A Hágában 1924. december 9-én megkötött ma­gyar-holland kereskedelmi egyez­ményt ratifikáló okmányt a külügy­minisztériumban ma deli 12 órakor kicserélték. Az erről szóló jegyző­könyvet a holland ügyvivő és Khuen Héderváry Sándor gróf rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter irta alá. Az egyezmény, amely köl­csönösen a legnagyobb kedvezményt biztosítja, e hó 27-én lép életbe. Rendelőt a kislakások építéséről Budapest. február 12. A napokban megjelenik a kislakások építését sza­bályozó kormányrendelet. A Jelzálog­intézet céljaira a költségvetésbe be­állított 5 millió aranykoronáért is kis házakat akarnak építeni. Még egy letartóztatás a frankügybon Budapest, február 12. Tegnap Rába Dezső vallomása alapján le­tartóztatták dr. Varga Bélát, aki el­len adatok merültek fel arra, hogy Szörtsey hivatalos helyiségében ha­mis frankokkal manipulációkat foly­tatott és tudott a külföldre utazók terveiről. Márciusban tárgyalják a* olaszliszkal osodarabbl bankóbamisitásl porét Debrecen, február 12. Az olasz­liszkai hamis milliósok ügyében márciusban lesz a főtárgyalás Deb­recenben. Szabolcsvár megye ameri­kai kölcsönt kap Nyíregyháza, február 12. A város tegnapi rendkívüli közgyűlésén a városi főjegyző bejelentette, hogy az az amerikai bankház, amellyel na­gyobb dollárkölcsön folyositásáért tárgyalások folynak, ma táviratban értesítette a polgármestert, hogy a dollárkölcsönt megszavazták Nyír­egyházának és Szabolcsvármegyének. kOzjegyzfii dijak ujabb megállapítása Az igazságügyi miniszter legújab­ban kiadott és a Hivatalos Lap szer­dai számában megjelent rendeleté­vel a közjegyzői dijakat az alábbiak szerint szabályozta : örökösödési ügyekben, ha a ha­gyaték leltári értéke 2,500.000 ko­ronát meg nem halad, a^ kir köz­jegyző csak bélyeg- és poslabér kiadásait követelheti. A 2,500.000 korona értéket meg­haladó hagyatékoknál a közjegyzőt a következő díjátalány illeti: 1. Ha a tárgyalást a közjegyző székhelyén tartják. 5 millió koronáig az érték 2 szá­zaléka, 5 millió koronán felül a többlet után 15 millió koronáig az érték 150 százaléka. 15 millió koronán felül a többlet után 75 millió konronáig az érték 1 százaléka.

Next

/
Oldalképek
Tartalom