Körösvidék, 1926 (7. évfolyam) január-március • 1-73. szám

1926-02-02 / 26. szám

2 Körösvidék Békéscsaba, 1926. február 2. villanytelepi pocsolyafürdöből. Krizsán pedig társával a körgáton üldögélt, majd beléjük kötött. Az összeszólalkozás során Krizsán kiskorú társa bicskát rántott elő és amig Orvos és Chrasztyina pofonok osztogatásával védekezett, egy szúrás érte Orvos bal kezefejét, amitől egyik ujja még most is béna. A kiskorúak gyulai bírósága már hozott ítéletet ebben az ügyben, vi- ; téz Gárdony büntetőbiró pedig most kétheti fogházra, 200.000 korona mellékbüntetésre és 200 ezer korona orvosi költség megtérítésére itélte Krizsánt súlyos testi sértés vétségében való bünsegédi bünrészesség miatt. Az ítélet megalkotásánál figyelemmel volt a bíró a vádlott büntetlen előéletére és arra, hogy ittas állapotban követte el tettét. Krizsán, — aki állítása szerint nem emlékszik „az egész mókára* — megnyugodott az ítéletben és már kedden be is vonult a fogházba. Kitett csecsemőt faláltoh a kigyósi országút mellett Svéd-magyar barátság Egy svéd asszony 3 láda ruhaneműi küldött ax árvízkárosultaknak Henry Helsen, a kiváló svéd újságíró színes riportot irt Budapestről, „hamis banjegyek háta mögött" címmel. A cikkben ismerteti a kommunizmus borzalmait, majd rámutat azokra a nehézségekre, amelyekkel a trianoni Magyarországnak meg kell küzdenie és azt mondja, hogy a frankügyet a magyar állam titkos ellenségei a legvégsőkig aksrják kiaknázni. A román soviniszták jelszava : „Eiőre a Tiszáig", a cseh sajtó pedig a korridort szeretné ezzel kapcsolatosan megvalósítani. Stockholm, február 1. Tegnap mutatták be Kálmán Imre •Hollandi leány* cimü operettjét Stockholmban fényes sikerrel. Egy stockholmi úriasszony 3 láda ruhaneműt küldött a magyarországi árvízkárosultaknak. Az értékes ajándékot a svéd vöröskereszt a napokban küldte meg Budapestre, a népjóléti minisztérium címére. Eloljáposogválasztás Szeghalmon és Fuzesgyarmaton A Körösvidék tudósítója jelenti: Ma tartották meg a községi előljáróságválasztást Szeghalmon és Füzesgyarmaton. Szeghalmon bírónak Nyitrai Istvánt, törvénybirónak Tóth Gergelyt, gazdának Kovács Ferencet, közgyám nak Kovács Sándort, pénztárnoknak Fodor Jánost, ellenőrnek Somogyi Imrét, adószedőnek Emődi Imrét választották mtg, azután választottak még 6 esküttet is. Füzesgyarmaton bíróvá Nagy Imrét, törvénybiróvá Györösi Józsefet, gazdává Gyányi Károlyt, közgyámnak Pardi Jánost, pénztárnoknak Kovács Ferencet, ellenőrnek Kiss Imrét, adószedőnek Czegládi Jánost, választották meg, úgyszintén 6 esküttet is választottak. 9 csendőrök elfogták a lelketlen anyát A „Körösvidék" kiküldött tudósítója jelenti: Vasárnap délután 5 órakor munkába igyekezett Oláh Illés ókigyósi napszámos Újkígyósra. A kastélykert alatt meglepő leletre bukkant. Az árokban egy eleven négyhetes kisfiucska feküdt. Oláh felvette a csecsemőt és bevitte a csendőrségre, ahol Czinder János őrvezető rögtön a Iegélyesebb nyomozást vezette be. A csendőrök kiváló munkáját gyors siker koronázta. Sólyom csendőrőrmester hétfőn reggel az ujkigyósi állomáson elfogott egy Mihály Katalin nevQ 20 éves hajadont, aki jegy nélkül akart felszállni a Mezőkovácsháza felé induló vonatra. A gyanús leányt Ókigyósra vitték, ahol kihallgatása során előadta, hogy ő tette ki a csecsemőt az országút árkába, hogy pusztuljon el, mert magát is el akarta veszejteni. Állítása szerint 8 hónapig élt vadházasságban Pusztaföldváron egy Héjjá Gyula nevü ottani lakossal, akit a gyermek apjának mond. A csendőrök kihallgatása után átkísérték Gyulára a lelketlen anyát. Fizessen elő Körösvidékre I A „Körösvidék" a Körösök vidékének legerősebb, legolcsóbb és legtartalmasabb újságja! Minden drága pestI újságot pétoll 9 Békésmegyei Általános Takarékpénztár évi közgyűlése Nagy érdeklődd a gyűlés iránt — Tibb Vasárnap délelőtt tartotta a Békésmegyei Általános Takarékpénztár Részvénytársaság évi közgyűlését saját helyiségében a részvényesek olyan rendkivülí nagy érdeklődése mellett, amilyenre már régen nem emlékezünk. A nagy érdeklődésből arra következtethetünk, hogy az országoshirü elsőrendő tőkeerős pénzintézet egyre nagyobb tért hódit magának nemcsak Békéscsabán, hanem annak messze vidékén is. Bajcai Beliczey Géza gazdasági főtanácsos, elnök üdvözölve a megjelenteket, megállapítva a gyűlés szabályszerű összehívását és határozatképességét, azt megnyitottnak nyilvánította. Majd felkérte Susánszky János igazgatót a felértékelt megnyitó mérleg előterjesztésére. Susánszky János igazgató előterjesztette