Körösvidék, 1926 (7. évfolyam) január-március • 1-73. szám

1926-02-12 / 34. szám

2 Kőrösvidók Békéscsaba, 1926 február 12. Iparos-ügyek A békéscsabai Ipartestület elöl­járósága a közgyűlés előkészítése céljából ma, pénteken este 6 órakor gyűlést tart. Megszűnt a békési kosár­fonoiskola kereseti műhelye Békés visszakap egy községi epületet Lapunk tegnapi számában közöl­tük, hogy Békés község képviselő­testülete ma, pénteken rendkívüli közgyűlést tart. Felkereste a Körösvidék szerkesz­tője Kiss B. Mihály községi főjegy­zőt hivatalában, aki a Körösvidék hasábjain már teljes egészében le­közölt közgyűlési tárgysorozattal kap • csolatosan elmondta, hogy egyik legkiemelkedőbb tárgypont a kosár­fonó iskolai épület ügye. A község ugyanis annakidején ingyen telket és épületet engedett át a kosárfonó­iskolának azzal a megállapodással, hogy ezek az ingatlanok addig ma­radnak az iskola tulajdonában, mig céljainak megfelelően használja őket. Köztudomás szerint az áldásos munkásságot kifejtő kosárfonó is­kola számára hosszú évekkel ez­előtt szép uj hajlék épült a községi telken, a községi házban pedig ki­képzett kosárfonók foglalkoztatására kereseti műhelyt rendeztek be. Az iskola mostanában megszün­tette a kereseti műhely üzemét az­zal az indokolással, hogy a kosár­fonók azon kivül is megtalálják el­helyezkedésüket. Igy a régi községi épület feleslegesse vált az iskola számára és visszaszáll Békés köz* ség tulajdonába. Ezenkívül több más fontosabb ügy kerül még elintézésre a köz­gyűlésen, amelyről a „Körösvidék" szombati számában közlünk részle­tes tudósítást. Békési legény Dim gyalázza meg a honvédséget (A „Körösvidék" békési szerkesztőségétől) Érdekes, a hajthatatlan, dacos, magyar honvéd öntudatosságára jel­lemző kis epizód játszódott le a minap a békési járásbíróság előtt. Egyik jómódú békési gazda fiát, aki mostanában a szegedi tüzérség­nél szolgál, egy csinos békési kis­lány édesapja feljelentette rágal­mazásért. Mit tett, mit nem tett, vagy mit beszélt, mit nem beszélt a mi deli honvédtüzérünk, azt itt nem akarjuk firtatni. Annyi bizonyos, hogy meg­jelent a bíróságon a panaszos gazda leányával együtt és szembeállt a mi tüzérünkkel. Pásztor biró atyai jóindulattal kí­sérelte meg kibékíteni a feleket s igy szólt a katonához: — Édes fiam, üsse össze azt a sarkantyús csizmáját és kérjen szépen bocsánatot ettől a kislánytól, meg az apjától is. A sértettek el is fogadták volna ezt az elégtételt, de a nyakas ifju — bár összeütötte pengős sarkantyús csizmáját — csak a bíróhoz fordult imigyen: — Tekintetes Járásbiró ur, tisz­telettel kiállóm a büntetést azért, amit tettem, de a magyar honvéd­nevet nem gyalázom meg azzal, hogy egy lánytól bocsánatot kérjek I Ezzel aztán férfiasan, egyenesen beismerte, amit tett és elvállalta érte a büntetést is. ! Megtaposta gazdasszonya mellét a tyúkok miatt flsszonyháboruság egy békési tanyán (A „Körösvidék" békési szerkesztőségétől) Jagyugy Mihály és Uhrin András békési határbeli földmivesek a múlt­koriban egy ájultra vert asszonyt láttak Lipták Lukacsik András ottani tanyája udvarán. Később megtud­ták, hogy az asszony nem más, mint Lipták L. Andrásné, a tanya tulajdonosnője, skit kedves jó ta­nyásasszonya, hűséges cselédje vert meg annyira, hogj eszméletét is elveszítette. Persze, hogy törvényre került a dolog. Lipták L. Andrásné, amint magához tért, minden kellő lépést megtett Bielik Jánosnénak, harcias tanyásasszonyának megbüntetése ér­dekében. A járásbiróságon elhangzott val­lomások szerint Lipták L. Andrásné egy szép napon kiment tanyájára és ott összeszedte az aprójószágo­kat és a tojást. A tanyásne igaz­ságtalannak vélte gazdasszonya el­járását s az egy-két pár tyúkon és a tojásokon addij osztoztak, amig Bislikne a vita heveben leteperte, megtépte, megtaposta és ajultra verte gazdasszonyát. Pásztor büntetóbiró a tegnapi na­por ezért a nem eppen nőies cse­lekedetéért 300.000 korona fő- és 200.000 korone mel ékbüntetésre Ítélte Bielisnét, továbbá 200.000 ko­rona orvosi költség és 650.000 ko­rona ügyvédi költség megtérítésére kötelezte. Bielikné sokalta a fizetnivalót és fellebbezést jelentett be. Életre-halálra — dugó­húzóval! Pincérek afférja a „Korona" előtt Tóth Lajos, a Próféta vendéglő főpincére feljelentést tett Odor La­jos és Pillér Gyula pincérek ellen, akik január 14-én éjjel az Andrássy uton alaposan megverték, dugóhú­zóval véresre karmolászták az arcát. Az affér ugy keletkezett, hogy a jelzett estén Tóth Lajosa „Korona" büffében ült Urbán Ferenccel, aki már részegen vetödött oda. Itt ta­lalta őket Odor és Pillér. Odor régi jó cimborája volt Urbánnak és be­lépésekor rá is szólt csúfnevét em­lítve : — Nini, itt a Tacsi gyerek I Ezen Urbán felháborodntt és — mint az ittas emberek szokták — dühét éktelen szitkokban öntötte ki Odor felé. Odor beült Pillerrel 'a szeparéba, ahol 20 kisüveg sört ittak meg. Amig ez a müvelet tartott, Tóth ha­zafelé indult Urbánnal. Alig értek azonban ki az utcára, észrevették, hogy Odorék utánuk vetették ma­gukat. Néhány pillanat múlva Odor szó nélkül lekent (a tanuk állítása szerint) egy pofont Urbánnak. Tóth tiltakozott ez ellen s a ré­szeg kolléga védelme érdekében olyan taslival viszonozta Odor be­avatkozását, hogy az begurult az árokba. Lotz Péter, a Korona kiszolgáló pincére közbevetette magát, hogy elválassza az egymásnak rugaszko­dott kollégákat, de amikor látta, hogy hiába a szép szó, jónak látta visszavonulni. Még látta, amint Odor feltápászkodva ujult erővel és Pillér segítségével mér csapást Tóthra, de ebben nem akart osz­tozni. Urbán is elmenekült. Igy az­? után szegény Tóth egyedül maradt. Előkerültek a dugóhuzók a mellény­| zsebből és komolyra fordult a csata, ; amit Tóth véres arccal és jó né­hány kapott ütleggel adott fel. A tegnapi tárgyaláson Odorék viszonvádat emeltek Tóth Lajos ellen, de vitéz Gárdony büntetőbiró az elhangzott vallomások alapos mér­legelése után megállapította, hogy Tóth Lajos önvédelemből tette, amit tett, ezért őt a viszonvád alól fel­mentette, ellenben Odort és Pillért könnyű testi sértés vétségéért mint tettes­társakat 1—1 hónapi fog­1 házra, 3-3 millió pénzbün­tetésre és 150.000 korona orvosi költség megtérítésére itélte. i A vádlottak fellebbezést jelentettek be. 9 Bőrösbe ölte magát Gyuláról jelenti a Körösvidék tu­dósítója: A gyulavárii ut járó kelői borzalmas jelenet szemtanúi voltak a minap. A közúti hídról egy kö­zéptermetű ember t-elevetette magát j a Fehérkörösbe. A szerencsétlen ember küzködött, kapálózott néhány pill natig a viz színén, de csakhamar elragadta az ár, elmerült és fel sem bukkant többé. I Mire odaszaladtak a járókelők, már csak kalapjU találták meg a hí­don, amelyben cédula volt „Papp Ferenc cipész" felírással. Azonnal értesítették a gyulai rend­| őrséget és a tűzoltóságot. A tüzol­\ tók a sarkadiutí híd közelében fog­ták ki az elsodort hullát. I A megindult nyomozás megálla pitotta, hogy az öngyilkos Papp Ferenc Kerék-ulca 38. szám alatti gyulai lakos, kórházi cipésszel azo­nos, aki valószínűleg családi bajai miatt követte el végzetes tettét. Az állandó választmány e hó 13 án szombaton délután 3 óra­kor közgyűlést előkészítő értekezletet tart a városháza kistanácstermében. — Csabai vasutasok műsoros estélye. A Békéscsabai Máv. Vas­utasok Olvasó Köre f. hó 14-én este 8 órnkor saját helyiségében (Őr-utca 14 szám alatt) ingyenes műsoros estélyt rendez. Belépti dij nincsen, de önkéntes adományokat egyesületünk könyvtár alapja javára köszöttel fogadunk. Hazafias üd­vözlettel a Békéscsabai Máv. Vas­utas Oivasó Kör nevében Dézsi Mi­hály elnök. — Forgalmi adótárgyalások Eleken. Az eleki forgalmi adóhiva­talban a kiküldött pénzügyig izgató­sági megbízott vezetése alatt e hó 5—8. napjain tárgyalások voltak forgalmiadó ügyben. A pénzügyigaz­gatóság legtöbb esetben figyelembe vette az iparos érdekeltségek jogos kívánságait s az adózási ügyben kellő megegyezések történtek. SAJÁT ÉRDEKÉBEN CSELEKSZIK ha előfizet egy hónapra 25 ezer; vagy negyedévre 75 ezer koro­náért a „KÖRÖSVIDÉK" napi­lapra, amely sok károsodástól óvja meg házát, mert minden közérdekű tudnivalót leghama­rább és legpontosabban közöl. — Esküvőn. — De ugye kedves barátom, fel fogsz keresni uj otthonomban is ? — Az természetes. Az embernek nem szabad elhagyni a barátait a szerencsétlenségben. — Az Evang. Leányegyesület teaestélye. Szerdán este zsúfolásig megtelt a Rudolf-gimnázium torna­terme, ahol az Evang. Leányegye­sület tartotta ezidei farsangi teaest­jét. A hosszú asztalok körül ott mosolygott, kacagott rengeteg szép leány s feltűnően sok táncos, ugy hogy első pillanatra biztosítottnak látszott a teljes siker. A tea után a fiatalság néhány pillanat alatt kihor­dotta az asztalokat, úgyhogy már 10 órakor megindult a tánc. Nem vol­tak itt díszes, cifra selyem toalettek, nem lehetett látni fényűzést, vagy festett „estélyi" arcokat,csak egyszerű ruhában, természetes jókedvet, üde ifjúságot, mosolygott felénk a sok bájos lányka. Egyszerű ruhában vol­tak a gazdasszonyok, akiknek min­den divatos csipkénél szebb ékessé­gük volt a kedvesség, figyelmesség, amellyel voltak a vendégek iránt. Egyszerű utcai ruhában jelentek meg az urak, úgyhogy az egész estén valami bensőséges, családias han­gulat ömlött el. A cigány sem volt tiires-neves banda. És a kedv mégis tökéletes volt. A figyelmes háznagy nem engedte meg a „majomsziget" képződését. Igy mindenki táncolt sokat. Két óra után pedig szigorúan lefújták a táncot. Nem nyúlt az a reggeli órákig, úgyhogy a nagysze­rűen mulatott vendégsereg másnap derülten állhatott mindennapi mun­kájához. Ezen a teaestén valami ked­ves, szolid levegő volt s ezt olyan jól esett látnunk a mai fényűző, pompázó, a mulatságot is a végle­tekig hajtó léha világban. — Gyermek-jelmezdélután s utána tea és tánc a felnőtteknek. A Szoc. Missió és Leányegyesület az iskolák bevonásával szenzációs­nak ígérkező gyermek-jelmezdélutánt rendez febr. 14-én délután 4 órakor a Vigadó összes termeiben. Nagy leleményességgel és körültekintéssel válogaita össze a rendezőség a külön­féle táncokat, melyeknek betanítását Gavenda Béla tánctanár nagy gond­dal végzi. A szebbnél szebb táncok közül megemlítjük a tündér, rózsa­balett, virág, magyar, törpe, tulipán, lepke, galamb, bohóc, ördög, francia babák táncát. Sőt a legszenzációsab­bak lesznek a különféle együttesek, melyeket Korniss Lacika Szamek Ci­cával (apacs-tánc), Artimovics Lacika Bóka Dalmával (Árgyrus királyfi és Tündér Ilona tánca), Kovács Már­tuska Deák Édikével (mókás polka), Péter Ibyke spanyol tánca, Ványa Etuska, Kocsis Sárika (tündértánc), Domsitz Gabika balettje, kinek gyö­nyörű táncában már több iskolai előadáson volt alkalmunk gyönyör­ködni. De ki tudná itt felsorolni azt a sok gyönyörűséget, melyben a kö­zönségnek része lesz, mert ezek után következik „Látogatás a nyultanyán" cimü kis színdarab, melyben a tün­dér elvezet két jó gyermeket a nyul­tanyára, hol a nyuszikák festegetik a húsvéti tojást s utána egy igazán gyermeklelket gyönyörködtető tánc következik, melyben a nyuszikák a tündérekkel táncolnak. Ha még meg­emitjük azt, hogy a bevétel fele­részben az árvízkárosultak javára megy, reméljük, mindenki ott lesz, sőt még az este 9 órakor ugyanott kezdődő teaestélyen is, hol kedves háziasszonyok fogják az illatos teát felszolgálni, mig a fiatalság szűnni nem akaró tánccal búcsúzik majd a farsangtól.

Next

/
Oldalképek
Tartalom