Körösvidék, 1926 (7. évfolyam) január-március • 1-73. szám

1926-02-02 / 26. szám

2 Körösvidék Békéscsaba, 1926. február 2. villanytelepi pocsolyafürdöből. Kri­zsán pedig társával a körgáton ül­dögélt, majd beléjük kötött. Az össze­szólalkozás során Krizsán kiskorú társa bicskát rántott elő és amig Orvos és Chrasztyina pofonok osz­togatásával védekezett, egy szúrás érte Orvos bal kezefejét, amitől egyik ujja még most is béna. A kiskorúak gyulai bírósága már hozott ítéletet ebben az ügyben, vi- ; téz Gárdony büntetőbiró pedig most kétheti fogházra, 200.000 ko­rona mellékbüntetésre és 200 ezer korona orvosi költség megtérítésére itélte Krizsánt súlyos testi sértés vétségében való bünsegédi bünrészesség miatt. Az ítélet megalkotásánál figyelem­mel volt a bíró a vádlott büntetlen előéletére és arra, hogy ittas álla­potban követte el tettét. Krizsán, — aki állítása szerint nem emlékszik „az egész mókára* — megnyugodott az ítéletben és már kedden be is vonult a fogházba. Kitett csecsemőt faláltoh a kigyósi országút mellett Svéd-magyar barátság Egy svéd asszony 3 láda ruhaneműi küldött ax árvízkárosultaknak Henry Helsen, a kiváló svéd új­ságíró színes riportot irt Budapest­ről, „hamis banjegyek háta mögött" címmel. A cikkben ismerteti a kom­munizmus borzalmait, majd rámu­tat azokra a nehézségekre, ame­lyekkel a trianoni Magyarországnak meg kell küzdenie és azt mondja, hogy a frankügyet a magyar állam titkos ellenségei a legvégsőkig aksr­ják kiaknázni. A román soviniszták jelszava : „Eiőre a Tiszáig", a cseh sajtó pedig a korridort szeretné ez­zel kapcsolatosan megvalósítani. Stockholm, február 1. Tegnap mutatták be Kálmán Imre •Hollandi leány* cimü operettjét Stockholmban fényes sikerrel. Egy stockholmi úriasszony 3 láda ruhaneműt küldött a magyarországi árvízkárosultaknak. Az értékes aján­dékot a svéd vöröskereszt a na­pokban küldte meg Budapestre, a népjóléti minisztérium címére. Eloljáposogválasztás Szeghalmon és Fuzesgyarmaton A Körösvidék tudósítója jelenti: Ma tartották meg a községi előljá­róságválasztást Szeghalmon és Fü­zesgyarmaton. Szeghalmon bírónak Nyitrai Ist­vánt, törvénybirónak Tóth Gergelyt, gazdának Kovács Ferencet, közgyám ­nak Kovács Sándort, pénztárnoknak Fodor Jánost, ellenőrnek Somogyi Imrét, adószedőnek Emődi Imrét választották mtg, azután választot­tak még 6 esküttet is. Füzesgyarmaton bíróvá Nagy Imrét, törvénybiróvá Györösi Józse­fet, gazdává Gyányi Károlyt, köz­gyámnak Pardi Jánost, pénztárnok­nak Kovács Ferencet, ellenőrnek Kiss Imrét, adószedőnek Czegládi Jánost, választották meg, úgyszintén 6 es­küttet is választottak. 9 csendőrök elfogták a lelketlen anyát A „Körösvidék" kiküldött tudósí­tója jelenti: Vasárnap délután 5 óra­kor munkába igyekezett Oláh Illés ókigyósi napszámos Újkígyósra. A kastélykert alatt meglepő leletre buk­kant. Az árokban egy eleven négy­hetes kisfiucska feküdt. Oláh felvette a csecsemőt és be­vitte a csendőrségre, ahol Czinder János őrvezető rögtön a Iegélyesebb nyomozást vezette be. A csendőrök kiváló munkáját gyors siker koronázta. Sólyom csendőrőrmester hétfőn reggel az ujkigyósi állomáson elfogott egy Mihály Katalin nevQ 20 éves hajadont, aki jegy nélkül akart felszállni a Mezőkovácsháza felé induló vonatra. A gyanús leányt Ókigyósra vitték, ahol kihallgatása során előadta, hogy ő tette ki a csecsemőt az országút árkába, hogy pusz­tuljon el, mert magát is el akarta veszejteni. Állítása szerint 8 hónapig élt vad­házasságban Pusztaföldváron egy Héjjá Gyula nevü ottani lakossal, akit a gyermek apjának mond. A csendőrök kihallgatása után át­kísérték Gyulára a lelketlen anyát. Fizessen elő Körösvidékre I A „Körösvidék" a Körösök vidékének legerősebb, legolcsóbb és legtartalmasabb újságja! Minden drága pestI újságot pétoll 9 Békésmegyei Általános Takarékpénztár évi közgyűlése Nagy érdeklődd a gyűlés iránt — Tibb Vasárnap délelőtt tartotta a Bé­késmegyei Általános Takarékpénztár Részvénytársaság évi közgyűlését saját helyiségében a részvényesek olyan rendkivülí nagy érdeklődése mellett, amilyenre már régen nem emlékezünk. A nagy érdeklődésből arra következtethetünk, hogy az or­szágoshirü elsőrendő tőkeerős pénz­intézet egyre nagyobb tért hódit ma­gának nemcsak Békéscsabán, hanem annak messze vidékén is. Bajcai Beliczey Géza gazdasági főtanácsos, elnök üdvözölve a meg­jelenteket, megállapítva a gyűlés szabályszerű összehívását és hatá­rozatképességét, azt megnyitottnak nyilvánította. Majd felkérte Susánszky János igazgatót a felértékelt megnyitó mérleg előterjesztésére. Susánszky János igazgató előter­jesztette a pénzügyminiszteri