a pénzügyminiszteri rendeletnek megfelelően elkészített, a vagyon felértékeléséről és az 1925 évi megnyitó mérlegről szóló jelentést. Az intézet felértékelt alaptőkéje 400,000 pengő vagyis 5 milliárd korona, míg tartaléktőkéje közel 240,000 pengő azaz 3 milliárd korona. Eszerint az intézet összes tökéi 640,000 pengő nyolc milliárd papírkorona, javasolja a jelentés, hogy a részvények értékét 2 pengőben állapítsák meg és tiz részvény összevonása után az alaptöke az eddigi 200 ezer darab 2 pengő értékű részvény helyett 20 ezer darab 20 pengő névértékű részvényből álljon. P/eiffer István a felügyelő-bizottság jóváhagyó jelentését olvasta fel, mire a közgyűlés egyhangúlag elmint 600,000 pengő az intézet tőkéi fogadta a vagyon felértékeléséről, a részvények összevonásáról és az 1925 évi megnyitó mérlegről szóló jelentést. Láng Frigyes dr. ügyész a felértékeléssel kapcsolatosan szükségessé vált alapszabálymódositást terjesztette elő, amely ugyancsak egyhangúlag elfogadásra talált. Ezután Bohnert József kormányfőtanácsos, vezérigazgató az 1925. évről szóló nagy körültekintéssel és a legnagyobb szakavatottságra vallóan összeállított terjedelmes évi jelentését terjeszti elő, melyben élénk vonásokkal tárta fel a világ és az ország pénzügyi helyzetét és nehézségeinek okait. Jelentéséből az intézet hatalmas fellendülése, forgalmának fofytonos növekedése és ügyfeleinek gyarapodása tűnik ki. Az intézet betétállománya közel 27 milliárd koronát ért el, ami az előző évivel szemben 11 és fél milliárd növekedést mutat. A kihelyezések meghaladják a 42 milliárdot, ami az előző évihez viszonyítva 14 milliárd emelkedésnek felel meg. Az üzleti forgalom növekedését legjobban jellemzi, hogy az előző évi 1072 milliárd forgalommal szemben az 1925. évben 1 billió és 165-484 milliárd koronára emelkedett. Az 1925. évi tisztanyereség 1007 millió korona, melynek alapján kétszázezer darab részvény után részvényenként 3000 korona osztalék fizetését javasolja az igazgatóság a közgyűlésnek, melyet a közgyűlés napjától kezdve már ki is fizet az intézet pénztára. A közgyűlés Bohnert kormányfőtanácsos vezérigazgató nagy tetszéssel fogadott jelentését, a tisztanyereség felosztására vonatkozó javaslatot, a Wilhelm Ferenc cégvezető által előterjesztett mérlegszámlajelentést, valamint a Pfeiffer István által előterjesztett felügyelőbizottsági jelentést egyhangúlag tudomásul vette. A régi felügyelőbizotlságot három évre újra megválasztották, mire a közgyűlés Beliczey gazdasági főta, nácsos elnök zárószavaival véget ért. j A fenti gyönyörű eredmény fénye] sen igazolja azt a nagyszerű lelkiismeretes munkát, melyet az intézet ; igazgatósága és tisztviselőkara Boh; nert kormány főtanácsos vezérigazgató l páratlan szaktudásu irányítása mellett j kifejt. ilz áli. polg. fiu- és felsőmezőgazdasági iskola diákbálja Zsúfolásig megtöltötte a közönség a Vigadó termeit az áll. polg. fiués felsőmezőgazdasági iskola diákbáijlra. A nívós műsor valamennyi száma teljes mértékben megfelelt a közönség várakozásának. Csorna Gyula tanár kiforrott előadói művészete, az énekkarok precíz előadása, Hajdú Mihály brilliáns zongorajátéka és a felejthetetlenül bájos egyfelvonásos pompás rendezése és megjátszása mindenkit magával ragadott és bámulatba ejtett. Báthy Zsófia művészi talentuma, Zahorán Mária bájos alakja, a diákszereplők öntudatos alakítása teljes elismerést érdemel. A műsor utáni reggelig tartó pompás hangulatu bál az idény egyik legsikerültebb bálja volt. A bál főrendezője Berkes Gyula, a darab betanítója Csorna Gyula, ii z énekkarok vezetői Soltész László és Titz József tanárok. Még egyre kérik a földet Szentetornyán A Körösvidék tudósítója jelenti: A földreform végső simítása folyik az orosházi járásban. A szentetornyai utólagosan jelentkezett földigénylők kérését, panaszát a január hó 30-án Orosházán tartott bizottsági ülésen a tárgyalást vezető Skultéty László kir. táblai biró intézte el. Földigénylők utólagosan beadott kérvényhalmaza fekszik j;az asztalon. Egyik kéz a másik után nyomja a kilincset, jönnek öten-tizen, sokan panasszal, esdő kéréssel: Egytőlegyig mindnek föld, a hitük szerint boldogságot, jómódot igérő föld kellene. Nehéz munka 1 Skultéty táblabíró végtelen türelemmel, bölcs mérlegeléssel, atyai jóindulattal vizsgál meg minden kérvényt, hallgat meg minden kérést. És kap földet a kimaradt hadiözvegy, a haza védelmében megrokkant hős, a menekült tisztviselő, a tudást plántálgató iskola. Kap földet minden igényjogosult addig, mig van miből juttatni.