rende­letnek megfelelően elkészített, a vagyon felértékeléséről és az 1925 évi megnyitó mérlegről szóló jelen­tést. Az intézet felértékelt alaptőkéje 400,000 pengő vagyis 5 milliárd korona, míg tar­taléktőkéje közel 240,000 pengő azaz 3 milliárd korona. Eszerint az intézet összes tökéi 640,000 pengő nyolc milliárd papírkorona, javasolja a jelentés, hogy a részvények értékét 2 pengőben állapítsák meg és tiz részvény összevonása után az alap­töke az eddigi 200 ezer darab 2 pengő értékű részvény helyett 20 ezer darab 20 pengő névértékű rész­vényből álljon. P/eiffer István a felügyelő-bizott­ság jóváhagyó jelentését olvasta fel, mire a közgyűlés egyhangúlag el­mint 600,000 pengő az intézet tőkéi fogadta a vagyon felértékeléséről, a részvények összevonásáról és az 1925 évi megnyitó mérlegről szóló jelentést. Láng Frigyes dr. ügyész a fel­értékeléssel kapcsolatosan szüksé­gessé vált alapszabálymódositást ter­jesztette elő, amely ugyancsak egy­hangúlag elfogadásra talált. Ezután Bohnert József kormány­főtanácsos, vezérigazgató az 1925. évről szóló nagy körültekintéssel és a legnagyobb szakavatottságra vallóan összeállított terjedelmes évi jelenté­sét terjeszti elő, melyben élénk vo­násokkal tárta fel a világ és az or­szág pénzügyi helyzetét és nehéz­ségeinek okait. Jelentéséből az inté­zet hatalmas fellendülése, forgalmá­nak fofytonos növekedése és ügy­feleinek gyarapodása tűnik ki. Az intézet betétállománya közel 27 milliárd koronát ért el, ami az előző évivel szemben 11 és fél milliárd növekedést mutat. A kihelyezések meghaladják a 42 milliárdot, ami az előző évihez vi­szonyítva 14 milliárd emelkedésnek felel meg. Az üzleti forgalom növekedését leg­jobban jellemzi, hogy az előző évi 1072 milliárd forgalommal szemben az 1925. évben 1 billió és 165-484 milliárd koronára emelkedett. Az 1925. évi tisztanyereség 1007 millió korona, melynek alapján kétszázezer darab részvény után részvényenként 3000 korona osztalék fizetését javasolja az igazgatóság a közgyűlésnek, melyet a közgyűlés napjától kezdve már ki is fizet az intézet pénztára. A közgyűlés Bohnert kormány­főtanácsos vezérigazgató nagy tet­széssel fogadott jelentését, a tiszta­nyereség felosztására vonatkozó ja­vaslatot, a Wilhelm Ferenc cégvezető által előterjesztett mérlegszámlajelen­tést, valamint a Pfeiffer István által előterjesztett felügyelőbizottsági je­lentést egyhangúlag tudomásul vette. A régi felügyelőbizotlságot három évre újra megválasztották, mire a közgyűlés Beliczey gazdasági főta­, nácsos elnök zárószavaival véget ért. j A fenti gyönyörű eredmény fénye­] sen igazolja azt a nagyszerű lelki­ismeretes munkát, melyet az intézet ; igazgatósága és tisztviselőkara Boh­; nert kormány főtanácsos vezérigazgató l páratlan szaktudásu irányítása mellett j kifejt. ilz áli. polg. fiu- és felső­mezőgazdasági iskola diákbálja Zsúfolásig megtöltötte a közönség a Vigadó termeit az áll. polg. fiu­és felsőmezőgazdasági iskola diák­báijlra. A nívós műsor valamennyi száma teljes mértékben megfelelt a közönség várakozásának. Csorna Gyula tanár kiforrott előadói művé­szete, az énekkarok precíz előadása, Hajdú Mihály brilliáns zongorajátéka és a felejthetetlenül bájos egyfelvo­násos pompás rendezése és meg­játszása mindenkit magával ragadott és bámulatba ejtett. Báthy Zsófia művészi talentuma, Zahorán Mária bájos alakja, a diákszereplők ön­tudatos alakítása teljes elismerést érdemel. A műsor utáni reggelig tartó pom­pás hangulatu bál az idény egyik legsikerültebb bálja volt. A bál főrendezője Berkes Gyula, a darab betanítója Csorna Gyula, ii z énekkarok vezetői Soltész László és Titz József tanárok. Még egyre kérik a földet Szentetornyán A Körösvidék tudósítója jelenti: A földreform végső simítása folyik az orosházi járásban. A szentetor­nyai utólagosan jelentkezett föld­igénylők kérését, panaszát a január hó 30-án Orosházán tartott bizott­sági ülésen a tárgyalást vezető Skul­téty László kir. táblai biró intézte el. Földigénylők utólagosan beadott kérvényhalmaza fekszik j;az asztalon. Egyik kéz a másik után nyomja a kilincset, jönnek öten-tizen, sokan panasszal, esdő kéréssel: Egytől­egyig mindnek föld, a hitük szerint boldogságot, jómódot igérő föld kellene. Nehéz munka 1 Skultéty táblabíró végtelen türe­lemmel, bölcs mérlegeléssel, atyai jóindulattal vizsgál meg minden kér­vényt, hallgat meg minden kérést. És kap földet a kimaradt hadi­özvegy, a haza védelmében meg­rokkant hős, a menekült tisztviselő, a tudást plántálgató iskola. Kap föl­det minden igényjogosult addig, mig van miből juttatni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom